Az aszpirin véralvadásgátló hatása
frissítve:
Az acetilszalicilsavnak (aszpirin) nemcsak a fájdalomcsillapító hatását használjuk ki a gyógyításban, hanem a véralvadásra kifejtett hatásait is, amely hozzájárul az artériás trombózisok megelőzéséhez. Hosszú távú alkalmazásának mellékhatásai miatt azonban érdemes csak orvosi ajánlásra szedni.
A vérlemezkegátlók szerepe
Ha az érfalat bármilyen károsodás éri, vagyis megszakad az ér belső felületének folytonossága, akkor a vérben keringő vérlemezkék (trombociták) kitapadnak a sérült szövetekhez, hogy elfedjék a kialakult folytonossági hiányt. A véralvadás következő lépése a letapadt vérlemezkék közötti összeköttetések kialakulása, vagyis az összecsapzódás. A hálózat aztán megszilárdul, így a vérzés veszélye elhárul, és megkezdődhet a gyógyulás folyamata.
Ha nincs sérülés, akkor az erek belső felszínén lévő sejtsor olyan anyagokat termel, ami megakadályozza a vérlemezkék kicsapódását.
Egyes kóros állapotokban, például kedvezőtlen véráramlási viszonyok esetén, gyulladás hatására, vagy érszűkület miatt az érbelhártyát érő mechanikai károsodások következtében előfordulhat, hogy aktiválódnak a vérlemezkék, és összecsapódnak az éren belül. A létrejövő vérlemezkedugó tovább szűkíti az ereket, ez atherosclerosis (érelmeszesedés) kialakulásához, majd szívinfarktushoz, stroke-hoz vezet.
Az acetilszalicilsav mint vérlemezkegátló
A rendellenes folyamat megelőzése a vérlemezkék összekapcsolódását gátló gyógyszerekkel, röviden vérlemezkegátlókkal lehetséges. Ez egyik ilyen hatású gyógyszerhatóanyag az elsősorban fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként ismert acetilszalicilsav. Az acetilszalicilsav a vérlemezkék aktiválódását és a gyulladás tüneteinek létrehozásáért felelős anyagokat egyaránt serkentő enzimet (ciklooxigenáz-1, azaz COX-1) gátolja. Ez a magyarázata annak, hogy a gyulladásgátló megakadályozza a vérlemezkék összekapcsolódását is.
A gátlás visszafordíthatatlan, vagyis a vérlemezke élete végéig nem tud újabb enzimet termelni. A vérlemezke élettartama ugyanakkor 8-12 nap, termelődésük a szervezetben folyamatos, ezért az acetilszalicilsav hatása körülbelül 4 nap alatt megfeleződik, és tartós szedés szükséges a megfelelő megelőző hatás fenntartásához.
Az acetilszalicilsav véralvadásgátló hatása már 100 mg hatóanyag bevételével elérhető, míg a gyulladásgátláshoz és a fájdalomcsillapításhoz 500 mg-ra van szükség. Éppen ezért a különböző célra alkalmazott gyógyszerkészítmények különböznek, vérlemezkegátlóként nem szabad nagydózisú, fájdalomcsillapító célú gyógyszert szedni.
Mikor ajánlott a szedése? |
| A kis dózisú acetilszalicilsavat alkalmazzák artériás tromboembóliás szövődmények megelőzésére és kezelésére, mint például instabil angina pektoris, szívinfarktus, szívkoszorúér-műtétek, stroke, artériás keringési zavarok és érsebészeti beavatkozások. A megelőzés terén kifejtett előnyök a következő esetekben haladják meg a mellékhatásokból eredő kockázatokat, szedésük az ajánlások szerint ekkor javasolt:
Vénás trombózisok, például mélyvénás trombózis megelőzésére nem alkalmas, mert ott elsősorban a pangás, a véráramlás lassulása okozza a vérrögöket, melyek kialakulásában nem a vérlemezkék, hanem a véralvadási faktorok játszanak szerepet. Vénás vérrögök megelőzésére más hatásmechanizmusú véralvadásgátlók, pl. kumarinszármazékok megfelelőek. Ellenjavallt az acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek szedése gyomor- és nyombélfekély, vérzékenység ill. aktív vérzés esetén, továbbá 18 éves kor alatt. |
Az acetilszalicilsav mellett egy másik hatóanyag, a triflusal is forgalomban van, aminek hatásmódja teljesen azonos az előbb említett szerrel, ugyancsak végérvényesen gátolja a vérlemezkéket.
Mire kell ügyelni szedésekor?
A vérzékenység veszélye
Véralvadásgátlóként a dózis túllépése, gyógyszerkölcsönhatás vagy hatásfokozódás esetén az acetilszalicilsav vérzékenységet okozhat.
Más nemszteroid gyulladáscsökkentők is gátolják a vérlemezkéket, de ezek hatása nem végleges, illetve a gyulladásban részt vevő enzimre jobban hatnak, emiatt vérlemezkegátlóként nem használhatók. Viszont acetilszalicilsavval együtt szedve összeadódik hatásuk, amely akár vérzékenységhez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében ne szedjen együtt különböző fájdalomcsillapítókat, például aszpirint és ibuprofent.
Ha bármilyen más típusú véralvadásgátlóval szedik együtt az acetilszalicilsavat, erősíti egymást a hatásuk, mely szintén hatásfokozódáshoz vezethet.
Ugyancsak vérzékenység, elsősorban gyomor-bélrendszeri vérzések fordulhatnak elő, ha szteroid gyulladáscsökkentőkkel, vagy diltiazem, illetve verapamil tartalmú kalciumcsatorna gátló, szívre ható gyógyszerekkel szedik együtt ezt a gyógyszert.
Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vérzési időt, mivel fokozza az aszpirin hatását.
Gyomornyálkahártya-károsító mellékhatás
Bár kisebb adagban alkalmazzák az acetilszalicilsavat vérlemezkegátlóként, mint gyulladásgátlóként, mégsem mentes a mellékhatásoktól. Tartós szedés esetén a mellékhatások közül a leglényegesebb a gyomor- és nyombélfekélyt okozó hatása. A vérlemezkék összecsapzódásáért felelős COX enzimnek ugyanis létezik egy másik típusa is, ami a gyomornyálkahártyát védő anyag szintézisében vesz részt, a gyógyszer pedig mindkettő hatását gátolja. Ennek következtében az acetilszalicilsav tartós alkalmazása még kisebb hatóanyagdózisnál is fokozza a gyomorfekély, nyombélfekély és gyomorvérzés kialakulásának kockázatát.
A gyomornyálkahártyát károsító mellékhatás nem mindenkinél alakul ki, ugyanakkor tartós szedés esetén olyan gyakori (a súlyos vérzés gyakorisága egy kutatás szerint mintegy 2%), hogy az aktuális ajánlások alapján mérlegelni kell az acetilszalicilsav vérlemezkegátlóként történő alkalmazását. Nem ajánlott orvosi konzultáció nélkül alkalmazni egyébként egészséges, fokozott infarktus- vagy stroke-rizikó nélkül élő személyeknél, indokolt esetben pedig orvosa mérlegelheti az egyes vérlemezkegátló hatóanyagok kiválasztását.
A káros mellékhatás csökkenthető a bevont tabletta gyógyszerforma, az étkezés utáni gyógyszerbevétel és a rendszeres étkezés segítségével, gyomorvédő készítmények szedésével, valamint az egyéb gyomornyálkahártya-károsító szokások (kávé, alkohol) korlátozásával.
A többi mellékhatás és egyéb tulajdonságok megegyeznek a gyulladásgátlóként használt aszpirinnél leírtakkal.
Fontos tudni |
| Tilos 12, egyes kutatók szerint azonban 18 éves kor alatt acetilszalicilsav hatóanyagú gyógyszerrel csillapítani a gyermek lázát, fájdalmát. Ebben az életkorban ugyanis valószínű a Reye-szindróma kialakulása, ami egy potenciálisan életveszélyes kórkép, mely gyulladást és duzzanatot okoz az agyban, és elfajulást a májban. Miért ne adjunk aszpirint gyermekünknek? |
Hatáscsökkenés és acetilszalicilsav-intolerancia
Az acetilszalicilsav szedése során a hatékonyság csökkenésének különböző formái fordulhatnak elő, melyekre fokozottan kell figyelni, hogy ne okozzanak veszélyt, illetve ne csökkentsék a terápia sikerességét. Nem reagáló esetek az acetilszalicilsavat szedők tizedénél fordulnak elő, szinte kizárólag artériás trombózisok kapcsán figyelhető meg.
Szájon át adva gyorsan és jól felszívódik, viszont a vérben lévő szállító fehérjékhez nagymértékben kötődik, ami akkor lehet probléma, ha egyéb nagymértékben kötődő gyógyszerekkel szedik együtt. Ebben az esetben ugyanis leszorítják egymást a kötésből, így megnő a szabad gyógyszermolekulák száma a vérben, és ez túladagolási tünetekhez vezethet. Ilyen hatóanyagok például a nemszteroid gyulladásgátlók vagy a véralvadásgátló warfarin.
Acetilszalicilsav-intolerancia esetén néhány adag bevétele után hörgőgörcs alakul ki, melyre fiatal nők és krónikus légúti szűkületi betegségben szenvedők a legveszélyeztetettebbek, de bárkivel előfordulhat.
Lásd még
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
