A leukémiák kezelési lehetőségei és a várható életkilátások

Szerző: WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

A leukémiák esetén a kemoterápia az első lépésként alkalmazott kezelési eljárás, amelynek célja a daganatos sejtek számának minél nagyobb mértékű visszaszorítása, lehetőség szerint teljes elpusztítása. Ez igaz mind az akut és a krónikus leukémiára.

A téma cikkei

6/1 Leukémia - Nem csak gyermekbetegség
6/2 A leukémia tünetei és kivizsgálása
6/3 A leukémia típusai
6/4 A leukémiák kezelési lehetőségei és az életkilátások
6/5 Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?
6/6 Túl az akut leukémián

Az akut leukémia terápiás lépései

Az akut leukémia kezelése nagy vonalakban két fő állomásra bontható. Az első fázis az úgynevezett indukciós kezelés, amelynek célja a leukémiás sejtek számának a lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése.

Ha a leukémiás sejtek száma olyan mértékben csökken, hogy azok a vénás vérben és a csontvelőben már nem fordulnak elő (a keringő vérben egyáltalán nem, a csontvelőben is kevesebb, mint 5 %-ban), akkor azt mondjuk, hogy a betegség remisszióban van. Ekkor kezdődik a kezelés második fázisa, a konszolidációs kezelés, amelynek célja a remisszió lehető leghosszabb fenntartása, a minimális maradékbetegség teljes felszámolása útján. Az akut leukémia limfoid fajtájában hosszabb ideig tartó fenntartó kezelés következik.

A daganatsejteket pusztító gyógyszereket kemoterápiás szereknek hívjuk. A leukémiák kemoterápiás kezelésében a hatékonyság fokozására egyidejűleg általában többféle kemoterápiás szert alkalmaznak. Egyes kemoterápiás szerek tablettaként szedhetők, másokat infúzió formájában adnak. Ha leukémiás sejtek fordulnak elő az agyban vagy a gerincvelői folyadékban, olyankor szükség lehet az úgynevezett intratekális kemoterápia alkalmazására is, amely során a kemoterápiás szert a gerincvelői folyadékon keresztül az agyat körülvevő folyadéktérbe adagolják.

Műtét, mint kezelési lehetőség nem jön szóba, mivel a leukémiás sejtek a véráram és a nyirokerek útján valamennyi szervben előfordulnak, szétszóródva a szervezetben. Egyes esetekben sugárkezelés is alkalmazható kiegészítő lehetőségként, ugyanakkor a sugárkezelések száma lényegesen csökkent az utóbbi években (idegrendszeri érintettségnél előfordulhat).

A kemoterápiás kezelések szigorú protokollok szerint zajlanak

Mind az indukció, mind a konszolidáció és fenntartó kezelés több kemoterápiás szer párhuzamos adásából áll. Az indukció „átlagos” esetben két ciklus kemoterápiát jelent. A konszolidációs kezelés 2-4 ciklusból áll.

Az akut mieloid leukémia indukciós kezelése hét napig tart. A konszolidációs kezelés alap esetben hat napos. Ezt követően a kemoterápia hatására pusztulni kezdenek a daganatos sejtek, de sajnos az egészségesek is. Emiatt a csontvelőben termelt sejtek száma átmenetileg leesik, míg be nem indul az új – remélhetőleg főleg egészséges – sejtek termelődése. Emiatt vérszegénység, vérzékenység, fertőzésekre való fogékonyság, láz jelentkezhet. A csontvelő regenerálódása 2-3 hétig tart. A betegek Magyarországon az egy hetes kezelést követően a kórházban maradnak, hogy a terápia után fellépő tüneteket, fertőzéseket kezelni lehessen, a szükséges vérátömlesztést megkaphassa a beteg. A sejtszám rendeződése után rövid (általában 1-2 hét) otthonlét jön, de a kemoterápiát ismételten folytatni kell. A ciklusok miatt a leukémia felismerése utáni 1-2 év nagyrészt a kezelésekről szól.

Az akut limfoid leukémia kezelése részben eltérő. Elnyújtottan kerülnek alkalmazásra a különböző kemoterápiás gyógyszerek, illetve hosszútávon fenntartó kezelésben is részesülnek a betegek.

Ha a beteg a kezdő protokolltól eltérő kezelést kap már az elejétől, vagy a betegség során, a terápiára fordított napok száma változhat, főleg, ha őssejt-átültetésre is sor kerül.

A krónikus leukémia terápiás lépései

A krónikus mieloid leukémia kezelése úgynevezett tirozin-kináz gátló gyógyszerekkel történik. A tabletta rendkívül hatékony, és viszonylag kevés a mellékhatása. Ha a betegség nem reagál megfelelően, új, második, illetve harmadik generációs tablettás kezelés is elérhető, illetve kemoterápia, őssejt-átültetés is felmerül a rosszul reagáló, akut leukémia felé fejlődő esetekben.

