Tako-tsubo szívbetegség, azaz a megtört szív szindróma

A tako-tsubo szívbetegség – más néven megtört szív szindróma vagy stressz-kardiomiopátia – egy különleges szívbetegség, amelyet legtöbbször valamilyen erős érzelmi vagy fizikai megterhelés vált ki.

A tünetek gyakran megtévesztően hasonlítanak a szívinfarktuséihoz: mellkasi fájdalom, légszomj, rosszullét jelentkezhet, ezért az érintettek többsége sürgősségi ellátásra szorul. Bár az állapot általában átmeneti és megfelelő kezelés mellett jó eséllyel gyógyul, bizonyos esetekben súlyos szövődményeket is okozhat.

Mit jelent a tako-tsubo elnevezés?

A betegség a nevét egy japán polipcsapdáról kapta. A „tako-tsubo” egy keskeny nyakú, gömbölyded edényt jelent, amelynek alakjára a szív bal kamrája emlékeztet a betegség során kialakuló jellegzetes működési zavar miatt. Az elváltozást először Japánban írták le az 1990-es évek elején.

A szakirodalomban gyakran szerepel a „megtört szív szindróma” elnevezés is, mivel az esetek jelentős részében valamilyen erős érzelmi trauma előzi meg a tünetek kialakulását.

A pontos kiváltó mechanizmus még nem teljesen ismert, de a kutatások szerint kulcsszerepe van a stresszhormonok – elsősorban az adrenalin és a noradrenalin – hirtelen, nagymértékű felszabadulásának.

Erős stresszhelyzetben ezek a hormonok átmenetileg károsíthatják a szívizom működését, különösen a bal kamra csúcsi részét. Ennek következtében a szív pumpafunkciója romlik, ami a tünetek kialakulásához vezet.

A kiváltó esemény lehet:

• közeli hozzátartozó elvesztése,
• válás vagy párkapcsolati konfliktus,
• súlyos betegség diagnózisa,
• baleset vagy műtét,
• jelentős anyagi veszteség,
• természeti katasztrófa,
• intenzív fájdalom,
• súlyos fertőzés vagy egyéb akut betegség.

Érdekes módon nemcsak negatív, hanem pozitív érzelmi hatások is kiválthatják az állapotot. Egy váratlan örömhír, esküvő vagy lottónyeremény után kialakuló eseteket a szakemberek „boldog szív szindrómának” nevezik.

Kik vannak veszélyben?

A betegség leggyakrabban a menopauzán már átesett nőket érinti. Az esetek több mint 80-90 százaléka 50 év feletti nőknél fordul elő.

Ennek hátterében valószínűleg a női nemi hormonok, elsősorban az ösztrogén védő hatásának csökkenése áll. Az ösztrogén ugyanis szerepet játszik a stresszhormonok szívre gyakorolt hatásának mérséklésében.

Férfiaknál ritkábban fordul elő a betegség, de náluk gyakrabban valamilyen súlyos fizikai megterhelés vagy akut betegség áll a háttérben.

Milyen tüneteket okoz?

A tako-tsubo szindróma tünetei szinte megkülönböztethetetlenek lehetnek a szívinfarktus tüneteitől.

Leggyakoribb panaszok:

• hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom,
• nehézlégzés, fulladásérzés,
• szapora vagy szabálytalan szívverés,
• verejtékezés,
• szédülés,
• ájulás,
• általános gyengeség.

Mivel a tünetek alapján nem lehet biztosan elkülöníteni a szívinfarktustól, minden esetben sürgős orvosi kivizsgálás szükséges.

Hogyan állítható fel a diagnózis?

A betegek többségénél az első vizsgálatok szívinfarktus gyanúját vetik fel. Az EKG gyakran eltéréseket mutat, és a vérből kimutatható szívizom-károsodásra utaló laborértékek is emelkedhetnek.

