Szívpanaszok, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni

A szívünket érintő panaszokkal érdemes időben cselekednünk. Noha hirtelen kialakuló, szorító mellkasi fájdalomnál mindenki hívja a mentőket, a szívtünetek nem mindig ilyen egyértelműek.

Sokan késlekednek az orvos felkeresésével, ha nem túl erőteljes, átmenetileg fellépő, magától elmúló mellkasi tüneteket észlelnek. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni egyetlen panaszt sem, arra várva, hogy majd magától eltűnik. A tünetek nem mindig tipikusak, gyakran nehezen felismerhetőek szívinfarktus esetén sem, továbbá koszorúérbetegség, szívelégtelenség vagy más szívbetegségek esetén kezdeti stádiumban kizárólag fizikai terhelés esetén lépnek fel panaszok.

Szívbetegségek tünetei lehetnek

Mellkasi diszkomfort – A szorító mellkasi fájdalom az anginás roham vagy a szívinfarktus klasszikus tünete, ám nem minden szívroham okoz mellkasi fájdalmat, illetve a mellkasi fájdalom eredhet olyan betegségből is, melynek semmi köze a szívhez. A szívvel kapcsolatos panasz gyakran középre, a szegycsontra irányul, esetleg attól kicsit balra. A fájdalom azonban lehet kellemetlen nyomás vagy teltségérzés is, ezért nem ritka, hogy egyesek elbagatellizálják az enyhébb, inkább diszkomfortként jellemezhető tünetet. Nők esetében gyakoribb, hogy mellkasi nyomás helyett inkább égő érzést tapasztalnak, amit általában gyomorégésnek tulajdonítanak.

Köhögés – Tartós köhögés is lehet szívbetegség tünete (kardiális köhögés), melyet a tüdőben felhalmozódó folyadék okoz. Nem megfelelő működés esetén a szív nem képes a tüdő ereiből a vért továbbpumpálni, a pangás következtében fokozódó nyomás miatt a kapillárisok falán át folyadék lép ki a tüdőbe (tüdőödéma), ami reflexként köhögést vált ki. A szív eredetű köhögés száraz, fizikai terhelésre vagy fekvő helyzetben fokozódik, rendszerint légszomj is társul hozzá, köhögéscsillapítókra nem reagál. Szívelégtelenségre, szívbillentyű-betegségre, krónikus magas vérnyomásra utalhat.

Légszomj – Azok, akik pihenés vagy minimális erőfeszítés mellett kifulladnak, valószínűleg légzőszervi betegségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvednek. De a légszomj tipikus tünete a szívbetegségeknek is, és ha a hétköznapi fizikai tevékenységek (lépcsőzés, házimunka, rövid futás a busz után) is szapora légzést, kimerültséget okoz, az szívbetegségre hívhatja fel a figyelmünket. Időnként szívroham alatt is mellkasi szorítás nélküli fulladást, légszomjat érez a beteg.

Ödéma – A szívelégtelenség okozhatja a folyadék felhalmozódását a szervezetben. Ez gyakran okozhat duzzanatot, ödémásodást a lábakban, bokában, hasüregben, valamint hirtelen súlygyarapodást, és néha étvágyvesztést. Ez a panasz gyakran társul fizikai terhelésre kialakuló fulladással és száraz köhögéssel.

Szorongás – A szívinfarktus erős szorongást vagy halálfélelmet okozhat. A szívrohamot túlélők gyakran számolnak be olyan érzésről, ahol a „közelgő véget” tapasztalták.

Szédülés, ájulás – Szédülést és akár eszméletvesztést okozhat akut szívinfarktus, vagy szívritmuszavar is. A tünetet ilyenkor a keringési zavar miatt fellépő agyi oxigénellátási zavar okozza. Már 5-10 másodpercnyi zavar is szédülésként jelentkezik, ennél hosszabb időtartam esetén ájulás, majd eszméletvesztés alakulhat ki. A szédülésnek több oka lehet, a szív eredet jellegzetessége, hogy hirtelen kezdődik, nyugalmi helyzetben (pl. ülve) is fennáll, társulhat lassabb pulzushoz és szapora pulzushoz is.

Izzadás – A hideg verejték tipikus tünete a szívinfarktusnak. Hirtelen alakul ki a szervezet stresszre adott reakciójaként.

Fáradtság, gyengeség - Különösen a nők körében gyakori, hogy szokatlan fáradtságot, gyengeségérzést tapasztalnak szívinfarktus esetén, vagy a szívrohamot megelőző napokban és hetekben. A tartósan fennálló, krónikus fáradtság gyakran szívelégtelenség tünete. Természetesen érezheti magát fáradtnak más okból is.

Emésztőszervi panaszok – A szívinfarktus atipikus tünetei közé tartozik az étvágytalanság, emésztőszervi diszkomfort, hányinger is, mivel a roham alatt a szervezet a vérellátást a perifériák felől a kritikusan fontos szervek, az agy és a szív irányába igyekszik terelni. A tartósan fennálló panaszok mögött állhat szívelégtelenség, ami puffadást, teltségérzést, étvágycsökkenést okoz. Oka a hasi szervekben kialakuló pangás, a romló bélfunkció és a kialakuló vizenyő (pl. hasűri folyadék). Szív eredetre utalhat, ha a panaszok nem kötődnek bizonyos ételekhez, fekvő helyzetben rosszabbodnak, illetve társulnak ödémához és légzési nehézséghez is.

Fájdalom a test egyéb területein – A legtöbb szívroham esetén a fájdalom a mellkasban kezdődik, átterjed a vállakra, karokra, könyökre, hátra, nyakra, állkapocsra vagy hasüregre. Az esetek egy részében azonban nem jelentkezik mellkasi fájdalom, csak a fent említett egyéb területek fájdalmát tapasztalja a beteg. Férfiak esetén a fájdalom gyakran a bal karban jelentkezik, míg nőknél mindkét karban vagy a lapockák között.

Mit tegyen?

Minden szív eredetű panasz esetén indokolt az orvosi kivizsgálás, abban az esetben is, ha a panaszok enyhék és alkalmanként térnek vissza. Ha a hétköznapi fizikai tevékenységek is panaszokkal járnak, vagy a korábbiakhoz képest jelentősen csökken a fizikai teljesítmény, az kivizsgálást igényel. 40 éves életkor fölött panaszok nélkül is indokolt a kardiológiai szűrés. Alapvető az EKG-vizsgálat és a szívfunkciót tükröző laboratóriumi értékek vizsgálata.

Különösen igazak a fentiek a 65 év felettiekre, és azokra, akik több kardiovaszkuláris kockázati tényezővel élnek, esetükben ugyanis magasabb annak a rizikója, hogy a panaszok hátterében komoly szívbetegség áll. Ilyen tényező a magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, szívbetegségekre fokozottan hajlamosító cukorbetegség vagy a családban korábban előforduló szívbetegség. Minél több kockázati tényezője van, annál nagyobb a valószínűsége, hogy károsodott a szív is.

Szívinfarktus vagy más akut keringési zavar gyanúja esetén pedig azonnali mentőhívás (112) szükséges. Erre utalhat minden hirtelen kialakuló súlyos panasz, fulladás, ájulás és eszméletvesztés, továbbá a hideg verejtékezés, a szorító mellkasi fájdalom, a halálfélelem.

Részletesebben Mikor szükséges a gyors orvosi segítség, mikor nem?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos