Mutálódik a SARS-CoV-2 vírus - Mi a jelentősége ennek?
megjelent:
Már 2020 tavaszán, amikor kitört a koronavírus-pandémia, a virológusok többsége foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan befolyásolja majd a vírus mutációja a kórokozó terjedését, fertőzőképességét, védőoltásokkal szembeni ellenálló képességét, az immunrendszer védő hatásának kikerülését. Az aktuális ismereteket a Nature magazin foglalta össze.
Az RNS alapú vírusok gyorsan mutálódnak, miközben a gazdaszervezet sejtjeiben szaporodnak. A HIV és influenza vírussal ellentétben a SARS-CoV-2 vírus némileg lassabban mutálódik terjedése közben, de így is 12000 mutáció igazolódott már a vizsgálatok kezdete óta. A mutációkat sokkal hamarabb fel lehet fedezni, mielőtt még meg tudnánk figyelni azok – főleg hosszú távú – jelentőségét.
Nem minden új mutációnak van jelentősége, ha az általuk kódolt fehérjét vagy működését nem változtatják meg!
A SARS-CoV-2 vírus egyik fontos mutációja azonban gyors ütemben terjed. A tüske fehérje génje – mely a sejtbe való belépésért felelős – gyakran mutálódik. A tüske fehérje génjének 614. helyén lévő aminosavja gyakran cserélődik, a D614G mutációhoz vezetve. Ez a mutáció egyre gyakrabban jelent meg az utóbbi időben Európa mellett az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is, segítve a koronavírus könnyebb bejutását a gazdasejtbe.
A mostani hullám vezető mutációja
Ennek a mutációnak korán veszélyes hatást tulajdonítottak, a vírus gyorsabb és agresszívabb terjedését valószínűsítve, ugyanakkor a gyakorlati megfigyelések alapján nem teljesen tisztázott a hatása. Akár felelős is lehet a gyors terjedésért, ugyanakkor a mutáció révén könnyebb célpontja is lehet a koronavírus elleni védőoltásoknak! De a jelenlegi ismereteink alapján elképzelhető az is, hogy nincs érdemi jelentősége a vírus természetes szelekcióján túl a felismert genetikai mutációnak.
Az utóbbi időszak kórházi adatait és a betegek kezelési adatait összegezve azt találták, a koronavírus D614G mutációt hordozó formája esetén nem gyakoribb a súlyosabb betegség előfordulása, de azon egyéneknél, akik a D614G mutált vírussal fertőződnek meg, nagyobb a kimutatható RNS vírus koncentrációja a levett mintákban. Ez arra utalhat, hogy a koronavírus ezen mutáció ugyan könnyebben fertőz, ám nem jár súlyosabb következményekkel, mint a korábbról ismert változatok.
Biológiai laboratóriumi munkabiztonsági szabályok miatt több vizsgálatban nem konkrétan a SARS-CoV-2 vírust, hanem egy SARS-CoV-2 vírus tüske fehérjét hordozó módosított HIV vírus fertőzőképességét vizsgálták. A D614G mutált koronavírusok akár tízszer hatékonyabban fertőzték meg a vizsgált sejteket. Ezeket a vizsgálatokat azonban csak fenntartásokkal szabad még kezelni, mivel csak a tüskefehérjéjét tartalmazó ún. pseudovírust vizsgáltak, a kevés SARS-CoV-2 vírust használó laboratóriumi vizsgálat azonban hasonló eredményeket mutatott, vagy emberi tüdő eredetű sejtek esetén, vagy kísérleti állatokon.
Számos vizsgálat szükséges még tehát, amíg biztonsággal kimondható, hogy ez a mutáció önmagában egyértelműen felelős a gyorsabb terjedésért.
Várhatóan nem nehezíti az immunizálást a mutáció
Vizsgálták azt is, hogyan hat a D614G mutáció az emberi immunrendszerre is. Eddigi vizsgálatok alapján a tüske proteint kódoló gén mutációja egyelőre nem csökkenti a neutralizáló antitestek koronavírust felismerő hatását. Ennek a későbbi védőoltások esetében is lehet szerepe.
A mutáció kapcsán azonban alapvető kérdések továbbra is tisztázatlanok. Nem tudjuk biztosan, lesz-e immunitás, tartós lesz-e, vagy hogy enyhébbek lehetnek-e a koronavírus okozta járvány későbbi szezonális hullámai a védőoltások mellett. Természetesen akkor is számolni kell majd a vírus újonnan kialakuló mutációival, melyek segítik majd a fertőzőképesség és terjedés fennmaradását a kórokozó részére.
Tovább
WEBBeteg.hu
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Forrás: The coronavirus is mutating - does it matter? (nature.com)
