Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?

Mindig rossz hír mind a betegnek, mind az orvosnak, ha kiújul a leukémia, leginkább azért, mert a kezelése még nehezebb, és gyakrabban fordul elő, hogy nem sikerül meggyógyítani a beteget. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kezdeti sikertelen kezelés, vagy kiújuló betegség esetén is lehet még gyógyítható a leukémiát.

A leukémiák lefolyásuk alapján két fő csoportra oszthatóak:

• A heveny és kezelés nélkül halálos kimenetelű leukémiákra (AML, ALL), mely esetben az elsődleges cél a betegség gyógyítása.
• Továbbá a krónikus leukémiákra (CML, CLL), ahol lassan, lappangva alakul ki a betegség, és nem gyógyítható az esetek döntő többségében (kivéve bizonyos esetekben őssejt-átültetéssel), viszont kezelés mellett akár hosszú ideig jó életminőséggel, tünetmentesen élhetnek a betegek.

A betegség kiújulása érintheti mind az akut, mind a krónikus leukémiákat.

Mi a teendő, ha kiújul az akut leukémia?

Akut esetben feltétlen indokolt a beteg mielőbbi kezelése. A leukémia lehet eleve ellenálló (rezisztens) a kezeléssel szemben, de még gyakrabban fordul elő az, hogy a kezelés hatására kialakult remisszió (amikor nincs a vérben keringő daganatsejt, illetve a csontvelőben 5% alatti a kóros sejtek aránya) után ismételten visszaesik (relabál) a beteg. Ez az utóbbi eset a 60 év alatti betegek akár 70-80%-át is érintheti.

Miben más a krónikus típusok kiújulása?

A krónikus leukémia fellángolása során két eset merül fel: egyrészt ismételt kezeléssel újra „nyugalmi” állapotba kerül a betegség, vagy a kezelés ellenére tovább romlik a beteg állapota, feltehetően az időközben kialakult daganatsejtekben megjelenő mutációk miatt, és akut leukémiának megfelelő kép alakul ki, ez utóbbi esetben már úgy kezeljük a betegséget, mint akut leukémiát.

A legtöbb relapszus, vagyis visszaesés a leukémiába a betegség kezdetétől számított első két évben alakul ki, de mint minden más daganatos betegség esetén, az első öt évet tekintjük kritikusnak. Ekkor gyakori orvosi ellenőrzésekkel gondozzuk a beteget, öt év elteltével lehet ritkítani az ellenőrzéseken, de elhagyni ezeket akkor sem tanácsos.

Mi vetheti fel visszaesés gyanúját?

Tünetileg bármi, ami korábban is jelentkezett a betegség során, vagy ami jellemző lehet leukémiára:

• fogyás,
• láz,
• vérzések,
• gyakori, nehezebben gyógyuló, komplikált fertőzések,
• vérszegénység tünetei,
• bőrtünetek.

A kezelőorvosban a rendszeres kontrollvizsgálatok alkalmával felmerülhet a leukémia fellángolásának gyanúja, ha a vérképben ismételten eltérések jelennek meg (magas vagy alacsonyabb fehérvérsejtszám, csökkenő vérlemezkeszám, vérszegénység, magas LDH). Ha a vérkép felveti a leukémia kiújulását, ismételten csontvelővizsgálatra van szükség. A mintán speciális laborvizsgálatok történnek, mely a betegség molekuláris genetikáját jellemzi. Kiegészítő vizsgálatként lehet szó gerincvelői folyadék vizsgálatáról, képalkotó felvételekről is.

Mi történik, ha kiújult a leukémia?

A betegnek egyértelműen kezelésre van szüksége. A terápia típusát meghatározza az, hogy mit tudunk vagy szeretnénk reálisan elérni: ismételten a teljes gyógyulást próbáljuk megkísérelni, vagy az általános állapot, az életminőség javítása a cél.

Milyen kezelésekre számíthatunk?

Kiújult betegség esetén ismét kemoterápiára, egymás utáni összetett, több szer kombinációjából álló kemoterápiás ciklusokra van szükség.

Az akut leukémia esetén sok esetben felmerül az első visszaesést követően az őssejt-átültetés lehetősége. Ennek az eljárásnak szigorú kritériumrendszere van, csak bizonyos korcsoportban van várható jó eredménye, ami segít az orvosoknak megítélni, várható-e javulás egy ilyen megterhelő beavatkozástól. Van olyan leukémia típus, ahol szóba jöhet a saját őssejtek visszaadása, de a legjellemzőbb az idegen őssejtdonoros transzplantáció. Egy korábban már megtörtént őssejt-átültetés nem akadálya az ismételt transzplantációnak.

Ha nincs mód a csontvelő-transzplantációra, vagy nem találunk időben megfelelő donort, első lépésként a beteg azt a kezdeti, nagy dózisú kezelést kapja meg újra, melynek hatására a betegség felismerését követően remissziós állapot kialakult.

Ha nem reagált először sem a kezelésre, akkor egyéb, nagy dózisú úgynevezett mentő protokollok állnak rendelkezésre. Van olyan eset is (mivel a leukémia is „fejlődik”), amikor a betegség ellenállóvá válik a kemoterápiás szerekkel szemben, így a korábban jó hatású kezelés már nem hoz javulást. Ekkor terápiaváltás történik.

Mire számíthat a beteg?

A kiújult leukémiák kezelési eredményei szerényebbek, főleg az életkor előrehaladtával, mivel ilyenkor számolni kell a rosszabb genetikájú leukémia jelenlétével és azzal, hogy az idősebb beteg nehezebben tolerálja a kezeléseket.

Az utóbbi években számos klinikai tanulmány vizsgálta az új típusú gyógyszerek hatását. Ezek általában ismert kemoterápiás szerekkel kombinálva hazánk nagyobb centrumaiban is elérhetőek, és reményt adhatnak a visszaeső és nehezen reagáló leukémiás betegek kezelésében.

Bővebben

• Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegeknek?
• A leukémiák kezelési lehetőségei és a várható életkilátások

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus