A fényben alvás növelheti a szívbetegség kockázatát
megjelent:
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére létezik egy igazán egyszerű módszer is: megpróbálni sötétben aludni.
Aki a legfényesebb környezetben aludt, annál 30–50%-kal nagyobb eséllyel alakult ki valamilyen szív- és érrendszeri betegség (CVD), mint azoknál, akik sötétben aludtak.
A vizsgálat azt találta, hogy a legfényesebb hálószobában alvóknál
- 56%-kal nagyobb a kockázat a szívelégtelenségre,
- 47%-kal nagyobb az esély a szívinfarktusra,
- és kb. 30%-kal nagyobb a rizikó a koszorúér-betegségre, pitvarfibrillációra vagy stroke-ra.
Ezek az összefüggések akkor is fennmaradtak, amikor a kutatók figyelembe vettek más fontos kockázati tényezőket is, mint például a táplálkozás, fizikai aktivitás, dohányzás vagy genetikai rizikó.
Mi lehet ennek az oka?
Mivel a vizsgálat megfigyeléses jellegű, a kutatók nem tudták egyértelműen kimutatni az ok-okozati mechanizmust. Ugyanakkor a biológiai óra (cirkadián ritmus) szerepe a szív- és érrendszeri működés szabályozásában már jól ismert.
A tanulmány szerzői szerint a háttérben az állhat, hogy a fény megzavarja a cirkadián ritmust, ami hozzájárulhat a vérnyomás, gyulladásos és anyagcserefolyamatok és az érrendszer szabályozásának kedvezőtlen változásaihoz és hosszú távon növelheti a szívbetegségek kockázatát.
Az éjszakai fény negatívan hat a melatoninszintre: a mesterséges fény csökkenti az alvás során kiválasztott melatonin hormon mennyiségét, ami nemcsak alvásminőséget, hanem az anyagcsere és a szív-érrendszer működését is negatívan befolyásolja.
A cirkadián ritmus zavarai egyébként már önmagukban is kockázatot jelentenek. A tanulmányok szerint a biológiai óra tartós felborulása növeli a vérnyomást, az anyagcsere-eltéréseket és a gyulladásos folyamatok rizikóját, amelyek mind hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségekhez. Ennek a váltott műszakos munkarendben dolgozók különösen kitettek.
Az alvás minősége és hossza önmagában is fontos CVD-rizikófaktor
De nemcsak a fény-expozíció számít. A túl rövid (7 óránál kevesebb) vagy a túl hosszú (rendszeresen 9 óránál több) alvás meglepő módon egyaránt növelheti a halálozást és a stroke-kockázatot, valamint szoros kapcsolatban áll a magas vérnyomással és egyéb cardiovascularis eltérésekkel. Azoknál, akik kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nő a halálozás kockázata. Nem gondolnánk, de a hosszú alvásidő még veszélyesebb. Azoknak a halálozási kockázata, akik rendszeresen legalább 9 órát alszanak, 34%-kal magasabb annál, mint aki napi 7–8 órát alszik.
Éppen ezért érdemes mindent megtenni a megfelelő alvásért a szívünk védelmében is.
Gyakorlati tanácsok a szakemberektől
Mivel a sötétben alvásnak semmilyen bizonyított hátránya nincs, a kutatók egyszerű, betartható tanácsokat javasolnak.
- Kapcsoljuk le az összes fényt éjszakára.
- Ha valakinek a biztonságérzetéhez szüksége lenne gyenge fényre (pl. az éjjeli felkeléshez), használjon nagyon gyenge, melegebb színű éjszakai fényt, vagy csak a sötétben mozgást érzékelő lámpát.
- Akit zavar az utcai fény, használjon sötétítő függönyöket vagy redőnyt, de alvómaszk is szóba jöhet.
- Emellett figyeljünk a megfelelő minőségű és mennyiségű (kb. napi 7-8 óra) alvásra is.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
