Orrvérzés - Okok a gyakori orrvérzés hátterében

Az orrvérzés (epistaxis) a felső légutak spontán vérzései közül a leggyakoribb, különösen gyermekeknél. Eseti előfordulása nem ad okot aggodalomra, a rendszeresen visszatérő orrvérzés okát azonban érdemes kivizsgáltatni.

Az eseti orrvérzéshez legtöbbször az orr piszkálása, továbbá valamilyen - a nyálkahártya gyulladásával, kiszáradásával, tüsszögéssel, köhögéssel járó - felső légúti fertőzés vezet. Az orr nyálkahártyájának sajátos felépítése, erekben gazdag ellátottsága (Kiesselbach-plexus az orr elülső részén) elősegíti az orrvérzést, illetve annak ismétlődését, már az orrnyálkahártyát károsító kisebb behatás (orrfújás, orrpiszkálás) is előidézheti.

A visszatérő, rendszeresen ismétlődő orrvérzés leggyakoribb okai között a magas vérnyomás valamint az orrpolip található, ám számos egyéb betegség vagy környezeti behatás is állhat a háttérben.

Az orrvérzés férfiaknál gyakoribb, mint hölgyeknél. Gyermekkorban gyakori panasz, pubertáskor után azonban csökkenő számban fordul elő.

Az orrnyálkahártyát érő külső behatás által előidézett orrvérzés

Már kisebb fizikai behatás is okozhat orrnyálkahártya sérülést és orrvérzést. Ilyen például az „orrpiszkálás”, az orr erőszakos tisztogatása. A száraz levegő (mely különösen télen, a túlfűtött lakásokban jellemző) önmagában is károsítja a nyálkahártyát, ám ha az orrnyílásban pörk képződik, annak tisztogatása során sérülhet a felszínen futó erek fala.

A krónikus orrnyálkahártya-gyulladás az erek kóros tágulatához vezet, így azok fokozottan sérülékenyekké válnak. Allergiás náthában szenvedőknél ezért már kisebb behatás eredményeként is kialakulhat az orrvérzés. Az orrsövény ferdülése, vagy a garatmandulák megnagyobbodása miatt megváltozhat az orrjáratokban a levegő turbulenciája, amely ugyancsak folyamatos traumát, szárító hatást jelent a nyálkahártyának és a benne futó ereknek, így ebben az esetben szintén könnyen kialakulhat orrvérzés. Hasonló hatást fejtenek ki a nyálkahártyára az irritatív anyagok, a füst és a por. Ezekben az esetekben az orrfújás és tüsszögés is olyan behatást jelent, ami már kiválthatja a hajszálerek megpattanását.

Az orrvérzést okozó környezeti hatások közül meg kell említeni a nagy magasságban való tartózkodás, azaz az alacsony légnyomás kóroki szerepét (barotrauma). Ilyenkor a légnyomásviszonyok relatív magasvérnyomást idéznek elő (lásd lentebb), különösen fizikai aktivitás esetén.

Orrvérzés felső légúti fertőzések esetén

Elsősorban a tüsszögéssel, a nyálkahártya duzzanatával járó heveny légúti fertőzések (nátha, megfázás) járnak együtt orrvérzéssel. Ezen betegségek közvetlenül és közvetve is orrszárazságot okoznak, és irritálják az orr nyálkahártyáját, elsősorban az elhúzódó náthás betegség egyik kellemetlen vele járója lehet az orrvérzés. Vérzés jelentkezhet egyrészt azért, mert a nátha az orrnyálkahártya gyulladásával, kiszáradásával jár, de lehet a kezelés során használt orrspray-k mellékhatása is.

Egyes fertőző betegségekben speciális okok is vezethetnek orrvérzéshez. Bárányhimlőben a kiütések megjelennek a nyálkahártyákon is, mononucleosis infectiosa során pedig a lepedékképződés vérzésig irritálhatja a nyálkahártyát.

Bővebben Nátha utáni orrvérzés - Megelőzés és kezelés

Magas vérnyomás és más érrendszeri okok

A keringési betegségek szintén hajlamosítanak orrvérzésre a hajszálerek falát érő megnövekedett nyomás miatt. Magas vérnyomás esetén a vérzés artériás, gyakran pulzáló és/vagy spriccelő. A fokozott fizikai erőkifejtés is megnöveli a vérnyomást, melynek hatására könnyebben megpattanhatnak az orrnyálkahártya hajszálerei. A bal szívfél vénás billentyűjének szűkülete következtében fellépő fokozott nyomás szintén okozhat kapillárisfal-repedést. Érszűkületben (arterioszklerózisban) szenvedőkben a vérzés helye általában az orr hátsó részében van.

Az Osler-kór ritkábban előforduló öröklődő érfejlődési rendellenesség: a nyálkahártya és a bőr erei kis gomolyagokban tágulttá válnak, és könnyen megrepednek.

Mivel az érfal kötőszöveti rostjainak képzéséhez C-vitamin szükséges, C-vitamin hiányában az érfal szakadékonnyá válik. Ez általában súlyos vitaminhiány esetén fordul elő, ilyenkor orrvérzés mellett jellegzetes a fogíny vérzése is.

Véralvadási zavarok, vérzékenység

Számos betegségben jelentkezhetnek véralvadási zavarok. Ilyenkor általános vérzékenység lép fel, melyekre a bőrön jelentkező bevérzések, kékes foltok is felhívhatják a figyelmet, de gyakran az orrvérzés az első tünet.

A vérzékenység hátterében állhat hemofília, más hematológiai betegség, pl. akut leukémia, vagy policithaemia vera. Májelégtelenség és veseelégtelenség esetén is csökken az alvadási faktorok mennyisége, melynek következményeként általános vérzékenység léphet fel.

Tumorok hatására jelentkező orrvérzés

Az orrpolipok jóindulatú daganatok, jelenlétük gyakran igazolódik a vérzés forrásaként. Egyes alapbetegségek esetén (allergiás rinitisz, cisztás fibrózis) gyakori a nagyon nagy vagy többszörös polipképződés az orrjáratban, amely gyulladt állapotban visszatérő orrvérzést idézhet elő.

Viszonylag ritkán fordul elő az orrnyálkahártyán jóindulatú vérérdaganat (hemangioma). Elsősorban serdülő fiúkban fordulhat elő a juvenilis orrgarati fibroma, amely erős, esetenként életveszélyes vérzést okozhat.

Orrvérzés gyógyszerek mellékhatásaként

A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők közül sokan szednek véralvadásgátlót. Helyesen beállított gyógyszeradag mellett nincs spontán vérzés, de étkezés, illetve emésztés változása vagy valamilyen betegség megváltoztathatja a felszívódó gyógyszer mennyiségét, és kisebb mértékű spontán vérzések léphetnek fel. Ebben az esetben keresse fel orvosát, az adagolás módosítására vagy az étrend nagyobb kontrolljára lehet szükség.

Az acetilszalicilsav hatóanyagú aszpirin meggátolja a vérben úszó vérlemezkék, vagyis trombociták összecsapódását, ezzel késlelteti a véralvadást és megakadályozza vérrögök kialakulását. Sokan náthás betegként aszpirint szednek, anélkül hogy tudnának annak véralvadásgátló hatásáról. Az aszpirin önmagában is okozhat vérzékenységet, különösen azoknál, akiknél valamilyen enyhe vérzékenységi hajlam áll fenn.

Hogyan vizsgálható ki az ok?

Alapelv, hogy a távozó vér mennyisége nem áll egyenes arányban az ok súlyosságával, így akár veszélytelen ok is vezethet intenzív orrvérzéshez. Akkor kell orvoshoz fordulni, ha

1. megfelelő otthoni ellátás mellett sem áll el a vérzés 15 percen belül, ebben az esetben a jelentős vérveszteség és más szövődmények miatt szakorvosi ellátás szükséges az orrvérzés elállításához;
2. gyakran, ismert kiváltó ok (pl. az orr piszkálása, nátha után) nélkül is ismétlődik, ebben az esetben ki kell vizsgálni a háttérben álló okokat.

Háziorvosunk segítségével felismerhető vagy kizárható néhány gyakori ok, pl. a közelmúltban történt megbetegedés, a szedett gyógyszerek esetleges mellékhatása. Amennyiben szakorvosi vizsgálat szükséges, a háziorvos meg tudja állapítani azt is, hogy milyen irányban érdemes azt elkezdeni. Legtöbbször sok kerül fül-orr-gégészeti kivizsgálásra (pl. orrtükrözés), laborvizsgálatokra (véralvadási paraméterek), vérnyomásmérésre, arra utaló jel esetén kardiológushoz vagy hematológushoz kell fordulni.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus