Védőoltás felkészítő - Gyakori kérdések a COVID-19 elleni oltásról

Szerző: WEBBeteg

Válaszok a COVID-19 elleni védőoltások kapcsán leggyakrabban felmerülő gyakori kérdésekre. Összefoglaló a vakcina beadásához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról, tömören.

Kérdések az oltás előtt

Hogyan készüljünk fel az oltásra?

Az oltás tervezett időpontja előtt igyunk bőségesen folyadékot, lehetőleg éhesen se érkezzünk, továbbá ajánlott olyan laza ruhát választani, amely gyorsabbá és könnyebbé teszi az injekció felkarba történő beadását. Amennyiben van rá lehetőségünk, töltsük ki előre a hozzájáruló nyilatkozatot. Más, különleges tennivalót nem igényel az oltás. + Bővebben az oltás előkészületeiről

Mikor ne adassam be az oltást?

Amennyiben három hónapon belül igazoltan koronavírusos betegek voltunk, ne adassuk be - erről a hozzájárulásban hivatalosan is nyilatkozni kell. Amennyiben orvosunknak nincs tudomása erről a betegségről, esetleg az értesítés időpontjában épp betegek vagyunk, erről tájékoztassuk az oltást szervező háziorvost, ahogy arról is, ha kontakt személyként mgefigyelés alatt állunk (a kontaktust követő 10 napon belül nem oltanak). Betegen ne menjünk oltásra, akkor sem, ha nem igazolódott, hogy COVID-19 megbetegedés okozza a panaszokat. A súlyos krónikus betegek kezelőorvosukkal egyeztessenek, aki a beteg állapota, erőnléte alapján mérlegelve dönti el a kérdést.

Van-e különbség a vakcinák hatásossága között?

Igen, ám valamennyi Magyarországon alkalmazott vakcina drasztikus mértékben csökkenti a vírusnak való kitettségünket, az eltérések ehhez képest másodlagos jelentőségűek. Tudni kell, hogy az egyes vakcináknál közzétett százalékos értékek a tüneteket produkáló esetekre vonatkozó átlagok. Ettől eltérhet a tünetmentes vagy épp a súlyos, kórházi ápolást szükségessé tevő esetekre vonatkozó, vagy a vírus továbbadásának esélyére vonatkozó mutató, sőt a különböző vírusvariánsok esetén is eltérő hatásosságot dokumentáltak, és természetesen az egyéni reakciótól is függ, nálunk éppen eléggé hatásosan működik-e egy vakcina.

A kérdés tehát nagyon összetett, ám a halálos kimenetelű fertőzés kialakulását az eddigi adatok alapján valamennyi vizsgált vakcina közel 100%-os hatásossággal csökkenti! A kínai vakcinák közül a valóban alacsonyabb hatásosságú Sinovacot Magyarországon nem alkalmazzák, csak a hatékonyabb Sinopharm készítményt. + A COVID-vakcinák összehasonlítása

Mi az összefüggés a vérrögképződés és a vakcinák között?

A vérrögképződés oltás nélkül is nagyon gyakori. Az elhízás és a dohányzás sokkal jelentősebb kockázati tényező, ráadásul számos, sokak által szedett gyógyszer (pl. fogamzásgátlók) mellékhatásaként is előfordulhat, sőt maga a koronavírus a trombózis - napjainkban - egyik legfőbb rizikófaktora. A gyógyszerügyi hatóságok az Egyesült Államokban és Európában is éppen ezért képviselik azt az álláspontot, hogy minden felmerülő aggályt kivizsgálnak, ám jelenleg még nem látják igazoltnak a vakcina által kiváltott immunválasz és a vérrög kialakulásának összefüggését a napvilágot látott esetek ellenére. Felhívják továbbá arra a figyelmet, hogy a vérrögképződéses esetek száma nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a koronavírus jelentette kockázat, vagy a koronavírus által okozott trombózis rizikója. + Bővebben a vérrögképződés rizikójáról

Mit kell tudnom, ha kismama vagyok?

Jelenleg az mRNS típusú vakcinák (Pfizer-BioNTech, Moderna) engedélyezettek és ajánlottak is a várandós kismamák számára. A többi oltóanyag esetében még nem áll rendelkezésre elegendő információ, ám elképzelhető, hogy a jövőben más készítmények is használhatóak lesznek. + Várandósok COVID-19 elleni oltása

Hogyan védhetőek meg a gyermekek?

A szoptatott csecsemőket némileg védi az anya védőoltása, mivel az anyatejjel ellenanyagok is átkerülnek a baba szervezetébe. Magyarországton májustól regisztrálhatnak és a Pfizer-BioNTech készítményére időpontot foglalhatnak a 16-18 év közöttiek, és jelenleg is zajlanak a vizsgálatok a fiatalabbak (0,5-16 évesek) körében történő alkalmazásról. Várhatóan a jövőben egyre fiatalabb korosztályok is részesülhetnek a védőoltásokból, ám jelenleg csak - a nyájimmunitás logikája alapján - a gyermekek környezetében élő felnőttek oltásával minimalizálható a fertőzésfeszély. + A felnőttek beoltottsága védi a gyerekeket is

Kérdések az első dózis beadását követően

Mikor jelentkeznek és meddig tartanak a mellékhatások?

Az anafilaxiás reakció igen súlyos, ám rendkívül ritka, és jellemzően percekkel a beadás után kialakul. Éppen ezért az oltás beadása után 15 percet a helyszínen kell várni, ha eddig nem jelentkeznek panaszok, már nem várható anafilaxiás reakció.

A klasszikus oltási reakciók (bőrpanaszok, izomfájdalom, hőemelkedés-láz, fejfájás, fáradtság, gyengeség) jellemzően fél-egy napon belül jelentkeznek. A láz, fejfájás leggyakrabban 2-3 napon belül, a fáradtság és az oltás helyén jelentkező fájdalom 6-8 napon belül múlik el. Az mRNS vakcinák (Pfizer, Moderna) esetében megfigyeltek napokkal később jelentkező bőrreakciókat is. Nők esetében további speciális tünetek is előfordulhatnak az immunválasz eredményeképp.

A reakciók lefolyása azonban mindenkinél más. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a panaszok különösen súlyosak, vagy több nap múltán is megmarad a láz. + A COVID-vakcinák összehasonlítása

Vehetek-e be gyógyszert a panaszok ellen?

Igen, egyik alkalmazott vakcina esetén sincs ellenjavallat, így a szokásos gyógyszerek szedhetőek. Szükség esetén vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal, lázcsillapítókkal enyhíthetünk a panaszokon. + Vakcinák és gyógyszerszedés

Baj-e, ha nem erősek vagy hiányoznak az oltási reakciók?

Nem, minden szervezet másképp reagál, a nagyon gyenge oltási reakció nem jelenti azt, hogy ne lenne hatásos a vakcina. + Ha nincs oltási reakció

Ihatok-e alkoholt az oltás időszakában?

Bár nem javasolt, kis mennyiségű alkohol önmagában nem befolyásolja a szervezet oltásra adott immunválaszát, így egy üveg sör vagy pohár bor megiható az oltást megelőző napokban és azt követően is. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás ugyanakkor határozottan ellenjavallt, mivel az minden esetben megterheli és dehidratálja a szervezetet, és el kell kerülni, hogy a vakcina által kiváltott immunválasz, valamint az alkohol egyszerre terhelje meg a szervezetünket. + Alkoholfogyasztás és oltás

Mikorra leszek védett az oltás beadását követően?

Mindenkire érvényes időpontot nem lehet meghatározni, mivel a védettség kialakulása egy folyamat, amely mindenkinél eltérő ütemben zajlik. Nagy általánosságban elmondható, hogy

  • az első dózis beadását követő 10-14 napon belül ugyanúgy elkaphatjuk a fertőzést és megbetegedhetünk, mintha nem lennénk oltottak,
  • az első dózist követő 10-14 nap múlva még könnyen megbetegedhetünk, ám a meginduló antitestképződés miatt már védettebbek vagyunk egy súlyos lefolyású betegség ellen, a tünetek valószínűleg már enyhébbek lesznek,
  • a maximális (79-95%-os) védettség a megbetgedés ellen csak a második dózis beadása után két héttel alakul ki, eddig indokolt a fokozott óvatosság fenntartása,
  • ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy 100%-os védelem nem létezik.

Bővebben Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

Mire számítsak, ha az oltás két dózisa között leszek beteg?

Amennyiben az első dózis beadása után 10 napon belül fertőződtünk meg, a betegség lefolyása közel azonos lesz, mint oltás nélkül. Amennyiben 10-14 nap eltelt az első dózis és a megbetegedés között, a vakcina kismértékben már kifejti védő hatását, és a tünetek enyhébbek lesznek, mint oltás nélkül. Mivel azonban ilyenkor is fertőzőek vagyunk, a legfontosabb szabály ugyanaz, mint oltás nélkül: izoláljuk magunkat, minél kevesebb emberrel érintkezzünk, ne fertőzzük meg környezetünket. Amennyiben a második dózis beadásáig meggyógyulunk, adassuk be a tervezett időpontban a vakcinát. Amennyiben nem múlt el a betegség, egyeztessünk orvosunkkal. + COVID-19 megbetegedés a két dózis között

Elhagyható vagy kitolható a második dózis beadása?

Ezekkel a lépésekkel a védettségi szintünk nemcsak jelentősen csökken, hanem vélhetően rövidebb ideig is tart, mint a második dózis beadásával, így semmiképp sem ajánlott. A vakcinagyártók többféle időszakot teszteltek, és ennek alapján állapították meg az optimális intervallumot. A beadás némi rugalmasságot lehetővé tesz (pl. Pfizer 3-5 hét, AstraZeneca 4-12 hét), ám ezen túl nem biztosítható az oltás hatékonysága. + A második dózis beadásáról

Teljesen vakcinációt követően

Hogyan ellenőrizhetem, hogy hatásos volt-e az oltás?

A PCR-teszt és a száj-garat nyálkahártyájából vett mintál alapuló antigén gyorsteszt a vírusfertőzés kimutatására alkalmas, tehát nem a vakcináció eredményét méri. A vérmintán alapuló tesztek alkalmasak az antitestek szintjének mérésére. Fontos tudni azonban, hogy az antitest nem az egyetlen védelmi vonala az immunrendszernek, hanem hasonlóan fontos a T-sejtes immunválasz is, a különböző vakcinák pedig eltérő mértékben erősítik ezeket. Amennyiben tehát a reméltnél alacsonyabb az antitestek száma az oltást követően, nem jelenti azt, hogy nem alakult ki immunválasz és nem védett a COVID megbetegedéssel szemben. Az eddigi eredmények szerint valamennyi oltás 99-100%-ban véd a halálos kimenetelű megbetegedés ellen, a védettség nem egyenesen arányos az antitestek számával. + Mit jeleznek az ellenanyagszintek az oltás után?

Lehetek vírushordozó és fertőző oltottan is?

Igen. A friss kutatások szerint a vakcina jelentősen csökkenti nemcsak a megbetegedés, hanem a tünetmentes hordozás nyomán továbbadott vírusterjesztés esélyét is, ám utóbbit kisebb hatásossággal. Így társadalmi szinten a vakcina hozzájárul a vírus terjedésének megakadályozásához, ám egy oltott személy nem lehet biztos abban, hogy nem képes megfertőzni a környezetében élő, esetleg még nem oltott embereket. + A vakcinák csökkentik a koronavírus-átvitelt is

Meddig leszek védett?

Mivel valamennyi vakcina új fejlesztés, a hosszú távú hatásosság szintjéről még nem állnak rendelkezésre információk, ezt jelenleg is monitorozzák a szakemberek. Az eddigi adatok alapján, az ilyen szempontból vizsgált vakcináknál 6 hónapig biztosan tart a védettség, ám csak a következő hónapokban tudjuk meg, mennyivel várható ennél hosszabb hatás. A várakozások szerint a legvalószínűbb az, hogy a hatás nem szól több évre, így szükség lehet az évenkénti oltásra a jövőben.

Védett vagyok az új vírusvariánsokkal szemben is?

Az egyes vakcinák esetében jelenleg is zajlanak a vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy milyen hatásosságúak az újabb koronavírus-variánsokkal szemben. Az immunrendszerünk működéséből fakadó következtetések és az eddigi kutatások alapján igen, a védettség pontos mértéke nem tisztázott még. A variánsokkal szembeni védelem az immunrendszer T-sejtes immunválaszán alapszik, amely kevésébé specifikus, mint az antitestes válasz. + Ilyen módszerekkel védenek a vakcinák a variánsokkal szemben is

Miért oltassák be magukat minél többen?

Az oltásellenesek gyakori érve, hogy az oltás megtagadásával ők csak magukat veszélyeztetik, hiszen az oltottak védettek. Ez a logika több szempontból sem állja meg a helyét. Egyrészt a vakcinák hatásossága nem 100%-os, sokan alapbetegségük vagy életkoruk miatt meg sem kaphatják, így a fennmaradó járvány másokat is veszélyeztet. A COVID-19-betegek kórházi ápolása emellett nagy terhet ró az egészségügyre, orvosokra, ápolókra, jelentős költségeket és kapacitásokat emésztve fel. Ráadásul az általános nyájimmunitás elérésével a közelmúlt történelme során már számos kórokozót sikerült végleg eltüntetni, míg egy fennmaradó járvány esetén rendszeres lenne az új vírusvariánsok felbukkanása, amely ellen már nem biztos, hogy véd a most még hatásos vakcina.

COVID-19 cikkajánló

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu összeállítás
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (4)

Cikkajánló

Koronavírus - 814 új fertőzött...

A beoltottak száma 5 913 862, közülük 5 685 596 fő már a második oltását is megkapta, 928 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Koronavírus - Nincs megállás a...

A szennyvízminták SARS-CoV-2 koncentrációja lassú ütemben növekszik. A vizsgált városok közül emelkedés tapasztalható Kecskeméten...

Kell a harmadik oltás. De mikor?

A harmadik emlékeztető oltás az eddigi tudományos eredmények alapján segít optimalizálni a vakcinák által nyújtott védelmet. Lássuk, melyik...

Vakcinák hatásossága -...

Az oltóanyagok hatásosságára irányuló vizsgálatok eredményei a teljesség igénye nélkül, annak érdekében, hogy a gyakran ellentmondásosnak tűnő...

A COVID-19 elleni vakcinák...

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Melyik vakcina a „legjobb”? Ezt...

Ahogy egyre fogy a még nem oltottak száma Magyarországon, ugyanakkor egyre több vakcina érkezik az országba, sokak számára teszi fel a kérdést...

A COVID-19 elleni vakcinák védenek a...

Egy-egy védőoltás nem csak arra képes, hogy antitesteket hozzon létre a koronavírus ellen. Ennél többről van szó: nagy jelentőségük van a vakcina...

Milyen ütemben alakul ki a COVID-19...

A Magyarországon jelenleg elérhető valamennyi COVID-19 elleni vakcina hatásossága meghaladja az előírt 50 százalékot, így hatásosnak mondható. De...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.