Atelektázia - Amikor a tüdőből kiszorul a levegő

Dr. Lajtos Melinda
szerző: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:

Az atelektázia önmagában nem feltétlenül egy betegség, hanem egy kóros állapot következménye, amikor a tüdő egy része légtelenné válik. A kiváltó ok számos betegség lehet. Előfordulhat bármely életkorban és mindkét nemnél egyaránt.

Az atelektázia úgy alakul ki, hogy a hörgőrendszer területén – részleges vagy teljes elzáródás következtében – a mögöttes léghólyagocskák összeesnek, a levegő felszívódik, az adott tüdőterület nem vesz részt a légzésben, funkciója kiesik.

Mi okozhatja az atelektáziát?

Az atelektáziát okozhatja a hörgő külső vagy belső tényezők miatti elzáródása, vagy a tüdőn kívüli összenyomatása. Legtöbbször a hörgőkben felgyűlt váladék, vagy daganat az elsődleges ok. A tüdőszövetben növekedő idegenszövet, ami lehet elsődleges tüdődaganat vagy más típusú daganat áttétje is, összenyomhatja kívülről a hörgőket. Egy hörgőben növekedő nagyobb tumor (centrális daganat) okozta elzáródás következménye lehet az azonos oldali tüdő teljes atelektáziája. A hörgők körül elhelyezkedő nyirokcsomók megnagyobbodása is kiválthatja a hörgő összenyomatását, következésképpen az atelektáziát.

Főleg gyermekeknél nagyon gyakran idegentest (játék, gyümölcsmag, napraforgómag) okozza a hörgő elzáródását. Szüléskor magzatvíz, meconium (magzat első széklete), illetve vér beszippantása következtében az újszülött tüdejében is kialakulhat atelektázia. Nagyon gyakori a koraszülötteknél, hogy a tüdő fejletlensége miatt nem termelődik megfelelő mennyiségű "kenő" anyag, amely a léghólyagocskákat védené az összeeséstől. A csecsemők táplálása során is előfordulhat, hogy a tej vagy később az elfogyasztott pépes tápanyag visszajut a garatba (büfögés, hányás) és azt félrenyelik, ami így a hörgőrendszerbe jutva atelektáziát okozhat.

A tüdőt külsőleg összenyomó tényezők is okozhatnak az adott területen légtartalom-csökkenést. Ennek oka gyakran a tüdőgyulladás, ritkábban tályog, mellüregi folyadékképződés, mellhártyagyulladás.

A légmell egy speciális esete az atelektáziának, amikor a mellhártya két rétege közé levegő kerül és a tüdő egy része vagy egésze összeesik (tüdőkollapszus).

Milyen tünetek utalnak atelektáziára?

Az atelektázia tüneteit az határozza meg, hogy milyen gyorsan alakult ki, mi okozta, illetve milyen nagyságú tüdőrész vált légtelenné.

A hörgő elzáródását követően a folyamat néhány órán belül lezajlik, a levegő fokozatosan felszívódik a léghólyagocskákon keresztül, így azok fala összetapad és az adott tüdőterület kiesik a légzésből. Az atelektázia elmúlhat, akár nyomtalanul is, ha a kiváltó okot sikerül megszüntetni. A további szövődmény kialakulása pedig attól függ, hogy az adott akadályt milyen gyorsan sikerül elhárítani, illetve a tüdő képes-e még a regenerációra, kitágulásra.

Ha gyorsan alakul ki a folyamat (légmell, idegentest esetén), akkor a beteg hirtelen szapora légzésre, nehézlégzésre, mellkasi fájdalomra, száraz köhögésre, köhögési rohamokra panaszkodik. A beteg ekkor nyugtalan, közérzete rossz, elsápad, a pulzusa is szapora lesz, vérnyomása kezdetben magas, majd alacsonnyá válik, akár súlyos esetben sokk is kialakulhat.

Ha a folyamat lassan alakul ki, egy lassan növekvő daganat okozza, akkor a betegek sokáig tünetmentesek is lehetnek, fáradékonyság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése figyelemfelkeltő lehet. Gyulladás esetén láz, elesett állapot, köhögés is színezi a klinikai képet.

Az atelektázia diagnosztizálása és kezelési módjai

A beteg tünetei alapján, a kórtörténet feltárása után már gyakran tudni lehet az atelektázia okát. Fizikális vizsgálat során a tüdők felett a légzés gyengült vagy nem is hallható. A mellkasröntgenen az atelektázia egy szabálytalan homogén árnyékként jelenik meg. A pontosabb diagnózis felállításához szükség lehet mellkas-CT-vizsgálatra és hörgőtükrözésre.

Az atelektáziát okozó alapbetegség mielőbbi kezelése a legfontosabb. Az időben elkezdett terápia teljes gyógyulást hozhat.

A különböző kórokozók által okozott tüdőgyulladások is célzott, hatékony antibiotikumos kezelésekkel gyógyíthatók.

A mellhártyabetegség okozta folyadék lebocsájtása, csapolása után jelentősen csökkennek a panaszok, a tüdő fokozatosan visszatágul.

Ugyanez a helyzet, ha légmell alakul ki, akkor is a mellkas becsövezését követően jelentősen csökkennek a panaszok és a tüdő is regenerálódik.

Ha a hörgőkben felhalmozódott kóros váladék vagy idegentest okozza a bajt, hörgőtükrözés során a probléma azonnal orvosolható.

Daganat esetén komplex kezelés szükséges.

Koraszülötteknél a hiányzó felületaktív anyagot lehet pótolni. A csecsemők körében elszenvedett félrenyeléseket pedig a tüdő elég hamar kiheveri, csak ritkán alakul ki maradandó szövődmény.

A kiváltó ok kezelése a legfontosabb, de a tüneti kezelés is elengedhetetlen. Hasznos az oxigénterápia, pszichés nyugtatás.

Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászDr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

Allergológus, Pulmonológus, Immunológus

Budapest

Cikkajánló