A légszennyezés és a meleg idő stroke-hoz vezethet
frissítve:
Régi tapasztalat, hogy az időjárás, annak változásai összefüggésben állnak különböző betegségekkel. Mára több tudományos kutatás is bizonyította, hogy a meleg és a légszennyezettség együttesen jelentősen növeli a stroke-os halálesetek számát.
Már korábban bizonyítást nyert, hogy a levegőben keringő finom és ultrafinom részecskék száma szoros összefüggést mutat a kardiovaszkuláris megbetegedések számával és az ezekből eredő halálozással.
Toxikológiai és járványtani vizsgálatokból már korábban kiderült, hogy az ultrafinom, 0,1 mikrométer alatti szennyező részecskék (főleg az égéstermékek), különösen veszélyesek.
Finn tudósok tanulmányukban különböző méretű részecskék koncentrációja, az időjárás és a stroke gyakorisága közötti kapcsolatot is vizsgálták. Arra a megállapításra jutottak, hogy az időjárással kapcsolatos egészségi problémák különösen az időseket veszélyeztetik. Azt tanácsolják, hogy az idősebb korosztály tagjai magasabb légszennyezettség esetén minél kevesebb időt töltsenek a forgalmas helyeken, különösen a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők.
A stroke esetében sikerült bebizonyítani, hogy ha magas a 10 mikrométer átmérő alatti szennyező partikulumok (részecskék) koncentrációja a levegőben, akkor a stroke-os halálozások száma emelkedik.
Összehasonlították a hideg (októbertől áprilisig) és meleg időjárás (májustól szeptemberig) esetén kapott adatokat, és arra az összefüggésre figyeltek fel, hogy a finom részecskék mennyisége és az idősek körében (65 éves vagy attól idősebbek) előforduló stroke-os halálesetek között pozitív korreláció van a meleg időszakban. A finom részecskekoncentráció 6 mikrogramm/m3-rel történő emelkedése 7,4 százalékkal emelte a stroke kiváltotta halálozások számát.
Szintén volt kapcsolat az előző napi ultrafinom részecskék koncentrációja, a szén-monoxid-koncentráció, valamint a stroke-os halálesetek között, de az kevésbé volt ilyen jelentős. A nagyobb méretű partikulumok esetében nem találtak ilyen összefüggéseket.
A hideg időszakban semmilyen légszennyező részecskék esetében sem sikerült hasonló összefüggéseket igazolni. Ezeknek a tényeknek látszólag ellentmond az, hogy az egyes légszennyezettségi koncentrációértékek télen magasabbak, mint a nyári időszakban, de a kutatók azzal magyarázzák a talált összefüggéseket, hogy nyáron a fokozott ventilláció és a szabadban eltöltött több idő miatt több szennyező anyag kerül a szervezetbe.
A klímaváltozással tovább nő a kockázat
A legújabb kutatások a klímaváltozással összefüggő extrém hőmérsékleti értékek, a hirtelen hőmérséklet-, légnyomás- és páratartalom-változások, az erdőtüzek, a por- és homokviharok egészségre gyakorolt ártalmaira hívják fel a figyelmet.
A World Stroke Oraganization legfrissebb, 2026-os közleménye a klímaváltozás és a stroke összefüggéseit kutató tanulmányok átfogó elemzésén alapul. Eszerint az egyre instabilabbá váló klíma mind a stroke rizikóját, mind az annak következtében történő elhalálozás kockázatát növeli.
A magas hőmérsékleti értékek mellett gyakoribb jelenség a dehidratáció. Ha valaki nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot, a vére "sűrűbb" lesz, a keringése állapota romlik, nő az érelzáródások kockázata.
A légnedvesség- és légnyomás-változások befolyásolják a vérnyomást. Ha emelkedik a vérnyomás, akkor azzal együtt a stroke-kockázata is nő. A legveszélyesebbek az időjárási szélsőségek együttes fellépései, amit a klímaváltozás következtében egyre többet tapasztalunk. Az extrém hőség, aszály, fülledtség és szél együtt rendkívüli kockázatot jelent a stroke és a stroke miatti elhalálozás szempontjából.
Az említett kutatás is megerősítette, hogy bizonyos csoportok különösen veszélyezetetettek, így az idősek, a valamilyen anyagcsere-betegségben szenvedők és a hidegebb régiók lakosai, de a rizikócsoportba tartoznak az alacsony jövedelműek is, hiszen ők kevésbé tudnak védekezni a kedvezőtlen környezeti tényezők hatásai ellen, azontúl, hogy a szociálisan hátrányos helyzet önmagában is szív-érrendszeri kockázati tényezőnek minősül.
A World Stroke Organization mindezek mellett kiemelte a légszennyezettség mint stroke-rizikófaktor szerepét is. A légszennyezettség és az ólomszennyezés együtt a stroke-esetek 37%-áért felelős világszerte.
A szálló por finom részecskéi a tüdőn belélegezve a vérkeringésbe jutnak és károsítják az érfalakat. Ezek akár el is zárhatják vagy megrepeszthetik az agyi artériákat, ezzel stroke-ot okozva.
A klímaváltozás és a légszennyezettség egy tőről fakad. Mindkettő fő forrása a fosszilis tüzelőanyagok égetése. A World Stroke Organization szakemberei hangsúlyozzák, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével a klímafüggő stroke kockázata csökkenthető, az agyunk egészsége pedig megőrizhető lenne.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halál- és rokkantsági ok. A WHO jelentése szerint 2021-ben 11,9 millió új esetet regisztráltak, és a stroke élete során 4-ből 1 felnőttet veszélyeztet.
A fentiek ismételten rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos lenne odafigyelni környezetünkre, különösen az égéstermék-kibocsátás mérséklésére, hiszen ezért egyénileg is mindenki maga is sokat tehet.
WEBBeteg összeállítás
Szerzőink: Dr. Csuth Ágnes, családorvos és Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Studie: Klimawandel und Luftverschmutzung erhöhen Schlaganfallrisiko (EuroNews)
