Mi okozhatja az epilepsziás roham kialakulását?

Az epilepszia az egyik leggyakoribb krónikus neurológiai betegség, amelyben az agy idegsejtjei időszakosan kórosan túlműködnek, „kisülnek”, és ez rohamok formájában jelenik meg. Bár az epilepszia az esetek többségében jól kezelhető, az érintettekben és családtagjaikban a legnagyobb kérdés sokszor az, miért is alakulhat ki valakinél ez a betegség.

Fontos tudni, hogy az epilepszia nem egyetlen betegség, hanem inkább egy tünetegyüttes, ami epilepsziás roham formájában jelentkezik, és bár sokszor találunk konkrét kiváltó okot, de az esetek mintegy 30–40%-ában a háttér ismeretlen (úgynevezett idiopátiás epilepszia).

Az alábbiakban összefoglalóan a leggyakoribb, tudományosan igazolt okokról olvashat.

Az epilepsziás rohamok okai

1. Genetikai okok és öröklődés

A modern genetikai kutatások szerint egyre több epilepsziatípus mögött specifikus génmutációk állnak. Ezek nem feltétlenül öröklődnek közvetlenül, gyakran újonnan (de novo) jelennek meg. Nem arról van szó, hogy egy génmutáció egyenlő lenne az epilepszia kialakulásával, hanem arról, hogy bizonyos gének módosítják az idegsejtek ingerlékenységét, ami tüneteket okozhat.

A genetikus eredetű epilepsziák jellemzői:

• rendszerint gyermekkorban kezdődnek,
• gyakran jól reagálnak gyógyszerre,
• az agyi képalkotó (MR) többnyire negatív,
• a családban is előfordulhat hasonló betegség.

2. Agyfejlődési rendellenességek

Az agy fejlődése a magzati élet során rendkívül érzékeny folyamat. Ha ekkor a fejlődésben valami eltérés következik be, az később epilepsziához vezethet.

Gyakori okok:

• kéregfejlődési zavarok (kortikális diszplázia),
• neuronvándorlási zavarok,
• corpus callosum (kérgestest) rendellenességek,
• veleszületett genetikai szindrómák (pl. tuberosus sclerosis).

Ezeket az eltéréseket sokszor agyi MR-vizsgálattal ki is lehet mutatni.

3. Fejsérülések

Egy súlyosabb trauma – például autóbaleset, koponyatörés, vérzés – évekkel később is okozhat epilepsziát. Ezt poszttraumás epilepsziának nevezzük.

A kockázatot növelheti az eszméletvesztéssel járó fejsérülés, az agyvérzés, az agy zúzódása, és a koponyán belüli műtétek is.

4. Stroke

Felnőttekben az epilepszia egyik leggyakoribb oka a stroke (agyvérzés vagy agyi infarktus).

Ilyenkor az agy elhalt területe körül alakul ki a kóros elektromos aktivitás.

A stroke utáni rohamok gyakran a stroke után közvetlenül is jelentkezhetnek, vagy akár évekkel később, „késői posztstroke epilepszia” formájában.

5. Agydaganatok

Mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú daganatok okozhatnak epilepsziát.

Különösen gyakran okoznak a gliomák, meningeomák, és az áttétek (metasztázisok). Gyanú esetén szintén MR-vizsgálat szükséges.

6. Fertőzések és gyulladásos betegségek

Az agyat érintő fertőzések, gyulladások tartósan károsíthatják az idegsejteket, következményesen epilepsziát okozva. Leggyakoribb fertőzéses okok az agyhártyagyulladás (meningitis), az agyvelőgyulladás (encephalitis), és a neurológiai szövődményekkel járó vírusfertőzések (pl. herpes simplex). Autoimmun eredetű okok lehetnek az autoimmun encephalitis, limbikus encephalitis. Ezek gyakran gyorsan kezdődő, de kezelésre jól reagáló epilepsziával járnak.

7. Anyagcsere- és hormonális zavarok

Bizonyos anyagcsere-eltérések átmenetileg vagy tartósan provokálhatnak epilepsziás rohamot is. Ilyen az alacsony vércukorszint (hipoglikémia), alacsony nátriumszint (hiponatrémia), magnéziumhiány, máj- vagy vesekárosodás, örökletes anyagcsere-betegségek (ritkábban). Megfelelő kezelés mellett a rohamok megszűnhetnek.

8. Mérgezések, alkohol és drogok

Az idegrendszert erősen izgató vagy károsító anyagok epilepsziás rohamot válthatnak ki. Leggyakoribb provokáló tényezők: alkoholmegvonás („delírium tremens”), amfetaminok, kokain, szintetikus drogok, toxikus nehézfémek, egyes gyógyszerek túladagolása vagy hirtelen abbahagyása. Ilyenkor a kiváltó ok megszüntetése kulcsfontosságú.

9. Időskori okok

Időskorban a leggyakoribb háttérokok a stroke, vaszkuláris demencia, Alzheimer-kór és az agyi mikrovérzések. Ez a korcsoport gyakran aluldiagnosztizált, mert a rohamok szokatlan formában (zavartság, ismétlődő automatizmusok) jelentkezhetnek.

10. Ismeretlen (idiopátiás) epilepszia

Sok esetben nem találunk kimutatható okot: a képalkotó vizsgálatok negatívak, nincs trauma, nincs gyulladás, és a genetikai vizsgálat sem specifikus. Ezeket idiopátiás vagy „kryptogén” epilepsziának nevezzük. Ilyenkor feltételezhető egy enyhe, kimutathatatlan fejlődési eltérés, fel nem tárt/tárható genetikai háttér, a neuronhálózat működészavara. Számos formájuk jól kezelhető.

Mi NEM okoz epilepsziát?

Fontos a gyakori tévhitek eloszlatása! A stressz önmagában nem okoz epilepsziát, de hajlamosíthat a rohamra. Az epilepszia nem fertőző betegség. Nem pszichiátriai kórkép, bár társulhat szorongással, depresszióval.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal szükséges neurológiai vizsgálat,

• ha valakinek az első rohama az aktuálisan tapasztalt
• ha a roham után tartós zavartság, fejfájás, izombénulás jelentkezik
• ha fejsérülés után lép fel roham, vagy
• ha épp a rohamot bármilyen sérülés követi, illetve
• ha gyermekeknél ismétlődő furcsa mozdulatok, „kikapcsolások”, megmerevedések láthatók.

A kivizsgálás részei a neurológiai szakvizsgálat, EEG, agyi MR és laborvizsgálatok.

Tovább Az epilepszia kezelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Causes of Epilepsy (Epilepsy Foundtaion)
• Epilepsy (WHO)