Szív-érrendszeri események kockázatbecslő táblázata - A SCORE2

Néhány érték ismeretében bárkinél megbecsülhető annak a kockázata, hogy valamilyen keringési betegség következményeként 10 éven belül súlyos, akár halálos kimenetelű történés - például szívinfarktus vagy stroke - következzen be. A SCORE2 kockázatbecslő táblázat az Európai Kardiológus Társaság hivatalos ajánlása.

A SCORE kockázatbecslő tábla

A SCORE egy európai kockázatbecslő modell, amelynek célja, hogy megbecsülje egy egyén 10 éven belüli kardiovaszkuláris események kockázatát. A kockázatbecslés abban nyújt segítséget a kezelőorvos és a páciens számára is, hogy segítsen eldönteni, mennyire fontos a megelőzés a lehetséges súlyos kimenetel elkerülésében. Kisebb kockázat esetén sokszor elegendő az életmódváltás, míg magas rizikó esetén intenzív életmódterápiára és gyógyszeres kezelésre is szükség lehet a szívinfarktus, stroke, vagy más halálos kimenetelű szív-érrendszeri események megelőzéséhez.

Milyen értékeket vesz figyelembe a SCORE2?

A jelenleg érvényes SCORE2 kockázatbecslő táblát 2021-ben vezette be az Európai Kardiológus Társaság (European Society of Cardiology). A becslés a főbb kardiovaszkuláris rizikófaktorokon alapul:

• életkor, nem
• dohányzás
• szisztolés vérnyomás
• koleszterinszint

Az eredmény egy százalékos érték, amely alapján a beteget kockázati kategóriába sorolják, és ehhez igazítják a kezelést.

A korábban használt SCORE1 táblázat hasonló rizikófaktorok alapján kalkulált, azonban a megújult táblázat már pontosított és kiegészített szempontrendszert tartalmaz.

• Míg korábban csak a halálos kimenetelű kardiovaszkuláris események kockázatát becsülték meg, a SCORE2 már minden súlyos (halálos és nem halálos) kimenetel bekövetkezésére ad becslést.
• Korábban az összkoleszterin volt a számítás egyik alapja, a SCORE2-ben csak a nem-HDL koleszterin szintje alapján kell kalkulálni, ugyanis a HDL-koleszterin védő hatást fejt ki az érrendszerre.
• A SCORE2 modell a népességszintű jellemzőket is figyelembe veszi, ezért országos/regionális rizikó alapján négy különböző, némileg eltérő százalékos becslést ad. Magyarország a szívinfarktus vagy a stroke szempontjából magas rizikójú országok közé tartozik (alacsony, közepes, magas és nagyon magas kategóriák léteznek).

A kockázatbecslő táblázat és értelmezése

A táblázat segítségével bárki könnyen leolvashatja, hogy mekkora a súlyos szív-érrendszeri események bekövetkezésének a valószínűsége 10 éven belül. Az eredmény természetesen egy átlag, a legtöbb rizikófaktor pedig módosítható.

SCORE2: Halálos és nem halálos kardiovaszkuláris történések kockázata 10 éven belül, magas kockázati profilú populációkra vonatkozóan (C típus)

A táblázat használata:

1. Válassza ki a megfelelő blokkot a neme alapján, illetve azalapján, hogy dohányzik-e vagy sem (felső skála).
2. Az életkora alapján az adott blokkból válassza ki a megfelelő részt (középső skála).
3. A szisztolés vérnyomásértéke (baloldali skála) alapján az adott részen belül határozza meg a megfelelő sort.
4. Határozza meg a nem-HDL koleszterinszintje értékét az alsó skálán (laborleletének összkoleszterin értékéből vonja ki a HDL értéket).

A fenti szempontok egyértelműen meghatároznak egy cellát a táblázatban, ez az Önre vonatkozó kockázati érték, és hogy ez a százalékos érték kedvező (zöld mezők), enyhén (sárga) vagy veszélyes mértékben (piros) magas.

