• A táplálkozás élettana és biokémiája I. - A szénhidrátok

        WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Nem mindegy, hogy milyen formában visszük be szervezetünkbe a szénhidrátokat, mert fennállhat az elhízás és a cukorbetegség veszélye.

        Ételeink apró tápanyagmolekulái bonyolult utat járnak be a szervezetben, míg felhasználásra kerülnek.
        Hirdetés

        Talán iskolai tanulmányainkból még rémlik, hogy milyen anatómiai útvonalon halad az étel, és milyen biokémiai folyamatok mennek végbe lebontásuk során, de most itt nem a száraz tények közlése a célom, hanem az, hogy rávilágítsak az egyes élettani és biokémiai folyamatok mindennapi életünkben betöltött jelentőségére.

        A legeredményesebb fogyókúra

        Melyik fogyókúra kecsegtet a legnagyobb sikerrel? 
        Válasszon a listából!

        Ételeink három fő összetevőből állnak, a szénhidrátokból, a zsírokból és a fehérjékből, létezik még ezen kívül egy szintén fontos, úgynevezett negyedik alcsoport, az emészthetetlen rostoké, melyek a szénhidrátok egyik alcsoportja.

        A szénhidrátok és a fehérjék közel azonos mennyiségű energiát hordoznak, a zsírok viszont sokkal jobb energiaforrások, az előzőekhez viszonyítva több mint kétszer annyi energia szabadul fel belőlük.

        Ezt a felszabaduló energiát szoktuk kilokalóriában (kcal) megadni. A rostok ugyan nem energiahordozók, de nagy szerepük van ballasztanyagként a széklet rendezésében.
        Sokan abban a tévhitben élnek, hogy zsír csupán zsírokból származik, de van egy rossz hírem: sajnos a szénhidrátok és a fehérjék is átalakulnak zsírrá, ha fölöslegben visszük be a szervezetünkbe.

        Na, de akkor hogy is van ez?

        A szénhidrátok biokémiája

        Tévhitek az egészséges táplálkozásról

        Sajnos sokszor csak azt hisszük, hogy egészségesen táplálkozunk, valójában gyakran egészségtelen ételeket fogyasztunk, ha nem figyelünk a részletekre. 
        Lássuk a csapdákat!

        A szénhidrátok között megkülönböztetjük az egyszerű cukrokat és az összetett komplex szénhidrátokat. Az előbbiek közé tartozik a szervezet számára alapvető fontosságú szőlőcukor, a glükóz, a gyümölcscukor, a fruktóz, de ide tartozik még a tejcukor, a szacharóz (répacukor, nádcukor).

        A komplex szénhidrátok családjában foglal helyet a keményítő, legfontosabb forrásai a gabonafélék, a hüvelyesek, a magvak, zöldségfélék.

        Ha helyesen étkezik valaki, akkor a napi táplálék 55-60 %-át teszik ki a szénhidrátok. Azonban nem mindegy, hogy milyen formában visszük be ezeket a szénhidrátokat. Akkor járunk jó úton, ha a mérleg a komplex szénhidrátok javára tér ki.

        Táplálkozás és béldaganatok - Milyen ételeket együnk?

        Milyen hatással lehetnek a zsír és vörös húsok, a könnyen felszívódó szénhidrátok, a zöldségek és gyümölcsök a bélrendszeri daganatok kialakulására? Táplálkozási szokásaink, hogyan befolyásolják a bél daganatainak rizikóját?
        Milyen ételeket együnk?

        Ez különösen fontos a túlsúlyosak és a cukorbetegségben szenvedőek esetében.
        A szénhidrátbevitel hatására a hasnyálmirigy inzulint termel, aminek közismert feladata az, hogy a glükózt bejuttassa az izom- és zsírsejtekbe. Ám ezen kívül az anyagcsere több útvonalába is bekapcsolódik.

        Összességben elmondható az inzulinról, hogy az építő, raktározó folyamatokért felelős hormon. Hatására fokozódik a máj glikogéntermelése és zsírsavképzése, a vérben szállított zsírsavak a zsírszövetbe jutnak, ahol átalakulnak és raktározódnak. Tehát az inzulin fontos szerepet tölt be az elhízás kialakulásában.

        Ha egyszerű szénhidrátokat fogyasztunk, gyorsan megemelkedik a vércukor-szint, ami nagy inzulinkiáramlást idéz elő, de ezek a gyors folyamatok ugyanolyan sebességgel le is csengenek. Ahogy a gyors emelkedés után leesik a vércukor, működésbe lépnek az ellenregulációs mechanizmusok, de végeredményben az történik, hogy nem alakul ki tartós jóllakottság-érzés, újból megéhezünk.

