A nők és a szív- és érrendszeri betegségek különböző életszakaszokban

A szív- és érrendszeri betegségek sokáig elsősorban a férfiak betegségeinek számítottak, ám az utóbbi évtizedekben egyre több adat bizonyítja, hogy a nők körében is vezető halálokként szerepelnek.

A női szervezet hormonális változásai ugyan bizonyos életszakaszokban védőhatást gyakorolnak a szívre és az erekre, de ezek a hatások nem állandóak. Az életkor előrehaladtával a női hormonháztartás módosulásai, valamint az életmódbeli tényezők együttesen jelentősen növelik a kockázatot.

A megelőzés minden korban fontos: az ideális testsúly megőrzése, a megfelelő vérnyomás és vércukor-, valamint koleszterinszintek biztosítása minden életkorban alapvető. Emellett azonban életszakaszonként más-más sajátosságokra is oda kell figyelni.

20-40 éves kor között

Ebben az időszakban a legtöbb nő szervezete hormonálisan egyensúlyban van, a menstruációs ciklus beállt, és a keringési rendszer általában jól alkalmazkodik a mindennapi igénybevételhez. A havi vérzés előtti napokban és a menstruáció alatt sokan tapasztalnak alacsonyabb vérnyomást és magasabb pulzust, ami fejfájással, szédüléssel vagy fáradékonysággal járhat. Ez egészséges nőknél nem jelez betegséget, inkább a hormonális ingadozások természetes következménye. Bőséges folyadékfogyasztás, megfelelő pihenés és rendszeres testmozgás segíthet ilyenkor.

A várandósság időszaka különösen nagy terhelést ró a szív- és érrendszerre. A szervezet a fejlődő magzat tápanyag- és oxigénellátását biztosítja, emiatt a pulzus és a keringő vérmennyiség természetes módon emelkedik. Bár ez a legtöbb nő számára élettani jelenség, meglévő magas vérnyomás vagy szívbetegség esetén a terhesség kockázatos lehet. Ezért javasolt a tervezett terhesség előtt kardiológiai konzultáció, hogy a szükséges vizsgálatok, gyógyszerváltások időben megtörténjenek. Bizonyos vérnyomáscsökkentők és szívgyógyszerek nem adhatók terhesség alatt, ezért átállításuk elengedhetetlen.

Nem terhes állapotban is figyelni kell a megelőzésre: a rendszeres nőgyógyászati kontroll, a laborvizsgálatok (vércukor, koleszterin), a vérnyomás és testsúly követése, valamint a dohányzás teljes kerülése kulcsfontosságú. A fogamzásgátlás módját mindig az aktuális egészségi állapothoz kell igazítani, mert például dohányzó, magas vérnyomásos nőknél az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlók fokozzák a trombózisveszélyt.

40-50 éves kor között

A negyvenes években sok nőnél jelentkeznek a változókor előjelei. Az ösztrogén szintje fokozatosan csökken, és ez a hormonvesztés megváltoztatja a szív- és érrendszeri kockázatokat. Az ösztrogén korábban segített megőrizni a kedvező koleszterinszintet és rugalmasabbá tette az ereket, ám ennek csökkenésével:

• emelkedik a koleszterinszint,
• nő a testsúly, gyakran hasi típusú elhízás formájában,
• gyakoribbá válik a magas vérnyomás és a cukorbetegség,
• a stroke kockázata nő, és nőknél gyakran súlyosabb következményekkel jár, mint férfiaknál.

Ez az életszakasz tehát kritikus abból a szempontból, hogy a nő megőrzi-e korábbi egészséges életmódját, vagy enged a kedvezőtlen változásoknak.

Ha beszédzavar, végtaggyengeség, látászavar jelentkezik, azonnali sürgősségi ellátás szükséges, mert stroke állhat a háttérben.

A megelőzés része a zöldségekben, gyümölcsökben, halban gazdag, mediterrán jellegű étrend, a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel, és a rendszeres testmozgás. Már heti 150 perc közepes intenzitású mozgás (pl. gyors séta, kerékpározás) jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri rizikót.

Ekkor kerül szóba a hormonpótló kezelés kérdése is. A mai irányelvek szerint a hormonpótlás nem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgál, de jól megválasztott esetekben, rövid távon segíthet a klimax tüneteinek enyhítésében. Az előnyök és kockázatok mérlegelése mindig egyéni döntést igényel.

50-55 éves kortól

A menopauza bekövetkezte után új hormonális egyensúly áll be, amelyben a nők szív- és érrendszeri kockázata megközelíti a férfiakét. A védőhatás megszűnésével megnő a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a ritmuszavarok gyakorisága.

Ebben a korban különösen fontos odafigyelni a figyelmeztető jelekre:

• mellkasi szorítás, nyomásérzés,
• terhelésre jelentkező nehézlégzés,
• szívdobogásérzés.

Az életkor előrehaladtával gyakoribb a pitvarfibrilláció, egy olyan szívritmuszavar, amely a vérrögképződés révén jelentősen növeli a stroke kockázatát. A korszerű véralvadásgátló kezelések (NOAC-ok) biztonságosan alkalmazhatók és hatékonyak a vérrögképződés megelőzésében.

A nőgyógyászati és onkológiai szűrések továbbra is fontosak: a rendszeres méhnyakrák-, emlőrák- és vastagbélrákszűrés életmentő lehet, hiszen az életkor nem véd a daganatos betegségek kialakulásától.

Az egészséges időskor záloga

Az egészséges, aktív időskor nem magától értetődő – sok tudatosság szükséges hozzá. A szív- és érrendszeri egészség védelmének fő pillérei:

• ideális testsúly elérése és megőrzése,
• vérnyomás, vércukor és koleszterin rendszeres ellenőrzése,
• dinamikus mozgás: séta, kirándulás, tánc, úszás, kerékpározás, kertészkedés,
• kiegyensúlyozott, mediterrán jellegű étrend,
• dohányzás teljes kerülése, alkohol mérséklése,
• mentális aktivitás megőrzése – olvasás, társas kapcsolatok, szellemi kihívások.

Új kutatások szerint a társas kapcsolatok ápolása és a stresszkezelés legalább olyan fontos a szív egészsége szempontjából, mint a fizikai aktivitás. Az elszigeteltség, a tartós stressz és a depresszió fokozza a kardiovaszkuláris rizikót.

A rendszeres mozgás nemcsak a keringési rendszert védi, hanem hozzájárul a memória és a koncentrációs képesség megőrzéséhez, és csökkenti az elesések, a csontritkulás és az ízületi fájdalmak kockázatát is.

Összegzés

A női életút során a hormonális változások szorosan összefonódnak a szív- és érrendszeri egészséggel. Míg fiatalkorban a hormonok bizonyos védelmet biztosítanak, a menopauza után a kockázatok jelentősen nőnek. Ezért minden életszakaszban más-más megelőző lépésekre van szükség, de az alapelvek közösek: egészséges életmód, rendszeres orvosi kontroll és a rizikótényezők idejében történő felismerése.

A nők kezében hatalmas lehetőség van: tudatos életmóddal és orvosi együttműködéssel jelentősen csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és sokat tehetnek a hosszú, egészséges, aktív életért.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus