• Köhög? Szívbetegség is állhat a hátterében!

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus

        Nem minden köhögést hörghurut (bronchitis, hörgőgyulladás) vagy asztma okoz. A tünet mögött szívbetegségek is állhatnak. Ennek az eshetőségnek differenciáldiagnosztikai szempontból nagyon fontos figyelmet szentelni.

        A köhögés mint tünet világszerte mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban gyakran jelenti a diagnózisalkotás alapelemét, továbbá egészséggazdasági szempontból is igen nagy jelentőséggel bír. A páciensek számára az akut és a krónikus köhögés is komoly megterhelést jelent.

        Köhögéssel először általában fül-orr-gégész vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulunk. A köhögésnek azonban gyakran kardiológiai oka van: sokszor jelentkezik szívbetegségek előrehaladott stádiumaiban. Az összefüggést a szívasztma (asthma cardiale) példáján szemléltetjük. A szívasztma tünetei az asztmáéhoz hasonlóak, de az asthma cardiale esetében nem a légutak betegsége okozza a rohamokban fellépő nehézlégzést, hanem a szívműködés elégtelensége.

        Hirdetés

        Balszívfél-elégtelenség

        A balszívfél-elégtelenség legkorábban akkor okoz köhögést, ha a kis vérkör (tüdővérkör) következményes pangása miatt már bronchiális hiperreakcióra (hörgőgörcsre) való hajlam vagy bronchiális obstrukció (hörgőelzáródás) alakul ki. A folyamat megértéséhez tudnunk kell, hogy a szívből két vérkör indul ki. A kis vérkör a jobb kamrából indul a tüdőartériával, a tüdőben a vér friss oxigénnel telítődik, majd a tüdővénákon keresztül visszaáramlik a szív bal pitvarába. Az oxigéndús vér a bal pitvarból a bal kamrába áramlik, ahonnan a nagy vérkör indul ki az aortával, mely egyre kisebb erekre ágazik le, és látja el friss vérrel a szerveket. Az elhasznált vért összegyűjtő vénakapillárisok egyre nagyobb erekbe futnak, és két nagy vénán keresztül elérik a szív jobb pitvarát.

        A balszívfél-elégtelenségben a köhögés viszonylag késői tünet, csak súlyosabb stádiumban jelentkezik, így a betegség diagnosztizálásában sokszor nem kap jelentős szerepet, de az ellenőrző vizsgálatok során a szimptóma megjelenése felhívja a figyelmet a terápiamódosítás szükségességére. Szívelégtelenség kialakulásához különböző szívbetegségek vezethetnek: Iszkémiás (helyi vérellátási zavarból adódó) és nem iszkémiás szívizombetegségek, szívbillentyű-betegségek és szívritmuszavarok, amelyek szintén járhatnak köhögéssel, az esetek többségében tipikusabb tüneteik alapján kerülnek diagnosztizálásra.

        Az akut tüdőembólia és az akut bronchitis megkülönböztetése

        Gyakran okoz nehézséget a köhögéssel és légszomjjal járó akut tüdőembóliának (a tüdőartéria elzáródása) a hasonló tünetekkel járó akut bronchitistől való klinikai megkülönböztetése. Tovább nehezíti az orvosok helyzetét, hogy köhögés hatására is létrejöhet átmeneti nagyobb fokú AV-blokk (pitvarok és kamrák közötti ingerületvezetési zavar), de az elsődleges AV-blokk tünete is lehet köhögés.

        Az a tapasztalat, hogy krónikus bronchitis és szívbetegségek gyakran együttesen fordulnak elő, és köhögést okoznak, illetve a betegségek előrehaladásával a köhögés is egyre súlyosbodik.

        Egyes, szív- és érrendszeri betegségek kezelését szolgáló gyógyszerek is okozhatnak köhögést

        Néhány olyan gyógyszer is kiválthat köhögést, amelyet a szív- és érrendszeri betegségek terápiájában alkalmaznak. A legismertebb az ACE-gátlók csoportja, melyek esetében úgynevezett osztályhatásról van szó.

        De a köhögés lehet az első jele a tüdőszövetekben az amiodaron nevű hatóanyag hatására bekövetkező átalakulásoknak is, amikor azok a röntgenfelvételen esetleg még nem is látszanak.

        Összegzés: A köhögés hátterében sokszor állnak szív- és érrendszeri betegségek.

        A szív- és érrendszeri betegségek gyakori előfordulására és e betegségek gyógyszeres kezelésére való tekintettel a vizsgáló orvosnak a páciens akut vagy krónikus köhögése esetén differenciáldiagnosztikai szempontokat figyelembe véve haladéktalanul fényt kell derítenie a háttérben álló okokra, meg kell találnia a pontos diagnózist.

        Nem minden köhögést okoz asztma, hörgőgyulladás vagy légúti fertőzés.

        Olvasson tovább! A szívelégtelenség kezelése

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító;
         aerztezeitung.de
        Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus

        Módosítva: 2019.09.16 14:35, Megjelenés: 2017.09.13 13:11
      • Cikkajánló

        Új típusú koronavírus

        Új típusú koronavírus

        MTI/Konzuli Szolgálat

        Nemzetközi szinten is magas az új típusú koronavírus veszélyessége.

        Gyógymasszázs

        Gyógymasszázs

        Dr. Bender Tamás

        Gyógymasszőr vagy gyógytornász végzi. Leginkább kiegészítő kezelésnek rendelik.

        Mire utalhat, ha egy bizonyos napszakban köhögünk?

        A köhögés lehet akaratlan folyamat, de akaratlagosan is kiváltható mechanizmus, melynek célja valamilyen idegen anyag vagy nyák eltávolítása a légutakból. Milyen okokra vezethető vissza a reggeli, a napközbeni és az esti, éjszakai köhögés?

        Miért kell kezelni az egyszerű megfázást?

        A meghűlés a felső légutak heveny vírusos fertőzése következtében alakul ki. Ilyenkor a vírusok megtelepszenek a nyálkahártyában, emiatt jönnek létre a jellegzetes helyi és általános tünetek.

        Küszöbön a tél: tanuljuk meg felismerni az évszak slágerbetegségeit!

        Bár néhány évtizeddel ezelőtt a tél jellemzően száraz és hideg időjárása enyhülést jelentett a baktériumok és a vírusok terjedésének ideális táptalajt kínáló őszi időszakok után, az éghajlatváltozás hatására azonban manapság már a leghűvösebb hónapokban is alig csökken a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok alá.

        Mikor forduljunk orvoshoz köhögésünkkel?

        A köhögés a légúti védelem egyik része, jelzi, hogy a légutakba valami olyan anyag, váladék, idegentest került, amelyet a köhögés megpróbál onnan eltávolítani. Akkor kóros, ha elhúzódik, kínzó, megkönnyebbülést nem okoz és fárasztó, nem enged aludni. Ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

        A köhögés lehetséges okai

        A köhögés célja a légutak megtisztítása a váladéktól, irritáló anyagoktól, mikrobáktól, idegentestektől. A tünet mögött nem kizárólag légzőszervi betegségek húzódhatnak meg.

        Köhögés és köhögéscsillapítás

        A köhögés egy tünet, amely különböző betegségek velejárója lehet. A leggyakoribb oka a vírusos vagy bakteriális fertőzés.

        Mit árul el a köhögés jellege?

        A köhögés a szervezet normális reakciója, ami a légutak tisztítását szolgálja. Ha azonban a köhögés hosszabb ideig fennáll, az okát ki kell vizsgálni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.