Az akut mieloid leukémia (AML) jelei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Évente Magyarországon kb. 230-250 beteget diagnosztizálnak AML-lel. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formája, gyakorisága a fiatal felnőttkorban, majd 65 év felett fokozódik.

Az akut leukémia a csontvelői eredetű vérképző sejtek daganatos sejtburjánzása által alakul ki. Az alapján, hogy elsősorban a csontvelőből kiinduló mieloid eredetű fehérvérsejtek, vagy a nyirokszervekben is megtalálható limfoid fehérvérsejtek betegségéről van-e szó, beszélünk akut mieloid (AML), vagy akut limfoid (ALL) leukémiáról. Mindkét leukémia típus gyorsan, hevenyen alakul ki, és kezelés nélkül heteken vagy hónapokon belül a beteg halálát okozzák.

Mi okozza az AML-t?

Kiváltó tényező pontosan nem ismert, hajlamosítanak a leukémia kialakulására bizonyos vegyszerek (pl. benzol, aromás szénhidrogének, egyes festékek), sugárzás. Gyakoribb előfordulását ismerjük Down-szindrómás betegekben is. Más daganatok miatt alkalmazott kemoterápiát, vagy sugárkezelést követően is kialakulhat.

Egy normális vérképző őssejt szerzett genetikai károsodását követően alakul ki a daganatos sejt, mely burjánzása során telíti a csontvelőt, a sejtek megjelennek a keringő vérben.

Az akut mieloid leukémia tünetei

Ritkán kerül tünetmentes betegen felismerésre. Általános tünetei, mint a fáradtság, étvágytalanság és fogyás mellett a leggyakoribb tüneteket az adja, hogy a kóros sejtek kiszorítják a normális sejteket a csontvelőből. Emiatt vérszegénység, vérzékenység vagy fertőzésekre való hajlam alakul ki.

A legtöbb látóterünkbe kerülő beteg esetén a fő panasz a gyengeség, fáradékonyság – a vérszegénység miatt, orrvérzés, szájüregi vérzés vagy emésztőrendszeri vérzés, a véralvadásban fontos vérlemezkék hiányos termelődése miatt, vagy felső-és alsó légúti infekciók, visszatérő fertőzések (pl. tüdőgyulladás), láz – az egészséges fehérvérsejtek termelődésének hiánya miatt. Ritkábban bőrtünetek, csontfájdalom hívják fel a betegségre a figyelmet.

Hogyan diagnosztizálható?

Fizikális vizsgálattal a vérszegénységre utaló sápadt bőr, vérzések, fertőzések okozta eltérések észlelhetőek. Rutin laborvizsgálattal jelentős eltérés észlelhető a fehérvérsejtek számában (gyakran nagy, de lehet inkább alacsonyabb, vagy ritkán normális fehérvérsejt szám), és összetételében. Vérszegénység és alacsony vérlemezke szám kísérheti a fehérvérsejt szám változását.

Hasi ultrahang és mellkas röntgen a rutin vizsgálat része, de a betegség igazolására minden esetben csontvelői mintavételre is szükség van. Ennek során, a nyert sejteket mikroszkóp alatt vizsgálva is megadható a diagnózis, de a genetikai és részletes molekuláris vizsgálat segít a bizonyos alcsoportok meghatározásában és a kimenetelre utaló eltérések megismerésében.

Az akut mieloid leukémia kezelése

Kemoterápiás kezelésre van szükség. A kezelés két részből áll, a kezdő ún. indukciós kezeléssel jelentősen csökkentjük a daganatsejtek számát, felszabadítjuk a csontvelőt, utat engedve a normális sejtek működéséhez. Sikeres indukció után a „konszolidációs kezelés” az elért jó állapot fenntartására, további daganatpusztításra szolgál.

Egy kezelési ciklus szerencsés esetben, ha a betegség jól reagál a kemoterápiára, kb. 6 ciklus kemoterápia adásából áll, a regenerálódási időszakokat is beleszámítva így a kezelés ideje hozzávetőlegesen fél-egy év közötti időtartamot tesz ki. Rossz kimenetelt előrejelző molekuláris eltérések esetén testvér- vagy idegen donoros őssejtátültetésre is szükség lehet. Kiegészítő kezelésként a kemoterápia következtében szinte mindig szükség lehet vérkészítmények, antibiotikumok adására.

A betegség túlélési esélyei

Kezelés nélkül a betegség halálos kimenetelű, elsősorban a csontvelőből kiszoruló egészséges sejtek hiánya miatt kialakuló fertőzések, vérzések és vérszegénység miatt. A leukémiát 50 éve egyáltalán nem lehetett gyógyítani, manapság a fiatalok 35-40%-a, az idős betegek 5-15%-a gyógyítható meg.

Olvasson tovább Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegnek?

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Kardio-CT Kardio-CT

Már a tünetek megjelenése előtt kiszűri a szűkületet.

A leukémia tünetei és...

A leukémiák kezdeti tünetei általánosak lehetnek, ezért nehéz lehet a korai felismerésük, hiszen a panaszok miatt nem azonnal fordulnak a betegek...

A nyirokrendszer daganatai

A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy lymphomák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek...

A leukémia típusai

A leukémiáknak (csontvelődaganatok) több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más...

A krónikus myeloid leukémia (CML)...

A krónikus myeloid leukémia (CML) a fehérvérűség egyik lassú kialakulású, több éves lefolyással járó, krónikus fajtája, melynek során a...

A Castleman-betegség

A Castleman-betegség (angiofollicularis nyirokcsomó hyperplasia vagy túltengés) a ritka betegségek közé tartozik, egy atípusos limfoproliferatív...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.