A porckopás (arthrosis) kezelési lehetőségei

Nem áll rendelkezésünkre oki terápia az ízületi porckopás (arthrosis) kezelésére. A kezelések célja a fájdalom csökkentése, a folyamat lassítása, és az ízület mozgásképességének, illetve a beteg fizikai aktivitásának javítása.

Ízületi panaszok, porckopás gyanúja esetén érdemes orvoshoz fordulni. Erre okot adó panasz lehet, ha az ízületek fájdalmasak, duzzadtak, merevek, és ez minden logikus ok nélkül több mint két héten keresztül fennáll. Bár a panaszokat okozó elváltozás napjainkban még nem gyógyítható, az orvosi kezelések hatékonyabban tudják csökkenteni a fájdalmat, lassítani a panaszok fokozódását, mint ami kezeletlen esetben prognosztizálható.

Orvosa többféle vizsgálat után állítja fel az artrózis diagnózisát: fizikális vizsgálat (az ízületek stabilitásának ellenőrzése, duzzanatok) és bizonyos képalkotó technikák jelentik a kivizsgálás alapján. A képalkotó vizsgálatok közé tartozik a hagyományos vagy kontrasztanyagos röntgen, a CT-vizsgálat, a mágneses rezonancia vizsgálat (MR) és a csontizotóp vizsgálat (csontszken). A képalkotó vizsgálatok segítségével a porc elhasználódottságát, az ízületi rés beszűkültségét, illetve a csontkinövések jelenlétét lehet kimutatni, amelyek meghatározzák a javasolt kezelési módot is. Ezen kívül néha szükség lehet az ízületi résből folyadékmintát venni, más betegségek kizárása céljából vérvizsgálatot kérni.

A kezelés célja

Az ízületi porckopás (arthrosis, osteoarthritis) legjelentősebb szövődménye a fájdalom. A fájdalom lehet enyhe és alkalmanként jelentkező, de előrehaladott esetben súlyosan korlátozhatja a napi tevékenységet is, különösen a térdízületi és a csípőízületi kopásoknál. Bár az artrózis nem szűnik meg, számos betegnél kezdeti stádiumban a fájdalom egy éven belül csökkenthető, és a porckopás folyamatának előrehaladása lassítható. Mindehhez szükséges a gyógyszeres, injekciós és műtéti kezelések mellett az is, hogy a beteg csökkentse mindennapi életvitele során az adott ízületet érő nyomást.

Amennyiben a kopás eljut a porc eltűnésének stádiumába, a fájdalom újból megjelenik. Ezt követően a fájdalom magától már csak az ízület teljes összecsontosodása esetén szűnik meg, ami viszont az ízület mozgathatóságának megszűnését és a beteg mozgáskorlátozottságát jelenti. Késői artrózisban az ízület mozgathatóságának megőrzése a kezelés célja, erre legtöbbször csak ízületi protézis beültetésével van lehetőség.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszereket a fájdalom és az artrózissal járó enyhe gyulladás kezelésére használják, hozzájárulva ezáltal az ízület jobb működéséhez. A kezelésre külsőleg használható helyi készítményeket és szájon át szedhető tablettákat is javasolhatnak. Az enyhébb porckopásos panaszok kezelésére vény nélkül kapható készítmények is elegendők lehetnek, de erőteljesebb hatású vényköteles gyógyszerek is hozzáférhetők.

Vény nélkül is kapható gyógyszerek

• Helyi fájdalomcsillapítók (krémek, kenőcsök). Különböző vény nélkül kapható fájdalomcsillapító krémek, zselék, kenőcsök és spray-k kaphatóak a kopásos eredetű fájdalmak (derékfájás, nyakfájás, térdfájás) átmeneti enyhítésére.

• Nemszteroid gyulladásgátlók. A vény nélkül is kapható nemszteroid gyulladásgátló tabletták (pl. ibuprofen, diclofenac, naproxen) csökkentik az enyhe és a közepesen súlyos fájdalmat, továbbá a gyulladást is. Szerepük a panaszok csökkentése, a gyulladásgátló hatásnak korlátozott szerepe van az arthritises folyamatok mérséklésében. A nemszteroid gyulladásgátlóknak is számos mellékhatása van tartós használat vagy túladagolás esetén, ezért csak átmenetileg szabad alkalmazni őket a betegtájékoztatókban feltüntetett adagolásban. Jelentkezhet gyomorfekély és gyomor-bél eredetű vérzés vagy vesekárosodás (hosszantartó szedés esetén), fülcsengés (túladagoláskor), májkárosodás (egyes szerek túladagolásakor). Az alkoholfogyasztás vagy egyidejű szteroid gyógyszerek szedése növeli a vérzés és a májkárosodás kockázatát.

Vényköteles fájdalomcsillapítók

• COX-2-gátlók. A nemszteroid gyulladáscsökkentők ezen típusa kevesebb gyomor-bélrendszeri mellékhatást okoz, mint a hagyományos fájdalomcsillapítók, viszont emelhetik a vérnyomást és kismértékben növelik egyes kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, ezért ezek vényköteles gyógyszerek.

• Tramadol. A tramadol a morfiumhoz hasonló, de annál lényegesen gyengébb fájdalomcsillapító, amit csak receptre lehet kapni. A tramadolnak nincs gyulladáscsökkentő hatása, de a hatékonyan fájdalomcsillapítás mellett kevesebb mellékhatása van, mint a nem-szteroid gyulladásgátlóknak. A tramadol ugyanakkor émelygést és székrekedést okozhat. A tramadolt rövidebb időszakokra alkalmazzák, gyakran nemszteroid gyulladásgátlókkal való kombinációban.

• Antidepresszánsok. Az antidepresszánsok (különösen a triciklikusok) depresszió elleni hatásuktól függetlenül csökkenteni tudják a krónikus fájdalmat. Az antidepresszánsok enyhíthetik az artrózis okozta alvászavart is, ám a betegek egy részénél mellékhatásokkal is számolni kell, például depresszió is kialakulhat.

Ízületi injekciók

• Szteroid injekció. Fokozott, krónikus fájdalom esetén orvosa javasolhatja, hogy az ízületi résbe szteroid injekciót adjanak, ami hatékonyan csökkenti a fájdalmat és a gyulladást.
• Hialuronsav injekció. Térdízületi kopásban alkalmazott eljárás, melynek során hialuronsav-származékot injektálnak az ízületbe. A hialuronsav a normális ízületi folyadék alkotórésze, az injekciós formában alkalmazott származékot kakastaréjból állítják elő. Az injekció fokozza az ízületi folyadék viszkozitását, ezáltal csökkenti a fájdalmat, valamint mérsékli a porcok súrolódását. Hatását kb. 6 hónapig fejti ki, ezt követően meg kell ismételni az eljárást.
• Vérplazma injekció. Saját vérből előállított vérplazma befecskendezése, ami serkenti az ízületi porcszövetek regenerálódását. Célja nem a közvetlen fájdalomcsillapítás, hanem a porc pusztulásával járó folyamatok lassítása. A sajátvér-terápia új, jelenleg alternatív és kiegészítő módszernek tekinthető eljárás.

Keressen fel szakembert, ha a porckopás kezelésére kapott gyógyszereknek mellékhatásai alakulnak ki, például émelygés, hasi kellemetlen érzés, szurokszerűen fekete széklet, székrekedés és aluszékonyság.

Műtéti eljárások

A porckopás esetén elkalmazott műtéti eljárások segítségével csökkenteni lehet a súlyos mozgáskorlátozottságot és a fájdalmat.

Artroszkópia (ízületi tükrözéses átmosás és szöveteltávolítás)

Artroszkópia során a sebész egy kis metszésen keresztül egy hajlékony, csőszerű készüléket (artroszkóp, ami egyfajta endoszkóp) vezet az ízületi üregbe. Az artroszkóp fényt juttat be és az ízület belsejéről elvezetett képet monitorra viszi. Az eljárás részben diagnosztikus célú, ám a sebész javasolhatja az ízület átmosását és más kisebb beavatkozások elvégzését is.

Az átmosáshoz fiziológiás sóoldatot használnak, ezzel távolítják el a vért és a szövettörmeléket az ízületből. Az ízületi porcot károsító idegentestek (leszakadt porcdarabok, esetleg csontdarabkák) eltávolításával az artroszkóp is csökkenti a gyulladásos folyamatokat és az ép porc további károsodását. Lehetőség van az ízületet stabilizáló kisebb műtétek elvégzésére (pl. elszakadt ízületi szalag egyesítésére) is.

Időben elvégzett műtéttel, például térdsérüléseket követően, az artrózis olykor is kerülhető, később elvégezve pedig lassítható az ízület előrehaladó károsodása, továbbá rövid távú fájdalomcsillapítást is el lehet érni. Sajnos az eljárás nem minden esetben igazán hatékony, önmagában a kopásos tüneteket nem kezeli.

Részletesen Artroszkópia: a műtét menete | Artroszkópos térdműtét utáni rehabilitáció

Osteotomia, a csontok helyretétele

A torzító és olykor fájdalmat okozó csontkinövések sebészi eltávolítása, a csontozat újrapozicionálása. Az eljárással vissza lehet állítani a csontok eredeti helyzetét, vagy egy ahhoz közeli állapotot, továbbá elérhető a testsúly jelentette terhelés áthelyezése. Ennek segítségével a károsodott porcfelszín kisebb terhelést kap, csökkentve a fennálló és várható panaszokat is.

Ízületi protézis (térdprotézis, csípőprotézis)

Az ízületi protézis az egyik vagy mindkét ízfelszín pótlása műanyag- vagy fémszerkezettel. Leggyakrabban és legsikeresebben a térd és a csípő ízületeit szokták műtétileg pótolni, de a váll, a könyök, a boka és az ujjak ízületei is pótolhatók. A csípő- és a térdprotézisek a műtét sikeressége esetén kb. 10-20 évre jelentenek megoldást, majd csak egyszer ismételhető az eljárás, ami után további 5-10 évig tart ki (ezért nem érdemes túl fiatalon sort keríteni rá). A betegek 80 százalékánál jól fog működni, a protézissel aktív és fájdalommentes életet lehet élni.

Lásd még Térdprotézis | Csípőprotézis

Az ízület megszüntetése összecsontosítással

Végleges megoldást jelent az ízületi artrózisra (és az ezzel kapcsolatos fájdalomra) az ízesülő csontok porcmaradványainak eltávolítása, és frissen vágott felszínnel való összeillesztése, majd rögzítése. Ezt követően a csontok összeforrnak, mintha csak egy törés gyógyulna meg. Az összeforrasztott csontok jól bírják a terhelést, nem fájnak (pontosabban nem jobban, mint általában a gyógyult törések), azonban merevek, nem enyhítik a mozgások zökkenőit, mint a rugalmas porcok, és természetesen elvész az eredeti ízületre jellemző mozgathatóság.

Az életmód szerepe

Ízületi kopás esetén az ízületeket tehermentesítő életmód a kezelés része, csak az ízületkímélő szokások kialakításával érhető el eredmény. Ennek legfontosabb eleme a túlsúly csökkentése, az ízületet terhelő tevékenységek kerülése, a nem megterhelő mozgás. A mozgásszegény életmód valójában rontja a porcszövet anyagcseréjét és regenerálódó képességét, ezért a rendszeres mozgás fontos, ám leginkább az ízületkímélő sportágak (elsősorban az úszás) ajánlhatóak.

Az ízületek tehermentesítésében különböző segédeszközök alkalmazásának is lehet szerepe: kineziológiai szalag (tartásjavításra pl. gerincferdülés miatt), talpbetétek (az egyenetlen terhelés korrigálása pl. bokasüllyedés esetén), vagy térdrögzítők alkalmazása (ízületi instabilitás esetén). Mindent meg kell tenni a sérülések elkerüléséért!

Részletesen Életmódtanácsok ízületi kopással élőknek

Testrészenként Térdkopás | Csípőkopás | Vállízületi kopás | Gerinc kopásos megbetegedései

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus