• Az akut mieloid leukémia (AML) jelei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Évente Magyarországon kb. 230-250 beteget diagnosztizálnak AML-el. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formája, gyakorisága a fiatal felnőttkorban, majd 65 év felett fokozódik.

        Az akut leukémia a csontvelői eredetű vérképző sejtek daganatos sejtburjánzása által alakul ki. Az alapján, hogy elsősorban a csontvelőből kiinduló mieloid eredetű fehérvérsejtek, vagy a nyirokszervekben is megtalálható limfoid fehérvérsejtek betegségéről van-e szó, beszélünk akut mieloid (AML), vagy akut limfoid (ALL) leukémiáról. Mindkét leukémia típus gyorsan, hevenyen alakul ki, és kezelés nélkül heteken vagy hónapokon belül a beteg halálát okozzák.

        Mi okozza az AML-t?

        Kiváltó tényező pontosan nem ismert, hajlamosítanak a leukémia kialakulására bizonyos vegyszerek (pl. benzol, aromás szénhidrogének, egyes festékek), sugárzás. Gyakoribb előfordulását ismerjük Down-szindrómás betegekben is. Más daganatok miatt alkalmazott kemoterápiát, vagy sugárkezelést követően is kialakulhat.

        Hirdetés

        Egy normális vérképző őssejt szerzett genetikai károsodását követően alakul ki a daganatos sejt, mely burjánzása során telíti a csontvelőt, a sejtek megjelennek a keringő vérben.

        Az akut mieloid leukémia tünetei

        Ritkán kerül tünetmentes betegen felismerésre. Általános tünetei, mint a fáradtság, étvágytalanság és fogyás mellett a leggyakoribb tüneteket az adja, hogy a kóros sejtek kiszorítják a normális sejteket a csontvelőből. Emiatt vérszegénység, vérzékenység vagy fertőzésekre való hajlam alakul ki.

        A legtöbb látóterünkbe kerülő beteg esetén a fő panasz a gyengeség, fáradékonyság – a vérszegénység miatt, orrvérzés, szájüregi vérzés vagy emésztőrendszeri vérzés, a véralvadásban fontos vérlemezkék hiányos termelődése miatt, vagy felső-és alsó légúti infekciók, visszatérő fertőzések (pl. tüdőgyulladás), láz – az egészséges fehérvérsejtek termelődésének hiánya miatt. Ritkábban bőrtünetek, csontfájdalom hívják fel a betegségre a figyelmet.

        Hogyan diagnosztizálható?

        Fizikális vizsgálattal a vérszegénységre utaló sápadt bőr, vérzések, fertőzések okozta eltérések észlelhetőek. Rutin laborvizsgálattal jelentős eltérés észlelhető a fehérvérsejtek számában (gyakran nagy, de lehet inkább alacsonyabb, vagy ritkán normális fehérvérsejt szám), és összetételében. Vérszegénység és alacsony vérlemezke szám kísérheti a fehérvérsejt szám változását.

        Hasi ultrahang és mellkas röntgen a rutin vizsgálat része, de a betegség igazolására minden esetben csontvelői mintavételre is szükség van. Ennek során, a nyert sejteket mikroszkóp alatt vizsgálva is megadható a diagnózis, de a genetikai és részletes molekuláris vizsgálat segít a bizonyos alcsoportok meghatározásában és a kimenetelre utaló eltérések megismerésében.

        Az akut mieloid leukémia kezelése

        Kemoterápiás kezelésre van szükség. A kezelés két részből áll, a kezdő ún. indukciós kezeléssel jelentősen csökkentjük a daganatsejtek számát, felszabadítjuk a csontvelőt, utat engedve a normális sejtek működéséhez. Sikeres indukció után a „konszolidációs kezelés” az elért jó állapot fenntartására, további daganatpusztításra szolgál.

        Egy kezelési ciklus szerencsés esetben, ha a betegség jól reagál a kemoterápiára, kb. 6 ciklus kemoterápia adásából áll, a regenerálódási időszakokat is beleszámítva így a kezelés ideje hozzávetőlegesen fél-egy év közötti időtartamot tesz ki. Rossz kimenetelt előrejelző molekuláris eltérések esetén testvér- vagy idegen donoros őssejtátültetésre is szükség lehet. Kiegészítő kezelésként a kemoterápia következtében szinte mindig szükség lehet vérkészítmények, antibiotikumok adására. 

        A betegség túlélési esélyei

        Kezelés nélkül a betegség halálos kimenetelű, elsősorban a csontvelőből kiszoruló egészséges sejtek hiánya miatt kialakuló fertőzések, vérzések és vérszegénység miatt. A leukémiát 50 éve egyáltalán nem lehetett gyógyítani, manapság a fiatalok 35-40%-a, az idős betegek 5-15%-a gyógyítható meg.

        Olvasson tovább Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegnek?

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2019.01.10 16:09, Megjelenés: 2017.01.15 09:41
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        A Castleman-betegség

        A Castleman-betegség (angiofollicularis nyirokcsomó hyperplasia vagy túltengés) a ritka betegségek közé tartozik, egy atípusos limfoproliferatív kórkép. Az egy nyirokcsomót érintő betegség inkább fiatal felnőttekben, a több nyirokcsomót érintő (kettő vagy több esetén beszélünk multicentrikus formáról) idősebb korban, és kicsit gyakrabban férfiakban fordul elő.

        A krónikus limfocitás leukémia (CLL) tünetei, kezelése

        A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakrabban jelentkező leukémia típus. A fehérvérűség e fajtájában a csontvelőben kialakuló daganatos fehérvérsejtek idővel elszaporodva megjelennek a vérben és a nyirokszövetekben is. Leggyakrabban a nyirokcsomók, a máj és a lép érintett.

        A leukémia típusai

        A leukémiáknak (csontvelődaganatok) több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más sejtjei válnak daganatossá, továbbá más a betegség kórlefolyása, kezelési módja és a betegek gyógyulási esélyei, kilátásai.

        A nyirokrendszer daganatai

        A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy limfómák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek sokféle típusa, eltérő működése és elhelyezkedése, a betegségek genetikai háttere és molekuláris jellegzetességei vezetnek ahhoz, hogy a nyirokrendszer daganatai sokrétűek lehetnek, eltérő kezelési lehetőséggel és eltérő gyógyhajlamokkal.

        Leukémia és gyermekvállalás

        Leukémiás betegség esetén mind a férfiak, mind a nők részéről számos tényező befolyásolja a termékenységet és a biztonságos gyermekvállalás lehetőségét. Az életkortól és a társbetegségektől is függ a nemzőképesség, de leukémia esetén feltétlenül számolni kell a kemoterápiás kezelés vagy esetleges sugárterápia okozta késői hatásokkal.

        A krónikus myeloid leukémia (CML) tünetei és kezelése

        A krónikus myeloid leukémia (CML) a fehérvérűség egyik lassú kialakulású, több éves lefolyással járó, krónikus fajtája, melynek során a csontvelőben és a vérben tumoros fehérvérsejtek alakulnak ki. A csontvelőt megtöltő daganatsejtek idővel a vérkeringésbe is bekerülnek, majd jellegzetesen a májban és a lépben halmozódnak fel. A betegség százezerből egy lakost érint évente.

        Leukémia - Nem csupán gyermekbetegség

        A leukémia (fehérvérűség, vérrák) a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló leggyakoribb daganattípus, sokszor a gyermekkor betegségének tartják, holott kilencszer több felnőtt betegszik meg, mint fiatalkorú.

        A leukémiák kezelési lehetőségei és a várható életkilátások

        A leukémiák esetén a kemoterápia az első lépésként alkalmazott kezelési eljárás, amelynek célja a daganatos sejtek számának minél nagyobb mértékű visszaszorítása, lehetőség szerint teljes elpusztítása. Ez igaz mind az akut és a krónikus leukémiára.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.