• A leukémiák kezelési lehetőségei és a várható életkilátások

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A leukémiák esetén a kemoterápia az első lépésként alkalmazott kezelési eljárás, amelynek célja a daganatos sejtek számának minél nagyobb mértékű visszaszorítása, lehetőség szerint teljes elpusztítása. Ez igaz mind az akut és a krónikus leukémiára.

         

         A téma cikkei

        6/1 Leukémia - Nem csak gyermekbetegség
        6/2 A leukémia tünetei és kivizsgálása
        6/3 A leukémia típusai
        6/4 A leukémiák kezelési lehetőségei és az életkilátások
        6/5 Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?
        6/6 Túl az akut leukémián

        Az akut leukémia terápiás lépései

        Az akut leukémia kezelése nagy vonalakban két fő állomásra bontható. Az első fázis az úgynevezett indukciós kezelés, amelynek célja a leukémiás sejtek számának a lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése.

        Ha a leukémiás sejtek száma olyan mértékben csökken, hogy azok a vénás vérben és a csontvelőben már nem fordulnak elő (a keringő vérben egyáltalán nem, a csontvelőben is kevesebb, mint 5 %-ban), akkor azt mondjuk, hogy a betegség remisszióban van. Ekkor kezdődik a kezelés második fázisa, a konszolidációs kezelés, amelynek célja a remisszió lehető leghosszabb fenntartása, a minimális maradékbetegség teljes felszámolása útján. Az akut leukémia limfoid fajtájában hosszabb ideig tartó fenntartó kezelés következik.

        Hirdetés

        A daganatsejteket pusztító gyógyszereket kemoterápiás szereknek hívjuk. A leukémiák kemoterápiás kezelésében a hatékonyság fokozására egyidejűleg általában többféle kemoterápiás szert alkalmaznak. Egyes kemoterápiás szerek tablettaként szedhetők, másokat infúzió formájában adnak. Ha leukémiás sejtek fordulnak elő az agyban vagy a gerincvelői folyadékban, olyankor szükség lehet az úgynevezett intratekális kemoterápia alkalmazására is, amely során a kemoterápiás szert a gerincvelői folyadékon keresztül az agyat körülvevő folyadéktérbe adagolják.

        Műtét, mint kezelési lehetőség nem jön szóba, mivel a leukémiás sejtek a véráram és a nyirokerek útján valamennyi szervben előfordulnak, szétszóródva a szervezetben. Egyes esetekben sugárkezelés is alkalmazható kiegészítő lehetőségként, ugyanakkor a sugárkezelések száma lényegesen csökkent az utóbbi években (idegrendszeri érintettségnél előfordulhat).

        A kemoterápiás kezelések szigorú protokollok szerint zajlanak

        Mind az indukció, mind a konszolidáció és fenntartó kezelés több kemoterápiás szer párhuzamos adásából áll. Az indukció „átlagos” esetben két ciklus kemoterápiát jelent. A konszolidációs kezelés 2-4 ciklusból áll.

        Az akut mieloid leukémia indukciós kezelése hét napig tart. A konszolidációs kezelés alap esetben hat napos. Ezt követően a kemoterápia hatására pusztulni kezdenek a daganatos sejtek, de sajnos az egészségesek is. Emiatt a csontvelőben termelt sejtek száma átmenetileg leesik, míg be nem indul az új – remélhetőleg főleg egészséges – sejtek termelődése. Emiatt vérszegénység, vérzékenység, fertőzésekre való fogékonyság, láz jelentkezhet. A csontvelő regenerálódása 2-3 hétig tart. A betegek Magyarországon az egy hetes kezelést követően a kórházban maradnak, hogy a terápia után fellépő tüneteket, fertőzéseket kezelni lehessen, a szükséges vérátömlesztést megkaphassa a beteg. A sejtszám rendeződése után rövid (általában 1-2 hét) otthonlét jön, de a kemoterápiát ismételten folytatni kell. A ciklusok miatt a leukémia felismerése utáni 1-2 év nagyrészt a kezelésekről szól.

        Az akut limfoid leukémia kezelése részben eltérő. Elnyújtottan kerülnek alkalmazásra a különböző kemoterápiás gyógyszerek, illetve hosszútávon fenntartó kezelésben is részesülnek a betegek.

        Ha a beteg a kezdő protokolltól eltérő kezelést kap már az elejétől, vagy a betegség során, a terápiára fordított napok száma változhat, főleg, ha őssejt-átültetésre is sor kerül.

        A krónikus leukémia terápiás lépései

        krónikus mieloid leukémia kezelése úgynevezett tirozin-kináz gátló gyógyszerekkel történik. A tabletta rendkívül hatékony, és viszonylag kevés a mellékhatása. Ha a betegség nem reagál megfelelően, új, második, illetve harmadik generációs tablettás kezelés is elérhető, illetve kemoterápia, őssejt-átültetés is felmerül a rosszul reagáló, akut leukémia felé fejlődő esetekben.

        krónikus limfoid leukémia nem mindig szorul kezelésre. Tünetmentes állapotban, stabil, nem túl magas eltérésekkel a várakozás is megengedett, hiszen alap esetben a betegség nem gyógyítható (kivéve őssejt-átültetéssel, remélhetőleg újonnan megjelenő gyógyszerekkel), csak tünetmentessé tehető. Nagy laboreltérések, jelentős tünetek, szervmegnagyobbodás esetén viszont el kell kezdeni a kezelést, vagy akkor is, ha a kezdeti részletes laborvizsgálatok nehezen kezelhető betegséget jósolnak. A CLL kezelésében is új, igen hatékony nukleotid analógok és monoklonális antitestek jelentek meg.

        Tudásteszt Ön mennyit tud a leukémia terápiájáról?

        A csontvelő transzplantáció

        A csontvelő átültetés (transzplantáció) során a beteg olyan nagy dózisú kemoterápiában részesül, mely során nem regenerálódna a saját csontveleje. Ugyanakkor a visszaadott őssejtek megtelepednek a betegségtől is kiüresedett csontvelőben és újra beindítják a sejttermelést. Tehát nem maga a transzplantáció gyógyít, hanem az előtte kapott nagyon nagy dózisú kemoterápia. Az őssejt visszaadás „csak” lehetővé teszi ennek a másként nem elviselhető kezelésnek az alkalmazását, amivel nagyobb esély van a betegség kiirtására, mint a hagyományos kemoterápiás kezelésekkel.

        Az őssejt-átültetésnek két fő fajtája (és számos új metódusa) van: allogén és autológ átültetés.

        Allogén transzplantáció esetén az egészséges csontvelő a beteg szöveti felépítésével egyező, vagy ahhoz nagymértékben hasonlító személytől (donor) származik. A donor lehet ikertestvér, testvér, családtag, de olyan személy is, aki a beteggel egyáltalán nincs rokonságban. A kezelés elején a beteg csontvelőt igen nagy dózisú kemoterápiás - és ritkábban sugárkezelés - alkalmazásával elpusztítják. Az egészséges csontvelői őssejtekvénás úton advakerülneka beteg szervezetébe.

        Autológ transzplantáció esetén a beteg saját csontvelőjéből nyernek sejteket egy korábbi kemoterápiás kezelést követően remisszióban (nagyon kis mérhető daganatsejt-szám mellett) legyűjtve. A sejteketa kemoterápiás kezelés után lefagyasztva tárolják. A beteg eközben nagy dózisú kemoterápiás kezelésben és alkalmanként sugárkezelésben részesül, hogy szervezetének daganatos csontvelői sejtjei elpusztuljanak. Ezt követően a korábban nyert, kezelt és fagyasztott csontvelői sejteket visszajuttatják a beteg szervezetébe.

        Olvasson tovább Hogyan zajlik a csontvelő-átültetés?

        A betegek kilátásai  

        Mint sok más daganatnál, a beteg korától és általános állapotától jelentős mértékben függ.

        Krónikus leukémia esetén az első év túlélése lényegesen jobb, megfelelő kezeléssel, szoros követéssel bár a beteg alapvetően nem gyógyul meg, de tünetmentesen is akár 5-10 éves, vagy még több lehet a túlélés.

        Az akut leukémiák kezelés nélkül 1-2 hónapon belül halálos betegségek. Az első kemoterápiás kezelés 60 év alatt a betegek 70-80%-ában sikeres, de gyakran visszaesés alakul ki. Összességében a 60 évnél fiatalabbak gyógyulási aránya kb. 40%-os, míg a 60 évnél idősebb betegeké (részben az általános állapot, társbetegségek, nehezebben tolerálható kemoterápiás kezelés, részben a makacsabb betegség miatt) ennél alacsonyabb.

        Az akut mieloid leukémiák (AML) prognózisa felnőttkorban kicsit jobb, mint az akut limfocitás leukémiáké (ALL). Érdekes, hogy a leggyakrabban ALL típusba tartozó gyermekkori leukémia eseteiben a kemoterápia kifejezetten hatékony, a fenti ötéves túlélés gyermekekben 80 százalék feletti.

        Orvos válaszol Mennyi időt kell steril szobában töltenem a transzplantáció után?

        Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebészForrás: WEBBeteg
        Írta: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
        Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

                

        Legutóbb frissült: 2013.09.11 09:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Precíziós onkológia: elkerülhetőek a fölösleges kezelések?

        A daganat gyógyításának új ága azt térképezi fel, hogy a páciens számára a nála jelen lévő génhiba alapján mi a legoptimálisabb kezelési stratégia, ráadásul személyre szabottan. De mit érdemes tudni róla? A témában dr. Baki Márta onkológussal beszélgettünk.

        Osteopetrosis - A márványcsontbetegség tünetei és kezelése

        A márványcsontbetegség különlegessége és ritkasága miatt több szerzőt is megihletett. Könyvek jelentek meg és filmek születtek ebben a betegségben szenvedő emberekről. Ezen leírások és bemutatások néha túlzásokba estek, természetesen a népszerűség növelése miatt. Ebben a cikkben a legfontosabb ismérveket és a kimeneteleket szeretném ismertetni.

        A csontok, porcok és ízületek daganatai

        A csonttumorok inkább gyermek- és fiatal felnőttkorban fordulnak elő. Az egyetlen gyógyulást hozó kezelési módja a sebészi beavatkozás, amely gyakran végtag-amputációval is végződhet. Éppen ezért fontos a betegség korai stádiumában való diagnosztizálása.

        A Merkel-sejtes carcinoma és tünetei

        A Merkel-sejtes carcinoma a bőrben elhelyezkedő speciális sejtekből, a Merkel-sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat. A betegség ritka: évente kb. 300-500 ezer személyre jut egy új eset felismerése, de a valós előfordulás minden bizonnyal ennél gyakoribb.

        Osteomyelosclerosis - a betegség tünetei és kezelése

        A régebben osteomyelosclerosisnak nevezett és myelofibrosisként is emlegetett betegségről mára kiderült, hogy két, egymástól genetikailag elválasztható betegségről van szó.

        A limfómák tünetei és okai

        A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T és B limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások