• Gyakori kérdések a csontvelő-mintavételről

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A csontvelő mibenléte, annak elhelyezkedése, funkciója sokak számára ismeretlen. Sokan csak akkor gondolkodnak el fontosságán, amikor ők maguk, vagy közeli hozzátartozójuk olyan betegségben szenved, amely érinti a csontvelőt is, így annak vizsgálatára, esetleg csontvelő átültetésre kerül sor.

         A téma cikkei

        2/1 A csontvelő-mintavétel
        2/2 A csontvelő-átültetés

        A csontvelőt szivacsos állagú anyagként lehet elképzelni. A lapos és csöves csontokban is megtalálható, de a csöves csontok testében (pl. a kar vagy combcsontban) úgynevezett sárga csontvelő található, ami legnagyobb részt zsírsejtekből áll.

        A lapos csontokban, mint amilyen a koponyacsont, a medence csontja, a lapockák, a bordák vagy a mellkas közepén található szegycsont, vörös csontvelőt találunk, melynek legfontosabb feladata a vérképzés. Vörös csontvelő van a gerincet alkotó csigolyákban is.

        Hirdetés

        A csontvelőben találhatóak az úgynevezett hematopoetikus vagyis vérképző sejtek. Ezekből a sejtekből lesznek az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtek (erythrocyták), a fertőzések elleni védekezésben szerepet játszó fehérvérsejtek (limfociták), valamint a véralvadásért felelős vérlemezkék (trombociták).

        Éppen ezért a csontvelő feladata, hogy folyamatosan termelje és részben raktározza ezeket a sejteket, pótolva az elpusztultakat. Előfordul azonban, hogy egy betegség miatt valamelyik sejtből hiány alakul ki, vagy éppen a szükséglet nő meg (pl. egy vérzés kapcsán nagyobb mennyiségű vérlemezkére van szükség). Ilyenkor a csontvelő képes szorgalmasabban dolgozni és nagyobb mennyiségben előállítani a szükséges sejteket.

        Érdekes

        A vérben található sejtek nem örökéletűek. Tehát nem a születésünk napján keletkező vérsejtek keringenek a vérben halálunk napjáig, hanem folyamatosan újra termelődnek. Egy vörösvérsejt átlagosan 120 napig él, a fehérvérsejtek többsége néhány napig, de fertőzés esetén csak pár óráig. A vérlemezkék pedig legfeljebb 10 napon keresztül maradnak életben.

        A csontvelői mintavétel

        A csontvelőről minden
        Csonthártya

        Csontvelői mintavételre akkor kerül sor, ha a vérképzőszervi betegségekkel foglalkozó hematológus a tünetek és a vérkép eltérések alapján valamilyen csontvelő eredetű betegség fennállására gondol. A csontvelői mintavételhez, ha egyébként nem fekszik kórházban a beteg, nincs is szükség hospitalizációra. Rendszerint járó beteg ellátás keretében elvégezhető a beavatkozás.

        A mintavétel helye és módja is különbözhet

        A szegycsontból vagy a medencecsontból (a farpofák felett) lehet úgynevezett aspirációval sejteket fecskendővel kiszívni, szükség esetén csontvelői-biopsziát is végeznek, amikor csonthengert vesznek ki a medencecsontból. Az, hogy honnan történik mintavétel, függ a gyanított betegség fajtájától, alkati adottságoktól, korábbi mintavételtől (pl. akinek korábban nem jött csontvelő a szegycsontjából, annak nem feltétlenül próbálják innen újra megkísérelni a mintavételt) és a vizsgáló orvos szokásától is. 

        Mit érez a beteg a mintavétel közben?

        Mindkét esetben helyi (lidocainos) érzéstelenítést követően, speciális tűvel végzik a mintavételt. Mivel a bőr, a felszíni szövetek, sőt a csonthártya is érzéstelenítve vannak, a beteg csak akkor érez fájdalmat, amikor a tű a csont szivacsos állományába hatol. Aspiráció esetén fecskendőbe szívják a tűn keresztül a csontvelői tartalmat, ez esetben a legkellemtlenebb rész a szívást kísérő vákuum képződés, mely fájdalmas vagy feszítő érzést okoz. Biopszia esetén egy nagyobb tűvel kell először elérni a medencecsontot, majd ugyanannak a tűnek a járatán át egy csonthenger kivételére alkalmas vékony eszközt vezetnek be, amit megcsavarva jutnak egy kisebb, csontvelőt is tartalmazó hengerhez. 

        Mi történik a mintavétel után?

        Mindkét beavatkozás pár percet igényel, majd pár perces fekvést, illetve a szúrtcsatorna nyomását igényli, hogy ne keletkezzen bevérzés a szúrás helyén. A leragasztott tűszúrás helyét 24 órán át nem érheti víz. A beteg a beavatkozást követően otthonába távozhat. 

        Lehetnek kockázatai a vizsgálatnak?  

        Mellékhatásként előfordulhat bevérzés, főleg ha olyan hematológiai betegség merül fel, amikor az alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia) miatt egyébként is fokozott vérzékenységgel találkozunk. Nagyon nagyon ritkán begyulladhat a szúrás helye. A beavatkozás egyébként rendszerint szövődménymentes. Ritkán számoltak be vérzéses komplikációról vagy vérrög képződésről. Ezt a számok is alátámasztják: egy brit doktornő minden évben közöl adatokat az elvégzett csontvelői mintavételek és szövődmények számáról. E szerint 2004-ben például a több mint 20 ezer beavatkozásból mindössze 15 esetben jelentkezett bármilyen komplikáció. A beavatkozás ritka szövődménye az lehet, hogy a mélyre, csontba vezetett szúrás során érsérülés, belső vérzés lép fel. A szegycsont szúrásánál extrém ritkán tüdő, ér vagy szívburok sérülés alakulhat ki. 

        Hogyan kell felkészülni a beavatkozásra?    

        A vizsgálat semmilyen előkészületet nem igényel normális esetben, nem szükséges éhgyomorra végezni, vagy bármilyen tevékenységet korlátozni miatta. Egy fontos szempont van, amit figyelembe kell venni: ha valaki véralvadásgátlót szed, tájékoztatni kell a vizsgáló orvost, mert ilyen esetben a fokozott vérzés veszélye miatt a gyógyszerezés átmeneti felfüggesztésére is szükség lehet. 
         
        A vizsgálat után csak a kötésre, valamint annak éppségére kell figyelni, minden más tevékenység korlátozás nélkül végezhető. Az eseleges véralvadásgátló terápiát mindig az orvossal egyeztetve lehet újra elkezdeni.
         
        Ritkán vagy speciális igény esetén a vizsgálatot gyors altatásban is el lehet végezni, de ez még több előkészülettel jár. Sajnos biztosan fájdalmas és kellemetlen a csontvelői mintavétel, de gyorsan elvégezhtető, és nincs más mód, amivel sok hematológiai betegség diagnózisához juthatnánk, ezért indokolt esetben elvégzése megkerülhetetlen.

        Mi történik a levett mintával?

        A nyert mintát mikroszkópos és laboratóriumi hátteret igénylő molekuláris vizsgálatokkal elemzik. Aspirációval a levett sejteket általában maga a hematológus vizsgálja megfestést követően mikroszkóp alatt, illetve ezzel párhuzamosan küldenek mintát speciális, nagy felbontású laboratóriumi vizsgálatokra is. Biopszia esetén a minta értékelése időigényesebb, nem aznap vagy pár nap alatt kapunk diagnózist. Ebben az esetben ugyanis patológus kapja meg a mintát, akinek hosszadalmasabb előkészületet (fixálás, festés) van módja mikroszkóp alatt elemezni a csonthenger tartalmát.

        WEBBetegForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2018.11.03 09:41, Megjelenés: 2017.04.17 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        A nyirokrendszer daganatai

        A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy limfómák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek sokféle típusa, eltérő működése és elhelyezkedése, a betegségek genetikai háttere és molekuláris jellegzetességei vezetnek ahhoz, hogy a nyirokrendszer daganatai sokrétűek lehetnek, eltérő kezelési lehetőséggel és eltérő gyógyhajlamokkal.

        Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?

        Mindig rossz hír mind a betegnek, mind az orvosnak, ha kiújul a leukémia, leginkább azért, mert a kezelése még nehezebb, és gyakrabban fordul elő, hogy nem sikerül meggyógyítani a beteget. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kezdeti sikertelen kezelés, vagy kiújuló betegség mellett is lehet még gyógyítható a leukémia.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.