A leukémiák kezelési lehetőségei és a várható életkilátások

Hogyan kezelhetőek a leukémiák különböző típusai? Milyen terápiás protokollok vannak? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A leukémiák esetén többnyire a kemoterápia az első lépésként alkalmazott kezelési eljárás, amelynek célja a daganatos sejtek számának minél nagyobb mértékű visszaszorítása, lehetőség szerint teljes elpusztítása. Ez igaz mind az akut, mind a krónikus leukémiára, ugyanakkor számos új biológiai terápia is segítségünkre van az utóbbi években, hogy nagyobb sikerrel kezelhessük ezeket a rosszindulatú betegségeket.

Az akut leukémia terápiás lépései

Az akut leukémia kezelése nagy vonalakban két fő állomásra bontható:

• Az első fázis az úgynevezett indukciós kezelés, amelynek célja a leukémiás sejtek számának a lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése.
• Ha a leukémiás sejtek száma olyan mértékben csökken, hogy azok a vénás vérben és a csontvelőben már nem fordulnak elő (a keringő vérben egyáltalán nem, a csontvelőben is kevesebb mint 5%-ban), akkor azt mondjuk, hogy a betegség remisszióban van. Ekkor kezdődik a kezelés második fázisa, a konszolidációs kezelés, amelynek célja a remisszió lehető leghosszabb fenntartása, a minimális maradékbetegség teljes felszámolása útján. Az akut leukémia limfoid fajtájában hosszabb ideig tartó fenntartó kezelés következik. A leukémia fajtájától függően indulnak az alapkezelések, melyeket a genetikai vizsgálatok, áramlási citometriás eredmények természetesen nagyban befolyásolnak.

A daganatsejteket pusztító gyógyszereket kemoterápiás szereknek hívjuk. A leukémiák kemoterápiás kezelésében a hatékonyság fokozására egyidejűleg általában többféle kemoterápiás szert alkalmaznak, adott kombinációban. Egyes kemoterápiás szerek tablettaként szedhetők, másokat infúzió formájában vagy injekcióként adnak. Ha leukémiás sejtek fordulnak elő az agyban vagy a gerincvelői folyadékban, olyankor szükség lehet az úgynevezett intratekális kemoterápia alkalmazására is, amely során a kemoterápiás szert a gerincvelői folyadékon keresztül az agyat körülvevő folyadéktérbe adagolják. Bizonyos leukémia fajta esetén ezt akkor is meg kell tenni – a nagyarányú előfordulás miatt –, ha a mintavétel során nem találtak daganatos sejteket, megelőző, azaz úgynevezett profilaktikus céllal.

Egyes esetekben sugárkezelés is alkalmazható kiegészítő lehetőségként, ugyanakkor a sugárkezelések száma lényegesen csökkent az utóbbi években (idegrendszeri érintettségnél előfordulhat).

Műtét mint kezelési lehetőség nem jön szóba, mivel a leukémiás sejtek a véráram és a nyirokerek útján valamennyi szervben előfordulnak, szétszóródva a szervezetben.

Bővebben a kemoterápiás kezelésről

A kemoterápiás kezelések szigorú protokollok szerint zajlanak.

Mind az indukció, mind a konszolidáció és fenntartó kezelés több kemoterápiás szer párhuzamos adásából áll. Az indukció „átlagos” esetben két ciklus kemoterápiát jelent. A konszolidációs kezelés 2-4 ciklusból áll.

Az akut mieloid leukémia indukciós kezelése hét napig tart. A konszolidációs kezelés alapesetben hat napos. A ciklusok meghatározott mértékű szüneteket követően ismétlődnek. Ezt követően a kemoterápia hatására pusztulni kezdenek a daganatos sejtek, de sajnos az egészségesek is. Emiatt a csontvelőben termelt sejtek száma átmenetileg leesik, míg be nem indul az új – remélhetőleg főleg egészséges – sejtek termelődése. Emiatt vérszegénység, vérzékenység, fertőzésekre való fogékonyság, láz jelentkezhet. A csontvelő regenerálódása 2-3 hétig tart. A betegek Magyarországon az egy hetes kezelést követően a kórházban maradnak, hogy a terápia után fellépő tüneteket, fertőzéseket kezelni lehessen, a szükséges vérátömlesztést megkaphassa a beteg. A sejtszám rendeződése után rövid (általában 1-2 hét) otthonlét jön, de a kemoterápiát ismételten folytatni kell. A ciklusok miatt a leukémia felismerése utáni 1-2 év nagyrészt a kezelésekről szól.

Az akut limfoid leukémia kezelése részben eltérő. Elnyújtottan kerülnek alkalmazásra a különböző kemoterápiás gyógyszerek, illetve hosszú távon fenntartó kezelésben is részesülnek a betegek.

Ha a beteg a kezdő protokolltól eltérő kezelést kap már az elejétől, vagy a betegség során, a terápiára fordított napok száma változhat, főleg, ha őssejtátültetésre is sor kerül.

A krónikus leukémia terápiás lépései

A krónikus mieloid leukémia kezelése alapesetben úgynevezett tirozin-kináz-gátló gyógyszerekkel történik. A tabletta rendkívül hatékony, és viszonylag kevés a mellékhatása. Ha a betegség nem reagál megfelelően, akkor új, második, illetve harmadik generációs tablettás kezelés is elérhető, illetve kemoterápia, őssejtátültetés is felmerül a rosszul reagáló, akut leukémia felé fejlődő esetekben.

A krónikus limfoid leukémia nem mindig szorul kezelésre. Tünetmentes állapotban, stabil, nem túl magas eltérésekkel a várakozás is megengedett, hiszen alap esetben a betegség nem gyógyítható (kivéve őssejtátültetéssel, de fiatal életkorban, illetve nagyon jó eredményekkel újonnan megjelenő gyógyszerekkel), csak tünetmentessé tehető. Nagy laboreltérések, jelentős tünetek, szervmegnagyobbodás esetén viszont el kell kezdeni a kezelést, vagy akkor is, ha a kezdeti részletes laborvizsgálatok nehezen kezelhető betegséget jósolnak. A CLL kezelésében is új, igen hatékony nukleotid analógok és monoklonális antitestek jelentek meg.

A csontvelő-transzplantáció

A csontvelő-átültetés (csontvelő-transzplantáció) során a beteg olyan nagy dózisú kemoterápiában részesül, mely során nem regenerálódna a saját csontveleje. Ugyanakkor a visszaadott őssejtek megtelepednek a betegségtől is kiüresedett csontvelőben és újra beindítják a sejttermelést. Tehát nem maga a transzplantáció gyógyít, hanem az előtte kapott nagyon nagy dózisú kemoterápia. Az őssejtvisszaadás „csak” lehetővé teszi ennek a másként nem elviselhető kezelésnek az alkalmazását, amivel nagyobb esély van a betegség kiirtására, mint a hagyományos kemoterápiás kezelésekkel.

Az őssejtátültetésnek két fő fajtája (és számos új metódusa) van: az allogén és az autológ átültetés.

• Allogén transzplantáció esetén az egészséges csontvelő a beteg szöveti felépítésével egyező vagy ahhoz nagymértékben hasonlító személytől (donor) származik. A donor lehet ikertestvér, testvér, családtag, de olyan személy is, aki a beteggel egyáltalán nincs rokonságban. A kezelés elején a beteg csontvelőt igen nagy dózisú kemoterápiás kezelés – és ritkábban sugárkezelés – alkalmazásával elpusztítják. Az egészséges csontvelői őssejtek vénás úton adva kerülnek a beteg szervezetébe, mint egy infúzió.
• Autológ transzplantáció esetén a beteg saját csontvelőjéből nyernek sejteket egy korábbi kemoterápiás kezelést követően remisszióban (nagyon kis mérhető daganatsejtszám mellett) legyűjtve. A sejteket a kemoterápiás kezelés után lefagyasztva tárolják. A beteg eközben nagy dózisú kemoterápiás kezelésben és alkalmanként sugárkezelésben részesül, hogy szervezetének daganatos csontvelői sejtjei elpusztuljanak. Ezt követően a korábban nyert, kezelt és fagyasztott csontvelői sejteket visszajuttatják a beteg szervezetébe.

Bővebben A csontvelő-átültetésről részletesen

A betegek kilátásai

Mint sok más daganatnál, a beteg korától és általános állapotától jelentős mértékben függ a prognózis. Nagyon fontos és egyre nagyobb hangsúlyt kap a genetika és molekuláris marker vizsgálatok, részben a prognózis megítélésében, de egyre inkább a molekuláris úton ható, új típusú, pl. monoklonális antitestek révén direkt támadáspontok célzásával.

Krónikus leukémia esetén az első év túlélése lényegesen jobb, megfelelő kezeléssel, szoros követéssel, bár a beteg alapvetően nem gyógyul meg, de tünetmentesen is akár több tíz év lehet a túlélés. Függ a leukémia egyéni jellemzőitől, ezért általánosítani nehéz, minden esetet egyénileg kell vizsgálni.

Az akut leukémiák kezelés nélkül 1-2 hónapon belül halálos betegségek. Az első kemoterápiás kezelés 60 év alatt a betegek 70-80%-ában sikeres, de gyakran visszaesés alakul ki. Összességében a 60 évnél fiatalabbak gyógyulási aránya kb. 40-50%-os, míg a 60 évnél idősebb betegeké (részben az általános állapot, társbetegségek, nehezebben tolerálható kemoterápiás kezelés, részben a makacsabb betegség miatt) ennél alacsonyabb.

Az akut mieloid leukémiák (AML) prognózisa felnőttkorban kicsit jobb, mint az akut limfocitás leukémiáké (ALL). Érdekes, hogy a leggyakrabban ALL típusba tartozó gyermekkori leukémia eseteiben a kemoterápia kifejezetten hatékony, a fenti ötéves túlélés gyermekekben 80-90 százalék feletti.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus