• Az akut mieloid leukémia (AML) jelei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Évente Magyarországon kb. 230-250 beteget diagnosztizálnak AML-el. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formája, gyakorisága a fiatal felnőttkorban, majd 65 év felett fokozódik.

        Az akut leukémia a csontvelői eredetű vérképző sejtek daganatos sejtburjánzása által alakul ki. Az alapján, hogy elsősorban a csontvelőből kiinduló mieloid eredetű fehérvérsejtek, vagy a nyirokszervekben is megtalálható limfoid fehérvérsejtek betegségéről van-e szó, beszélünk akut mieloid (AML), vagy akut limfoid (ALL) leukémiáról. Mindkét leukémia típus gyorsan, hevenyen alakul ki, és kezelés nélkül heteken vagy hónapokon belül a beteg halálát okozzák.

        Mi okozza az AML-t?

        Kiváltó tényező pontosan nem ismert, hajlamosítanak a leukémia kialakulására bizonyos vegyszerek (pl. benzol, aromás szénhidrogének, egyes festékek), sugárzás. Gyakoribb előfordulását ismerjük Down-szindrómás betegekben is. Más daganatok miatt alkalmazott kemoterápiát, vagy sugárkezelést követően is kialakulhat.

        Hirdetés

        Egy normális vérképző őssejt szerzett genetikai károsodását követően alakul ki a daganatos sejt, mely burjánzása során telíti a csontvelőt, a sejtek megjelennek a keringő vérben.

        Az akut mieloid leukémia tünetei

        Ritkán kerül tünetmentes betegen felismerésre. Általános tünetei, mint a fáradtság, étvágytalanság és fogyás mellett a leggyakoribb tüneteket az adja, hogy a kóros sejtek kiszorítják a normális sejteket a csontvelőből. Emiatt vérszegénység, vérzékenység vagy fertőzésekre való hajlam alakul ki.

        A legtöbb látóterünkbe kerülő beteg esetén a fő panasz a gyengeség, fáradékonyság – a vérszegénység miatt, orrvérzés, szájüregi vérzés vagy emésztőrendszeri vérzés, a véralvadásban fontos vérlemezkék hiányos termelődése miatt, vagy felső-és alsó légúti infekciók, visszatérő fertőzések (pl. tüdőgyulladás), láz – az egészséges fehérvérsejtek termelődésének hiánya miatt. Ritkábban bőrtünetek, csontfájdalom hívják fel a betegségre a figyelmet.

        Hogyan diagnosztizálható?

        Fizikális vizsgálattal a vérszegénységre utaló sápadt bőr, vérzések, fertőzések okozta eltérések észlelhetőek. Rutin laborvizsgálattal jelentős eltérés észlelhető a fehérvérsejtek számában (gyakran nagy, de lehet inkább alacsonyabb, vagy ritkán normális fehérvérsejt szám), és összetételében. Vérszegénység és alacsony vérlemezke szám kísérheti a fehérvérsejt szám változását.

        Hasi ultrahang és mellkas röntgen a rutin vizsgálat része, de a betegség igazolására minden esetben csontvelői mintavételre is szükség van. Ennek során, a nyert sejteket mikroszkóp alatt vizsgálva is megadható a diagnózis, de a genetikai és részletes molekuláris vizsgálat segít a bizonyos alcsoportok meghatározásában és a kimenetelre utaló eltérések megismerésében.

        Az akut mieloid leukémia kezelése

        Kemoterápiás kezelésre van szükség. A kezelés két részből áll, a kezdő ún. indukciós kezeléssel jelentősen csökkentjük a daganatsejtek számát, felszabadítjuk a csontvelőt, utat engedve a normális sejtek működéséhez. Sikeres indukció után a „konszolidációs kezelés” az elért jó állapot fenntartására, további daganatpusztításra szolgál.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Egy kezelési ciklus szerencsés esetben, ha a betegség jól reagál a kemoterápiára, kb. 6 ciklus kemoterápia adásából áll, a regenerálódási időszakokat is beleszámítva így a kezelés ideje hozzávetőlegesen fél-egy év közötti időtartamot tesz ki. Rossz kimenetelt előrejelző molekuláris eltérések esetén testvér- vagy idegen donoros őssejtátültetésre is szükség lehet. Kiegészítő kezelésként a kemoterápia következtében szinte mindig szükség lehet vérkészítmények, antibiotikumok adására. 

        A betegség túlélési esélyei

        Kezelés nélkül a betegség halálos kimenetelű, elsősorban a csontvelőből kiszoruló egészséges sejtek hiánya miatt kialakuló fertőzések, vérzések és vérszegénység miatt. A leukémiát 50 éve egyáltalán nem lehetett gyógyítani, manapság a fiatalok 35-40%-a, az idős betegek 5-15%-a gyógyítható meg.

        Olvasson tovább Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegnek?

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2019.01.10 16:09, Megjelenés: 2017.01.15 09:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Stroke után

        Stroke után

        Dr. Bessenyei Mónika

        Milyen kérdések merülnek fel a hozzátartozókban szerettük stroke-ja után?

        Sport

        Sport

        Dr. Kónya Judit

        A sportolás elkezdése, illetve az újrakezdése a legnehezebb. Hogyan kezdjen hozzá?

        A krónikus limfocitás leukémia (CLL) tünetei, kezelése

        A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakrabban jelentkező leukémia típus. A fehérvérűség e fajtájában a csontvelőben kialakuló daganatos fehérvérsejtek idővel elszaporodva megjelennek a vérben és a nyirokszövetekben is. Leggyakrabban a nyirokcsomók, a máj és a lép érintett.

        Leukémia és gyermekvállalás

        Leukémiás betegség esetén mind a férfiak, mind a nők részéről számos tényező befolyásolja a termékenységet és a biztonságos gyermekvállalás lehetőségét. Az életkortól és a társbetegségektől is függ a nemzőképesség, de leukémia esetén feltétlenül számolni kell a kemoterápiás kezelés vagy esetleges sugárterápia okozta késői hatásokkal.

        Osteomyelosclerosis - a betegség tünetei és kezelése

        A régebben osteomyelosclerosisnak nevezett és myelofibrosisként is emlegetett betegségről mára kiderült, hogy két, egymástól genetikailag elválasztható betegségről van szó.

        A limfómák tünetei és okai

        A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T és B limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai.

        Abnormális vérsejtképzés: Myelodiszpláziás szindróma

        Ez a megnevezés egy hematológiai betegségcsoportot takar, melyek közös jellemzője, hogy a csontvelőben található, ún. haematopoetikus (vérképző) őssejtek rendellenesek, ezért a vérsejtképzés elégtelen (ineffektív) és kóros (dysplasiás).

        Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás sok betegség tünete lehet, ennek megfelelően gyakran előfordul. A fertőzéses megbetegedések következtében kialakuló nyirokcsomó-duzzanatok jóindulatúak, ugyanakkor az esetek egy kisebb részében gyakran daganatos betegségekre is felhívhatják a figyelmet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások