Komplex diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek a sportsérülések

Folyamatosan monitorozzuk a fiatalkori sportsérüléseket, hiszen ezekből tudunk tanulni, fejlődni, ezek alapján tudjuk kidolgozni a prevenciós tevékenységet, amely nagyon fontos nem csupán a profi, hanem az amatőr sportolók esetében is - hangsúlyozta portálunknak dr. Jórász Zsolt főorvos, aki mesélt nekünk arról is, hogy miért választotta a gyermeksebészetet mint szakterületet.

Dr. Jórász Zsolt gyermeksebész, ortopéd-traumatológus és gyermektraumatológus szakorvos, a Bethesda Gyermekkórház újonnan megnyitott Sportegészségügyi Központjának vezető főorvosa, aki gyermek és serdülőkorú profi sportolók sportsérüléseinek konzervatív és operatív ellátásában vesz részt, valamint gyermeksebészeti, gyermekortopéd-traumatológai és arthroscopos sebészeti műtéteket végez a gyermekegészségügyi intézményben.

- Miként választotta a gyermeksebészetet mint szakterületet?

- Két fontos szempontot vettem figyelembe a pályaválasztásnál, a szakterület kiválasztásánál: abban biztos voltam, hogy gyermekekkel szeretnék foglalkozni és mindenképpen manuális, sebészeti irányba szeretnék orientálódni. Az egyetemi éveim alatt az első ismerkedésem a gyermeksebészettel a gyermek-szívsebészet volt az Országos Kardiológiai Intézetben. 2001-ben az egyetem végeztével a gyermeksebészet mellett tettem le a voksomat, így kerültem a Bethesda Gyermekkórházba, a Gyermeksebészeti Osztályra, itt töltöttem a szakképzésem egy jelentős részét. 2008-ban letettem a gyermeksebész szakorvosi vizsgát. Ezt követően különböző hazai és külföldi képzéseken fejlesztettem tudásomat és szereztem tapasztalatot.

Azt láttam, hogy a gyermeksebészeti ellátás jelentős részét a mozgásszervi sebészet, a gyermektraumatológia teszi ki, illetve hazánkban egy akkor még kevésbé elterjedt szakterület, az arthroscopos sebészet is az érdeklődésem középpontjába került. Szoros kapcsolat alakult ki a Bethesda és az Uzsoki Utcai Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztálya között, és ebből felbuzdulva felkerestem a nemzetközi tekintélyű Dr. Hangody László Professzor Urat, aki az Uzsokiban az Ortopéd-traumatológia Osztály vezetője. Hatalmas lehetőséget kínált a számomra, mondhatom, mentorommá vált, rendszeresen bejártam az ortopédiai műtéteire, így nagyon sok tapasztalattal gazdagodtam. Hálás vagyok neki mindenért. Ezek után egyértelmű volt számomra, hogy elvégezzem az ortopédia-traumatológiai szakképzést is. A fő érdeklődési területem is ez lett a Bethesdában.

- Kik a páciensei, milyen betegségekkel foglalkozik?

- A gyermekortopédiának van egy klasszikus része, klasszikus ortopédiai betegségekkel, azonban nagyobbrészt gyermekkorú profi sportolókat operálok és sportsérülések konzervatív ellátásában veszek részt. Leginkább térdízületi, alsóvégtagi, bokasérülésekkel foglalkozom az utóbbi évtizedben.

- Lehet-e párhuzamot vonni az ortopédia, a mozgásszervi betegségek és a sport mint prevenciós tevékenység között?

- Azt látnunk kell, hogy a gyermekkori sport nagyon fontos, az élethosszig tartó sportolással az egészséges életmódot preferáljuk, valamint az ízületeknek, az egész mozgásszervi rendszernek a megfelelő használatával egy jobb kondíciót lehet elérni és fenntartani az egészséges működését.

Nagyon sok gyermek sportol profi keretek között, ami nagyon jó hír, azonban ez azzal is jár, hogy sok a gyermekkori sportsérülés, aminek hátterében leginkább a nem megfelelő preventív munka áll.

Az Uzsoki Utcai Kórházban mindig is nagy hagyománya volt annak, hogy a sportszervezetek, sportklubok csapatorvosi munkájának orvosszakmai hátterét biztosítsák. Egyik nagyon jó orvosbarátom keresett meg azzal, hogy legyek a Ferencvárosi Torna Club Labdarúgó Akadémia csapatorvosa, több mint 11 éve végzem ezt a tevékenységet. Így még inkább belekerültem a profi sportolók rendszeres orvosi vizsgálatába, ellátásuk szervezésébe, a betegellátásba. Az az elvárás, hogy ugyanazt az ellátást, orvosszakmai hátteret megkapják a fiatalkori sportolók, mint a felnőttek, ebben azonban voltak hiányosságok. Mára sok minden megváltozott. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a fiatalok is megkapják a megfelelő és színvonalas sportorvosi ellátást, műtéti és konzervatív kezelési lehetőséget, legyenek akár hobbi vagy versenysportolók.

- Melyek a leggyakoribb sportsérülések a fiataloknál, illetve mutatnak-e ezek a betegségek hasonlóságot a felnőtt sportolókéhoz?

- Azt tapasztaljuk, hogy vannak hasonló mintázatok a korcsoportok között. A gyermekeknél azonban ott vannak a növekedésükből fakadó életkori és testi sajátosságok is, ezzel is számolnunk kell.

Főként labdarúgókkal foglalkozom, így a legnagyobb számban ízületi és izomsérülésekkel találkozunk, ezek különböző súlyosságúak, ehhez kapcsolódóan izomtapadási rendellenességekkel kerülnek hozzánk a gyermekek, igen súlyos eseteket is kezelünk. A műtéti területen pedig leginkább térdízületi sérülésekkel, porcleválásokkal, a térdízület komolyabb sérüléseivel, az elülső keresztszalag (ACL) vagy oldalszalag sérüléseivel találkozunk. Azt is látjuk, hogy a gyermekeknél több térdkalács-instabilitás, térdficam fordul elő, mint a felnőtteknél.

Speciális és komplex diagnosztikát és ellátást igényelnek a sportsérülések a gyermekek esetében is, és bátran mondhatom, hogy ugyanolyan jó módszerekkel tudjuk operálni őket, arra fókuszálva, hogy a növekedésük ne szenvedjen zavart.

Számos olyan sérüléssel találkozunk, amely nem kontakt sérülés, tehát nem olyan balesetből származik, amikor direkt erőbehatás éri az adott testrészt, hanem valamilyen gyors mozdulat, hirtelen irányváltás áll a háttérben, amely edzéskor vagy verseny idején alakul ki. Ezeket a non-kontakt sérüléseket nagyobb számban meg lehet előzni. Ezért fontos számunkra a monitorozás, hogy az adott sportoló mikor, miként sérült meg, majd erre lehet építeni a prevenciós programokat sportrehabilitációs szakemberek, gyógytornászok és csapatedzők bevonásával.

Fontos társadalmi szerepvállalásunk, hogy a profik mellett az amatőr sportolókat is tájékoztassuk arról, hogy nagyon fontos a sporttevékenység előtti bemelegítés, a szervezet, az ízületek, az izomzat, továbbá az idegrendszer megfelelő felkészítése a futásra vagy bármilyen labdajátékra, valamint az iskolai tornaórára.

Abban hiszünk, hogy az a legjobb sérülés, ami meg sem történik, így nem hiányzik a csapatból a sportoló, nem kell foglalkozni a kezelésekkel, a felépüléssel.

„Ha időt szakítunk a megfelelő bemelegítésre, nagy számban megelőzhetőek a sportsérülések.“

- Ha mégis megtörténik a sérülés, mennyi időre esik ki a fiatal az edzésekből, a versenyzésből? Milyen hosszú a rehabilitáció?

- Ez egy nagyon fontos mérőszám. Fel is teszik a kérdést az edzők, a klubmenedzserek, hogy mikor térhet vissza a játékos, hiszen a sportoló akkor a legértékesebb, ha versenyezni tud. Mindig a nemzetközi szakirodalmat követjük. Egy 16 éves játékos esetében elülsőkeresztszalag-sérülés után a biológiai gyógyulást követően, a funkcionális állapotától függően 9-12 hónap elteltével mehet vissza a csapatába, figyelve arra, hogy ne sérüljön meg újra. Fiatalkorban sajnos nagyobb az újrasérülés esélye. Az egész gyermek fejlettségét kell néznünk, és azt is látni kell, hogy például egy térdsérülés az egész szervezetre hatással van, az idegrendszer és az izmok mozgásának kölcsönhatása miatt neuro-motorikus problémát is jelent, ezt a felépülésnél is figyelembe kell vennünk, ezért komplexen kezeljük a sérüléseket, hosszabb időre is van szükség, komolyabb munkát igényel, ráadásul a biológiai gyógyulás is lassabb folyamat gyermekkorban.

- Milyen segítséget kapnak az osztályon?

- Soha nem magányos harcosként dolgozunk, egy komoly team segíti a munkánkat. Onnantól, hogy megsérül egy játékos, közösen megvizsgáljuk a klubnál és itt, a Bethesda Gyermekkórházban, ahol speciális sportrehabilitációs csapat működik. Fontos a mozgásszervi diagnosztikában a radiológusok közreműködése, az egész (diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs) folyamat megtervezése.

Fontos változás, hogy ha lehet, nem azonnal operáljuk ezeket a sportsérüléseket, a műtét előtt lényeges az előzetes felkészítő folyamat, a prehabilitáció, gyógytornász közreműködésével. Ezáltal kimutathatóan sokkal jobbak lesznek a műtét utáni eredmények, elősegítve a gyorsabb, hatékonyabb gyógyulást. Nagyon sokat jelent a betegnek a felépülés idején a mentális támogatás pszichológusok, sportpszichológusok részvételével, továbbá dietetikus is segíti a munkánkat – ezek nélkül nem megy a hatékony gyógyulási folyamat, majd a visszatérés a versenysport világába.

- Újpesti játékos is mehet önökhöz?

- Országos a hírnevünk, így nem csak a fővárosi klubok fiatal sportolóit látjuk el. A nagyobb sportkluboknak általában van saját orvosi stábjuk sportorvos szakmai háttérrel, de a kisebbek nem minden esetben rendelkeznek ilyen háttérrel. Ha már felhozta az UTE játékosát, van egy humoros történetem: műtét előtt kérdeztem a fiatal sportolót, hogy hol focizik, de ő nem árulta el. Majd a sikeres operáció után csak bevallotta, hogy ő tulajdonképpen az Újpestnél játszik, de nem merte megmondani, hiszen tudta, hogy a Fradi csapatorvosa vagyok, és mi lesz, ha ez kiderül. Semmi nem történt, ugyanúgy elláttuk őt is, mint bárki mást, a sportorvoslásban nem teszünk különbséget klub és klub között.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró