Probiotikumok mellé ajánlott a rostbevitel fokozása

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

A probiotikumok és a rostok önmagukban is hasznosak a bélrendszer egészsége szempontjából, de együtt fogyasztva szinbiotikumot alkotnak, és sok esetben különösen kedvező a hatásuk.

A probiotikumok segítik a bélmikrobiom természetes egyensúlyának, a jó baktériumok és hasznos gombafélék egészséges mennyiségének megőrzését, enyhítik a hasi panaszokat, egyes bélbetegségek tüneteit, de az immunrendszer megfelelő működésének is részét képezik. Sokan használnak probiotikus termékeket antibiotikum kezelés után, mivel a gyógyszer a jó baktériumokat is elpusztítja a belekben.

Az élelmi rostok és rost-kiegészítők javítják a bélmozgást, segíti a salakanyagok távozását, ezáltal csökkentik a székrekedést, a bélbetegségek kialakulásának kockázatát, támogatják a súlycsökkentést, illetve jótékonyan hatnak a szénhidrát-anyagcserére és a koleszterinszintre is. Nőknek legalább napi 25 g, férfiaknak 38 g az ajánlott napi rostbevitel, egy átlagos magyar fogyasztása ezt nem éri el.

Miért előnyös az együttes fogyasztásuk?

A probiotikumokat és a rostbevitel növelését egyaránt javasolják az emésztési problémák megelőzésére és kezelésére. Kedvező hatásuk összeadódik, az emésztés folyamata kedvezőbb lesz, székrekedés esetén - a folyadékfogyasztás növelése mellett - a bélmozgás gyorsul.

A bélmikrobiom támogatásához ugyanakkor nemcsak a jó baktériumok és bizonyos gombafélék bevitele fontos, hanem azok megfelelő táplálása is – ebben játszanak kulcsszerepet a rostok. A rostokat alkotó oligoszacharidok nem gyorsan felszívódó szénhidrátok, hanem a vastagbélbe eljutva táplálják a jótékony mikroorganizmusokat, elősegítve azok szaporodását és a mikrobiom gyorsabb regenerálódását. Ezt nevezik prebiotikus hatásnak, a pre- és probiotikumokat együtt tartalmazó élelmiszereket és étrend-kiegészítőket pedig szinbiotikumoknak.

Vizsgálatok szerint ellenben a prebiotikus hatású gabonák fogyasztásával a rostanyag hatására gyorsabban nő a hasznos bélbaktériumok (például Lactobacillusok) száma, mint rostszegény étrend esetén.

Milyen formában fogyaszthatóak?

A probiotikumok fogyasztásának számos módja van:

  • megtalálhatóak a legtöbb joghurtban, kefirben, tejtermékben, erjesztett ételekben
  • étrend-kiegészítőként és gyógyszerként is elérhetőek tabletta, kapszula és szuszpenzió formájában

Nem minden rost egyforma, prebiotikumként például az inulin és a pektin a különösen kedvező hatású. Minden élelmi rost bevitele ajánlott, de különösen az alábbi formákban:

  • teljes kiőrlésű gabonakészítmények, korpás keksz, gabonapehely, hozzáadott cukor nélküli müzli
  • hüvelyesek, hagymafélék
  • banán
  • por és tabletta formájában is rendelkezésre állnak rostpótló készítmények, pl. útifűmaghéj (psyllium)

Mellékhatások, ellenjavallatok és tanácsok

A probiotikumok és a rost-kiegészítők leggyakoribb mellékhatása a gázképződés és puffadás. Hosszabb távon kedvezően hatnak a puffadásos tünetekre is, de hirtelen növelés esetén fokozódhat a gázképződés. Javasolt a rostbevitel fokozatos emelése.

Amennyiben növeli a rostbevitelt, különösen rost-kiegészítőt szedésével, fogyasszon hozzá elegendő mennyiségű folyadékot is. A rostok sok vizet vesznek fel, bőséges folyadékfogyasztás nélkül fokozzák a székrekedést.

Mind a probiotikumok fogyasztása, mind a rostbevitel növelése általánosságban biztonságos. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor fontos az orvosi konzultáció:

  • Súlyos bélrendszeri betegségek (pl. krónikus gyulladásos bélbetegségek) vagy irritábilis bél szindróma esetén nem mindegy, milyen probiotikumot szed, ezért orvosa segíthet a legmegfelelőbb törzsek kiválasztásában. Bakteriális fertőzések, súlyosan felborult bélflóra (pl. SIBO) esetén a prebiotikumok fogyasztása kerülendő, mivel azok a kórokozó baktériumtörzseket is táplálják. Nem szabad probiotikumok szedniük a súlyos immunhiányos betegségekben szenvedőknek.
  • A probiotikumok fogyasztása általában kúraszerűen javasolt, a rostpótló kiegészítők túlzott használata is okozhat panaszokat, ezért elsődlegesen élelmiszer formájában tanácsos fogyasztani ezeket. Orvosi indok nélkül nem szükséges különböző készítmények alkalmazása huzamos ideig.
  • Amennyiben nem múlnak el panaszai a kúra javasolt időtartama alatt, például székrekedése egy hétnél tovább fennáll, keresse fel orvosát. Amennyiben az emésztőrendszeri panaszok mellett más tünetek is jelentkeznek (fájdalom, láz stb.), ugyancsak fontos orvoshoz fordulni. Mind a probiotikumok, mind a rostok segítik az egészséges emésztést és kiegészítő kezelésként hasznosek lehetnek egyes egészségi problémák megelőzésében és kezelésében, ám megbetegedések kezelésére önmagukban nem alkalmasak.

(WEBBeteg - Cs.K., fordító, lektorálta Dr. Csuth Ágnes)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Bacher-Takács Tímea

Dr. Bacher-Takács Tímea

Gasztroenterológus, Endoszkópia

Budapest

Cikkajánló

Probiotikum
A probiotikumok azok a baktériumok, melyek együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket. A barátságos baktériumok segítik az emésztést, védik a szervezetet bizonyos ellenséges baktériumok ellen, azaz erősítik az immunrendszert.