A krónikus limfoid leukémia nem mindig szorul kezelésre. Tünetmentes állapotban, stabil, nem túl magas eltérésekkel a várakozás is megengedett, hiszen alap esetben a betegség nem gyógyítható (kivéve őssejt-átültetéssel, remélhetőleg újonnan megjelenő gyógyszerekkel), csak tünetmentessé tehető. Nagy laboreltérések, jelentős tünetek, szervmegnagyobbodás esetén viszont el kell kezdeni a kezelést, vagy akkor is, ha a kezdeti részletes laborvizsgálatok nehezen kezelhető betegséget jósolnak. A CLL kezelésében is új, igen hatékony nukleotid analógok és monoklonális antitestek jelentek meg.

Tudásteszt Ön mennyit tud a leukémia terápiájáról?

A csontvelő transzplantáció

A csontvelő átültetés (transzplantáció) során a beteg olyan nagy dózisú kemoterápiában részesül, mely során nem regenerálódna a saját csontveleje. Ugyanakkor a visszaadott őssejtek megtelepednek a betegségtől is kiüresedett csontvelőben és újra beindítják a sejttermelést. Tehát nem maga a transzplantáció gyógyít, hanem az előtte kapott nagyon nagy dózisú kemoterápia. Az őssejt visszaadás „csak” lehetővé teszi ennek a másként nem elviselhető kezelésnek az alkalmazását, amivel nagyobb esély van a betegség kiirtására, mint a hagyományos kemoterápiás kezelésekkel.

Az őssejt-átültetésnek két fő fajtája (és számos új metódusa) van: allogén és autológ átültetés.

Allogén transzplantáció esetén az egészséges csontvelő a beteg szöveti felépítésével egyező, vagy ahhoz nagymértékben hasonlító személytől (donor) származik. A donor lehet ikertestvér, testvér, családtag, de olyan személy is, aki a beteggel egyáltalán nincs rokonságban. A kezelés elején a beteg csontvelőt igen nagy dózisú kemoterápiás - és ritkábban sugárkezelés - alkalmazásával elpusztítják. Az egészséges csontvelői őssejtekvénás úton advakerülneka beteg szervezetébe.

Autológ transzplantáció esetén a beteg saját csontvelőjéből nyernek sejteket egy korábbi kemoterápiás kezelést követően remisszióban (nagyon kis mérhető daganatsejt-szám mellett) legyűjtve. A sejteketa kemoterápiás kezelés után lefagyasztva tárolják. A beteg eközben nagy dózisú kemoterápiás kezelésben és alkalmanként sugárkezelésben részesül, hogy szervezetének daganatos csontvelői sejtjei elpusztuljanak. Ezt követően a korábban nyert, kezelt és fagyasztott csontvelői sejteket visszajuttatják a beteg szervezetébe.

Olvasson tovább Hogyan zajlik a csontvelő-átültetés?

A betegek kilátásai

Mint sok más daganatnál, a beteg korától és általános állapotától jelentős mértékben függ.

Krónikus leukémia esetén az első év túlélése lényegesen jobb, megfelelő kezeléssel, szoros követéssel bár a beteg alapvetően nem gyógyul meg, de tünetmentesen is akár 5-10 éves, vagy még több lehet a túlélés.

Az akut leukémiák kezelés nélkül 1-2 hónapon belül halálos betegségek. Az első kemoterápiás kezelés 60 év alatt a betegek 70-80%-ában sikeres, de gyakran visszaesés alakul ki. Összességében a 60 évnél fiatalabbak gyógyulási aránya kb. 40%-os, míg a 60 évnél idősebb betegeké (részben az általános állapot, társbetegségek, nehezebben tolerálható kemoterápiás kezelés, részben a makacsabb betegség miatt) ennél alacsonyabb.

Az akut mieloid leukémiák (AML) prognózisa felnőttkorban kicsit jobb, mint az akut limfocitás leukémiáké (ALL). Érdekes, hogy a leggyakrabban ALL típusba tartozó gyermekkori leukémia eseteiben a kemoterápia kifejezetten hatékony, a fenti ötéves túlélés gyermekekben 80 százalék feletti.

Orvos válaszol Mennyi időt kell steril szobában töltenem a transzplantáció után?

Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebészForrás: WEBBeteg
Írta: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

A Castleman-betegség

A Castleman-betegség (angiofollicularis nyirokcsomó hyperplasia vagy túltengés) a ritka betegségek közé tartozik, egy atípusos limfoproliferatív...

A leukémia tünetei és...

A leukémiák kezdeti tünetei általánosak lehetnek, ezért nehéz lehet a korai felismerésük, hiszen a panaszok miatt nem azonnal fordulnak a betegek...

A nyirokrendszer daganatai

A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy lymphomák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek...

A leukémia típusai

A leukémiáknak (csontvelődaganatok) több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más...

Az akut mieloid leukémia (AML) jelei

Évente Magyarországon kb. 230-250 beteget diagnosztizálnak AML-el. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formája, gyakorisága a fiatal...

Milyen kilátásai vannak az akut...

A felnőttkori heveny leukémia a vérképző sejtek daganatos burjánzását jelenti a csontvelőben, vérben, esetleg a nyirokszervekben. Évente...

Új lehetőség a leukémia...

A Myeloid Lymphoid Leukémia (MLL) a vérrák egy ritka fajtája, amelyben a leukémiás gyermekek 5-10 százaléka, a csecsemők háromnegyede szenved. Az MLL...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.