        Ezzel szemben a komplex szénhidrátok felszívódása lassabb, elnyújtottabb folyamat. Nem emelkedik olyan hirtelen a vércukor, nincs szükség akkora inzulinfröccsre, szép lassan áll be a vércukor-szint, ami tartós jóllakottság-érzéshez vezet.

        Mit jelent ez a napi gyakorlatban?

        A komplex szénhidrátok segítségével tartósabban alakul ki a jóllakottság-érzés, ha étrendünk többségében ezekből áll össze, akkor spórolhatunk a bevitt kalóriák mennyiségén. Ebből következik, hogy ha nassolnivalóra vágyunk, akkor is a komplex szénhidrátokat részesítsük előnyben, ne az egyszerűeket.

        További cikkeink

        A gyümölcsök értékes vitamin- és rostforrások, de magas gyümölcscukor-tartalmuk miatt csínján kell velük bánni fogyókúra alatt vagy cukorbetegség esetén.

        A gabonaőrlemények, a különböző magok joghurtban elkeverve kiadóssá tehetik a reggelit, tartós jóllakottság-érzést biztosítanak, de akinek gyenge pontja az édesség és a nassolás, azok is főleg komplex szénhidrát-tartalmú nassolnivalókat fogyasszanak, ilyenek például a puffasztott gabonák, vagy a fent említett joghurtos finomságok.

        (WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes)

        Módosítva: 2015.07.12 20:11, Megjelenés: 2015.07.12 20:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az idegbecsípődés

        Az idegbecsípődés

        Dr. Berky Zsolt

        A kiváltó ok mielőbbi megszűnésével a tünetek nyomtalanul elmúlhatnak.

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        Időjárás-változás, fronthatások, nyári meleg

        A testnek és a léleknek is a tavaszi, majd a nyári napsütés, a napfény, a kellemes hőmérsékleten, szerencsés esetben, a tiszta, szabad levegőn való tartózkodás, a fürdőzés, a kirándulás a legideálisabb feltöltődések egyike. Csakhogy a légköri hatások ingadozásával, a hirtelen változó hőmérséklettel, az időjárási fronthatások állandósulásával, a globális felmelegedés következményeivel nagy tehernek van kitéve minden korosztály szervezete már magzati kortól.

        Szapora légzés - Hiperventilláció, tachypnoe

        Légzésünk anélkül működik, hogy gondolni kellene a lélegzetvételre, nem tudatosan irányítjuk. Egy felnőtt ember 12-15-ször vesz levegőt egy perc alatt, ha ennél többször, akkor azt orvosi szakkifejezéssel élve tachypnoénak nevezzük. A tachypnoét el kell különítenünk a hiperventillációtól, ami szintén egyfajta szapora légvétel.

        Diétás szabályok cukorbetegség esetén

        A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája (1-es vagy 2-es típus), valamint az egyéni adottságok (testsúly, életkor, társbetegségek) befolyásolják.

        Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

        A táplálkozás a hiányzó láncszem az edzés és a teljesítmény között. Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

        Hatásos a szénhidrátmentes diéta inzulinrezisztencia esetén?

        Sokan a fogyás érdekében és az egészséges életmód jegyében minimálisra csökkentik a szénhidrátfogyasztást, esetleg teljesen ki is iktatják étrendjükből. Igen ám, de vajon ez tényleg az egészségünket szolgálja? Erről kérdeztük Varga Dórát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát.

        Tények és tévhitek a szénhidrátokról

        Számtalan olyan diétáról olvashatunk manapság, amelyben kisebb-nagyobb mértékben száműznünk kell étrendünkből a szénhidrátokat. Mindezt azért, mert az emberek fő gonoszként a szénhidrátokat okolják az elhízás miatt. Pedig a szénhidrátokra nagy szüksége van szervezetünknek.

        A szénhidrát-mentes életmód veszélyeket rejt?

        Táplálkozási szakértők ajánlása szerint – mint annyi minden esetében – a szénhidrátokkal (és a róluk való teljes lemondással) is ajánlatos csínján bánni: egy kísérlet szerint, negatív egészségügyi következményekkel járhat a szénhidrátok teljes mellőzése.

        A cukorfogyasztás állandósítja az éhségérzést!

        A cukor és más szénhidrátok tehetők felelőssé az agyban található, étvágyunk szabályozásáért felelős sejtek gyorsabb elöregedéséért. A folyamat következménye: éhség és túlsúlyosság - ahogy arról a "Nature" című tudományos folyóirat is beszámolt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA