• Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Mindig rossz hír mind a betegnek, mind az orvosnak, ha kiújul a leukémia, leginkább azért, mert a kezelése még nehezebb, és gyakrabban fordul elő, hogy nem sikerül meggyógyítani a beteget. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kezdeti sikertelen kezelés, vagy kiújuló betegség mellett is lehet még gyógyítható a leukémia.

         A téma cikkei

        6/1 Leukémia - Nem csak gyermekbetegség
        6/2 A leukémia tünetei és kivizsgálása
        6/3 A leukémia típusai
        6/4 A leukémiák kezelési lehetőségei és az életkilátások
        6/5 Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?
        6/6 Túl az akut leukémián

        A leukémiák lefolyásuk alapján két fő csoportra oszthatóak. A heveny és kezelés nélkül halálos kimenetelű leukémiára (AML, ALL), mely esetben az elsődleges cél a betegség gyógyítása. Továbbá a krónikus leukémiára (CML, CLL), ahol lassan, lappangva alakul ki a betegség, és nem gyógyítható az esetek döntő többségében (kivéve bizonyos esetekben őssejt-átültetéssel), viszont kezelés mellett akár hosszú ideig jó életminőséggel, tünetmentesen élhetnek a betegek. A betegség kiújulása érintheti mind az akut, mind a krónikus leukémiákat.

        Mi a teendő, ha kiújul az akut leukémia?

        Akut esetben feltétlen indokolt a beteg mielőbbi kezelése. A leukémia lehet eleve ellenálló (rezisztens) a kezeléssel szemben, de még gyakrabban fordul elő az, hogy a kezelés hatására kialakult remisszió után (amikor nincs a vérben keringő daganatsejt, illetve a csontvelőben 5% alatti a kóros sejtek aránya) ismételten visszaesik (relabál) a beteg. Ez az utóbbi eset a 60 év alatti betegek akár 70-80%-át is érintheti.

        Hirdetés

        Miben más a krónikus állapot kiújulása?

        A krónikus leukémia fellángolása során két eset merül fel: egyrészt ismételt kezeléssel újra „nyugalmi” állapotba kerül a betegség, vagy a kezelés ellenére felgyorsul, és akut leukémiának megfelelő kép alakul ki. Ebben az esetben már úgy kezeljük a betegséget, mint akut leukémiát.

        A legtöbb relapszus, vagyis visszaesés a leukémiába a betegség kezdetétől számított első két évben alakul ki, de mint minden más daganatos betegség esetén az első öt évet tekintjük kritikusnak. Ekkor gyakori orvosi ellenőrzésekkel gondozzuk a beteget, öt év elteltével lehet ritkítani az ellenőrzéseken, de elhagyni ezeket akkor sem tanácsos.

        Mi vetheti fel visszaesés gyanúját?

        Tünetilegbármi, ami korábban is jelentkezett a betegség során, vagy ami jellemző lehet leukémiára:

        • fogyás,
        • láz,
        • vérzések,
        • gyakori, nehezebben gyógyuló, komplikált fertőzések,
        • vérszegénység tünetei,
        • bőrtünetek.

        A kezelőorvosban a rendszeres kontrollvizsgálatok alkalmával felmerülhet a leukémia fellángolása, ha a vérképben ismételten eltérések jelennek meg (magas vagy alacsonyabb fehérvérsejtszám, csökkenő vérlemezkeszám, vérszegénység, magas LDH). Ha a vérkép felveti a leukémia kiújulását, ismételten csontvelő vizsgálatra van szükség. A mintán speciális laborvizsgálatok történnek, mely a betegség molekuláris genetikáját jellemzi. Kiegészítő vizsgálatként lehet szó gerincvelői folyadék vizsgálatáról, képalkotó felvételekről is.

        Mi történik, ha kiújult a leukémia?

        A betegnek egyértelműen kezelésre van szüksége. A terápia típusát meghatározza az, hogy mit tudunk vagy szeretnénk reálisan elérni: ismételten a teljes gyógyulást próbáljuk megkísérelni, vagy az általános állapot, az életminőség javítása a cél.

        Milyen kezelésekre számíthatunk?

        Kiújult betegség esetén ismét kemoterápiára van szükség. Az akut leukémia esetén sok esetben felmerül az első visszaesést követően az őssejt-átültetés lehetősége. Ennek az eljárásnak szigorú kritérium rendszere van, ami segít az orvosoknak megítélni, várható-e javulás egy ilyen megterhelő beavatkozástól. Van olyan leukémia típus, ahol szóba jöhet a saját őssejtek visszaadása, de a legjellemzőbb az idegen őssejtdonoros transzplantáció.

        Egy korábban már megtörtént őssejt-átültetés nem akadályozza meg az ismételt transzplantációt.

        Ha nincs mód a csontvelő-transzplantációra, vagy nem találunk időben megfelelő donort, első lépésként a beteg azt a kezdeti, nagy dózisú kezelést kapja meg újra, melynek hatására a betegség felismerését követően remissziós állapot kialakult. Ha nem reagált először sem a kezelésre, akkor egyéb, nagy dózisú úgynevezett mentő protokollok állnak rendelkezésre. Van olyan eset is (mivel a leukémia is „fejlődik”), amikor a betegség ellenállóvá válik a kemoterápiás szerekkel szemben, így a korábban jó hatású kezelés már nem hoz javulást. Ekkor terápiaváltás történik.

        Mire számíthat a beteg?

        A kiújult leukémiák kezelési eredményei szerényebbek, főleg az életkor előrehaladtával, mivel ilyenkor számolni kell a rosszabb genetikájú leukémia jelenlétével és azzal, hogy az idősebb beteg nehezebben tolerálja a kezeléseket.

        Az utóbbi években számos klinikai tanulmány vizsgálta az új típusú gyógyszerek hatását. Ezek általában ismert kemoterápiás szerekkel kombinálva hazánk nagyobb centrumaiban is elérhetőek, és reményt adhatnak a visszaeső és nehezen reagáló leukémiás betegek kezelésében.

        Bővebben Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegeknek?

        Dr. Ujj ZsófiaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült: 2018.05.29 18:56
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tüdőtályog

        Tüdőtályog

        Dr. Brugós László

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg. Okok, tünetek és kezelés.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A méhtestrák tünetei, kezelése

        A méhbetegségeket általában olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok, az elhízás, az ovuláció elmaradása, valamint az ún. policisztás ovárium szindróma, de gyakori a változókort megelőző időszakban is.

        Osteomyelosclerosis - a betegség tünetei és kezelése

        A régebben osteomyelosclerosisnak nevezett és myelofibrosisként is emlegetett betegségről mára kiderült, hogy két, egymástól genetikailag elválasztható betegségről van szó.

        A limfómák tünetei és okai

        A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T és B limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai.

        Melanoma a szemen - Tünetek és kezelés

        A szem daganatai sok esetben szabad szemmel is jól láthatók: sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozások. A melanoma malignumot egyszerű szemészeti rutinvizsgálat során könnyen felismerik.

        Abnormális vérsejtképzés: Myelodiszpláziás szindróma

        Ez a megnevezés egy hematológiai betegségcsoportot takar, melyek közös jellemzője, hogy a csontvelőben található, ún. haematopoetikus (vérképző) őssejtek rendellenesek, ezért a vérsejtképzés elégtelen (ineffektív) és kóros (dysplasiás).

        Túl az akut leukémián

        Az akut leukémiák esetén, mint a legtöbb rosszindulatú daganatos betegségnél, az öt évet tartjuk a kritikus határnak abból a szempontból, hogy a beteg megnyugodhat, mert nagy eséllyel meggyógyult. Természetesen akár öt éven túl is lehet visszaesés, de a mindennapokban és az orvosi ellenőrzések gyakoriságában kezd beállni egy rendszer, mely leginkább közelít az egészséges emberek életéhez.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.