A rizikóbecslés angol nyelven online kalkulátor formájában is elérhető az európai szakmai társaság honlapján: HeartScore kalkulátor

A SCORE2 korábbi változatához hasonlóan a 45 és 69 év közötti korosztály esetében használható. Létrehozák a 70 évesnél idősebbek számára a SCORE2-OP (Older Persons) modellt is, ami azonos szempontok figyelembe vételével, de más súlyozással kalkulál rizikót. A megkülönböztetés fő oka az, hogy 70 év fölött sok más súlyos betegség kockázata is megnő a kardiovaszkuláris betegségek mellett, így a gyakorlatban az alap SCORE2 modell túl magas rizikót mutatott volna, miközben a valóságban daganatos betegségek, tüdőbetegségek és más kórképek is gyakori okai a halálozásnak.

Mit tehetünk a rizikócsökkentésért?

A nem és az életkor kivételével a többi rizikótényező módosítható, így életkorunk emelkedése mellett is csökkenthető az infarktus, a stroke, vagy más halálos kimenetelű kardiovaszkuláris történés kockázata.

Általánosságban az mondható el, hogy az összkoleszterin értékét 5,2 mmol/l alatt kell tartani, de ezen belül a HDL értéke legyen 1-1,2 mmol/l fölött, így az az ideális, ha a nem-HDL koleszterin 4 mmol/l alatti értéket mutat, az LDL-koleszterin pedig 3 mmol/l alatti. A rossz koleszterin károsítja az érfalat, gyulladásos folyamatokhoz járul hozzá, ezáltal fokozza a vérrögképződés kockázatát.

A szisztolés érték a vérnyomás "felső értéke", egyszerű vérnyomásméréssel ellenőrizhető. A magas vérnyomásnak sokáig nincsenek tünetei, ezért ajánlatos rendszeresen ellenőrizni. Magas vérnyomásról beszélhetünk, ha a felső értékünk meghaladja a 140-es értéket, de az ideális értéke 120 Hgmm.

A dohányzásról történő leszokás sohasem késő. Még több évtizedes dohányzás után is csökkenésnek indul a szívinfarktus kockázata, ha letesszük a cigarettát.

A magas koleszterinszint és a magas vérnyomás is jelentős részben életmód eredetű állapot, bár genetikai tényezők és más betegségek is előidézhetik. Az értékek kontrollálásában a legfontosabbak:

• rendszeres testmozgás - heti 150-300 perc mérsékelten intenzív (gyaloglás, kertészkedés), vagy 75-150 perc intenzív (sport) testmozgás, kiegészítve izomerősítő gyakorlatokkal is

• egészséges táplálkozás - változatos, rostokban gazdag, ugyanakkor sószegény, állati eredetű zsírokat és gyorsan felszívódó szénhidrátokat mérsékelt mennyiségben tartalmazó étrend

• testsúlykontroll - az elhízás nem esztétikai kérdés, hanem a korszerű szakmai álláspont szerint krónikus betegség; testtömegindexe (BMI) ideális esetben 25 alatti, 30 fölötti BMI-érték már mindenképp kezelendő, szükség esetén orvosi segítséggel

Az életmódváltás mellett szükség esetén vérnyomáscsökkentő, koleszterinszintcsökkentő vagy a testsúlycsökkentést támgató gyógyszerek szedésével megelőzhetők a szív- és érrendszeri problémák. Az elsődleges az életmód szerepe, de ha ezekkel a módszerekkel nem sikerül megfelelő értékre vinni a vérnyomást vagy a koleszterinszintet, gyógyszerek segítségével jelentősen csökkenthető a potenciálisan halálos kimenetelű következmények valószínűsége.

A szívinfarktusnak, stroke-nak több más rizikófaktora is ismert, ezek azonban vagy kisebb mértékben növelik a kockázatot, vagy összefüggnek a kockázatbecslésben szereplő mutatókkal. Gyakoribb például a szív-érrendszeri betegségek előfordulása a cukorbetegek között, ezekben az esetekben azonban a vérnyomás és a koleszterinszint is legtöbbször magas, így ezen keresztül mutatja ki a kockázatbecslés a fokozott rizikót.

WEBBeteg