A diagnózis felállításában fontos szerepe van:

• az EKG-vizsgálatnak,
• a szívultrahangnak,
• a koszorúér-festésnek (koronarográfia),
• szükség esetén a szív-MR-vizsgálatnak.

A döntő különbség az, hogy míg szívinfarktus esetén valamelyik koszorúér rendszerint elzáródik, addig tako-tsubo szindrómában a koszorúerek általában átjárhatók, jelentős elzáródás nem mutatható ki.

A szívultrahang jellegzetes eltérést mutathat: a bal kamra csúcsi része gyengébben húzódik össze, míg az alapja normálisan vagy fokozottan működik.

Bár sokáig jóindulatú állapotnak tartották, ma már ismert, hogy a tako-tsubo szindróma az akut szakaszban komoly szövődményekkel járhat.

Előfordulhat:

• akut szívelégtelenség,
• tüdőödéma,
• súlyos ritmuszavar,
• kardiogén sokk,
• vérrögképződés a szívben,
• ritkán hirtelen szívhalál.

Ezért a betegek többségét a diagnózis felállítását követően kórházi megfigyelés alatt tartják.

Hogyan kezelhető?

Mivel a betegség hátterében nem koszorúér-elzáródás áll, a kezelés eltér a klasszikus szívinfarktus terápiájától.

A kezelés célja:

• a szívelégtelenség kezelése,
• a szövődmények megelőzése,
• a szívizom regenerációjának támogatása.

Az alkalmazott gyógyszerek közé tartozhatnak:

• béta-blokkolók,
• ACE-gátlók vagy ARNI-k,
• angiotenzinreceptor-blokkolók,
• vízhajtók,
• bizonyos esetekben véralvadásgátlók.

A gyógyszeres kezelés mindig egyéni mérlegelés alapján történik.

Milyen a gyógyulás esélye?

A jó hír az, hogy a betegek többségénél a szív működése néhány héten vagy hónapon belül jelentősen javul, gyakran teljesen helyreáll. A bal kamra pumpafunkciója rendszerint 4-8 héten belül normalizálódik. Ennek ellenére rendszeres kardiológiai ellenőrzés szükséges, mivel a betegség ritkán kiújulhat. A kiújulás kockázata a különböző vizsgálatok szerint 5-10 százalék körüli.

Megelőzhető-e a megtört szív szindróma?

A betegség teljes biztonsággal nem előzhető meg, azonban a stressz megfelelő kezelése csökkentheti a kockázatot.

Hasznos lehet:

• a rendszeres testmozgás,
• a megfelelő alvás,
• a relaxációs technikák alkalmazása,
• a társas kapcsolatok ápolása,
• szükség esetén pszichológiai támogatás igénybevétele,
• a szív- és érrendszeri kockázati tényezők kezelése.

Bár a betegség kialakulásában szerepet játszó stresszhormonok miatt felmerült a béta-blokkolók hosszú távú alkalmazásának lehetősége, a jelenlegi vizsgálatok nem igazolták egyértelműen, hogy ezek a gyógyszerek csökkentenék a kiújulás kockázatát. Ennek ellenére bizonyos esetekben – például magas vérnyomás, ritmuszavar vagy szívelégtelenség fennállásakor – az orvos hosszabb távon is javasolhat béta-blokkoló kezelést.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha hirtelen kialakuló mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy egyéb, szívinfarktusra emlékeztető tünetet tapasztal, azonnal kérjen sürgősségi segítséget. A tünetek hátterében állhat szívinfarktus, tako-tsubo szindróma vagy más súlyos szívbetegség, amelyek gyors kivizsgálást és kezelést igényelnek.

A megtört szív szindróma jól példázza, hogy a lelki és fizikai stressz milyen szoros kapcsolatban állhat a szív egészségével. Bár a legtöbb beteg teljesen felépül, a korai felismerés és a megfelelő kardiológiai ellátás kulcsfontosságú a szövődmények megelőzésében.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus