Így hat a szervezetünkre a savanyú káposzta

Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró

A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthető, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal és a bélrendszerre is jótékony hatással van. Egyszóval egy újkori multivitamin, amit már nagyanyáink is használtak.

Savanyú, összehúzza a szánkat, nyersen tulajdonképpen nem is túl gusztusos, mégis örök kedvenc a savanyú káposzta, amiből évente több kiló is lecsúszik a torkunkon. Mintha csak a szervezetünk ösztönösen hajtana a hűtő felé, hogy a vékony hosszú csíkokat kizárólag kézzel felcsippentve, fejünket hátraszegve csak küldjük és küldjük lejjebb, hogy gyomrunkba érve végre kifejthesse minden jótékony hatását ez a ropogós és üdítő finomság. Főzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, vagy nyersen is gazdag vitamin- és tápanyagforrás.

A savanyú káposzta fejeskáposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. A fejeskáposzta C-vitamin-tartalma igen magas (20 mg/100 gr), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem. Így védhette például James Cook hajóskapitány legénységét a skorbut ellen, s ezért kitűnően alkalmas az erek támogatására, és az immunrendszer erősítésére is.

Skorbut

A skorbut főleg a tengerészek betegsége volt, amely az egyoldalú, nyers zöldségeket és gyümölcsöket nem tartalmazó táplálkozás miatt alakult ki.

A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is bevihetünk fogyasztásával. Az ásványi anyagok közül pedig foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma is magas (92,5 g/100 g), tehát még a napi folyadékszükségletünk kiszámításakor is bízhatunk benne.

Ha ez nem volna elég, 100 gramm káposzta mindössze 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot is tartalmaz.

Ezt olvasta már? Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

A legjobb, a hagyományos eljárással készült savanyú káposzta, a boltban kapható legtöbbje sajnos már gyorsérleléssel készült. A savanyú káposztát ajánlott nyersen fogyasztani, de megfelelő főzéssel az elkészítés során is megőrizhetünk számos vitamint és ásványi anyagot belőle.

A bélrendszer seprűje

A fejeskáposzta tejsavtartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. – A tejsavbaktériumok, vagyis laktobaktérumok eldősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász.

Az igazi titok azonban mégsem ebben rejlik, hanem a magas rosttartalomban. A rostok úgynevezett nem felszívódó táplálékok. A növényi sejtek sejtfalát, vagyis a cellulózt az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így a rostok tulajdonképpen kefeként működnek a bélben. Minden oda nem illő salakanyagot segítenek kipucolni. Mindemellett megkötik a vizet, így azt a vastagbél nem tudja felszívni. Így a savanyú káposzta fogyasztásával rendszeres és jó állagú székletre is számíthatunk – folytatta a szakorvos.

A savanyú káposzta levét sem kell a csapba öntenünk! A savanyú káposzta-lé ugyanis a bélrendszer seprűje, már napi 1 dl elfogyasztása is erősíti a bélflórát és megsemmisíti a káros baktériumokat, a májat is tehermentesíti, C-vitamin tartalma pedig szintén magas.

Minden falat egészség

Azt már láttuk, hogy nyersen mennyi hasznos tápanyagot nyerhetünk a savanyú káposztából, de mi a helyzet, hogy ha főzve szeretnénk elfogyasztani? – Főzéssel ugyan veszít a C-vitamin-tartalmából, de még mindig marad benne. Ügyeljünk tehát arra, hogy ne fűzzük túl, hiszen annak egyébként sincs semmi értelme, a káposzta úgy jó, ha ropog. Kuktában pedig percek alatt elkészül – mondta Barna Lajosné Éva. A dietetikus szerint a káposzta készülhet római tálban is, amiben a lefedésnek köszönhetően a tápanyagveszteség jelentősen csökkenthető.

Epebetegek csak óvatosan fogyasszák!

Mint minden „csodaszer”, a savanyú káposzta sem univerzális. Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, epebetegeknek, haspuffadásra hajlamosaknak ez a savanyított eledel problémákat is okozhat, éppen a sokat hangoztatott élelmirost- és illóolaj-tartalma miatt. Egy-egy fogás utáni teltségérzetet és puffadást azonban nem ez a két összetevő okozza, hanem a hozzáadott zsiradék és füstölt húsok. Már csak ezért is érdemes kerülni ez utóbbiakat!

Tovább

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Kósa-Boda Veronika, újságíró
Szakértők: Dr. Kozma Ákos, belgyógyász és Barna Lajosné Éva, dietetikus

Hozzászólások (7)

Cikkajánló

Veszélyes medencék Veszélyes medencék

Ötnaponta hal meg egy gyerek a hordozható medencékben nyáron.

Non-Hodgkin limfóma Non-Hodgkin limfóma

Mi okozhatja? Milyen tünetei lehetnek? Hogyan kezelhető?

Harmadfokú hőségriasztás lép...

Harmadfokú hőségriasztást léptet életbe csütörtöktől szombat éjfélig az ország egész területére az országos tisztiorvos a meteorológiai...

Gyógynövények mint fűszernövények

Napjainkban egyre nagyobb az igény a gyógynövények otthoni termesztésére. Azt azonban kevesen tudják, hogy sok fűszernövény egyben gyógynövény is.

Szoptató anyák kiegyensúlyozott...

Az anyatej a csecsemő legideálisabb tápláléka, amely a fejlődéséhez szükséges anyagokat a legmegfelelőbb mennyiségben, összetételben és...

A szőlő egészségre gyakorolt...

A szőlő (a gabona mellett) az egyik legősibb kultúrnövényünk. Kezdettől fogva szent és isteni növénynek, életfának tekintették az emberek. A...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.