Várandósok COVID-19 elleni oltása - A legfontosabb tudnivalók

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Cikkünkben összefoglaljuk a várandósok oltásaival kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a hatályos szakmai javaslatok alapján.

A Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikák vezetői, valamint a négy orvosképző egyetem Klinikai Járványelemző Munkacsoportjának véleménye alapján március 26-án a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) engedélyezte Magyarországon is a várandósok koronavírus elleni oltását. A kismamák a második vagy a harmadik trimeszterben kaphatják meg az első COVID-19 elleni védőoltást, jellemzően a Pfizer-Biontech vakcináját, az ismétlő oltást pedig, kissé eltérően a külföldi gyakorlattól, hazánkban a szülést követően. Új rendelkezések szerint a várandósokat a háziorvosok és a nőgyógyászok utalhatják be az oltópontokra.[1]

Miért veszélyes a COVID-19 a várandósokra?

A várandós állapot immunszuprimált állapotnak számít, vagyis a szervezet immunvédekezése gyengül, így óvva az anyával genetikailag nem teljesen egyező magzati szervezetet.

Mivel közvetlenül magzati fertőzést nem okozó vírusok (influenza) is okozhatnak idegrendszeri és szívfejlődési rendellenességeket, ha a megbetegedés a szervfejlődés korai időszakában, az első trimeszterben több napig tartó magas lázzal jár, hangsúlyozandó az első trimeszteri lázcsillapítás kiemelt fontossága. Ebből következik tehát a lázas állapotok megelőzése, mely alapvető fontosságú terhességben. Ez a törekvés hívhatta életre a koronavírus elleni oltás alkalmazásának felülvizsgálatát terhesség esetén.

A korábbi koronavírus-járványok (SARS-CoV-1, MERS-CoV) statisztikái azt mutatták, hogy várandósok és magzataik vonatkozásában egyaránt kifejezetten rossz kimenetellel kell számolni, magas volt az intenzív ellátásra szorulók aránya, és a halálozás helyenként elérte a 35%-ot.[2] Amellett, hogy a súlyos betegség általános kockázata alacsony, a terhes nőknél fokozott a súlyos COVID-19 betegség kockázata, szemben a nem terhesekkel. A súlyos betegség magában foglalja az intenzív osztályos kezelést, a lélegeztető gép általi lélegeztetést vagy a halálos kimenetelt. Emellett a terhességi állapot kizárja a legtöbb, COVID-19 fertőzésben használt gyógyszer alkalmazását, azok magzatkárosító hatása miatt. Ezenkívül a COVID-19 betegségben szenvedő terhes nőknél nagyobb a kockázata a terhességgel kapcsolatos szövődményeknek, például a koraszülésnek, a COVID-19 fertőzésben nem szenvedő terhes nőkhöz képest.[3] A Nőorvosok Lapja 2020 júliusi számában megjelent cikk alapján az addig összesített adatok alapján viszont várandósoknál nem kell annál súlyosabb lefolyású COVID-19 típusú koronavírus-fertőzéssel számolni, mint ami az átlagnépességben tapasztalható. [2]

Mindazonáltal, ahogy emelkedik a fertőzöttek száma Magyarországon, úgy arányosan a várandósok is nagyobb számban fertőződhetnek meg. Így az élet védelmében a nyereség-kockázat arányát figyelembe véve javasolt lehet a kismamák vakcinálása, ezáltal a súlyos szövődmények megelőzése. Emellett a vakcina hatására termelt anyai ellenanyagok a méhlepényen keresztül hatékonyabban jutnak be a baba szervezetébe, így őt is immunizálva.

Mikor kaphatják meg a várandósok az oltást, és mire kell utána figyelni?

A betegség átvészelése sajnos nem alakít ki tartós védettséget, a vírust ismételten el lehet kapni, ezért hasznos az oltás. Az oltás felvételét nem zárja ki korábbi lezajlott COVID-19 fertőzés sem. A jelenleg hatályos javaslat szerint hazánkban a várandósok egy oltást kaphatnak, jellemzően a 2. vagy a 3. trimeszterben. Ennek feltehetően az is oka lehet, hogy a második oltás után gyakoribbak az oltási szövődmények, például a láz, mely a magzatra veszélyes lehet, így ezt az esélyt az ajánlások is minimalizálni törekszenek. Viszont az egyre szélesedő oltási tapasztalatok alapján már egy oltás felvétele is elindítja a szervezet ellenanyag-termelését, mely az oltás beadása után folyamatosan alakul ki, növelve az esélyt az enyhébb lefolyásra.

Az oltásról általánosságban elmondható, hogy a megfertőződéstől száz százalékosan nem véd, de a súlyos lefolyástól igen. Ezért a kismamáknál emellett is kiemelten fontos a kézmosás, maszkhasználat, a szociális távolságtartás. Minimalizálni kell orvos-beteg találkozásokat, az otthon elvégezhető vizsgálatok (pl. vérnyomásmérés) elvégzésére buzdítani kell a várandósokat. Ha az orvosi vizsgálat mindenképpen szükséges, maszk viselése javasolt a mindenkor érvényes higiéniai szabályok betartásán túl. A magyarországi várandósgondozási protokollban azonban nem történt változás.[2]

Melyik COVID-19 elleni vakcinát kaphatják a várandósok, és mikor javasolt számukra az oltás?

Ma Magyarországon a kismamák koronavírus elleni oltása a Moderna- és a Pfizer-BioNTech-vakcinákkal történik, melyek olyan mRNS-vakcinák, amelyek nem tartalmazzák az élő vírust, ezért nincs kockázata a COVID-19 fertőzés kialakulásának. Ezenkívül az mRNS-vakcinák nem lépnek kölcsönhatásba az ember DNS-ével, és nem okoznak genetikai változásokat, mert az mRNS nem jut be a sejt magjába.[3] A várandósok és szoptató anyák esetében a COVID-19 elleni védőoltás beadása mindig egyedi mérlegelést tesz szükségessé.

Azoknak a kismamáknak különösen javasolják az oltást, akik az egészségügyben, idősotthonokban vagy egyéb bentlakásos otthonokban dolgoznak, esetleg nagy forgalmú, zsúfolt helyen, tehát ahol a COVID-19 fertőzés kockázata amúgy is magasabb lehet, még akkor is, ha egyébként náluk kisebb a szövődmények előfordulásának rizikója, mivel minden más tekintetben egészségesek.[3] Illetve abban az esetben is, ha a várandós alapbetegségei miatt nagy a rizikója annak, hogy súlyos megbetegedés alakulna ki a COVID-19 fertőzés esetén. Minden esetben akkor javasolt az oltás, amennyiben ebbe a várandós is beleegyezik.[4]

A Magyarországi Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozata szerint az mRNS-oltás javasolható úgy, hogy a 12. terhességi hét után kerüljön sor az 1. oltásra, a 2. oltást pedig a szülés után javasolt adni. Mindemellett fontos informálni a kismamákat arról, hogy az oltási leirat szerint a terhes nem oltható, de az oltásnak nagy valószínűséggel nincs teratogén hatása, és a 12. hét után valószínűleg nincs magzatkárosító hatása sem, és az oltás beadásának kisebb a kockázata, mint a vírusfertőzésnek, és a kismama mindezek ismertében kéri, hogy oltsák be.[3]

Felléphetnek-e oltási reakciók?

Természetesen mint minden oltásnál, a koronavírus elleni oltásnál is előfordulhatnak mellékhatások, de várandós nők nem számoltak be más mellékhatásokról, mint a nem várandósak mRNS-vakcinákkal (Moderna- és Pfizer-BioNTech-oltások) történő oltás után. Ha az oltást követően láz lép fel, lázcsillapítás szükséges. Néhányan allergiás reakciókat tapasztaltak a COVID-19 elleni oltás után.

Mit tehet az a kismama, akinél akár az oltás következtében mégis lázas állapot lépne fel?

A lázcsillapítás történhet gyógyszerrel és fizikai lázcsillapítással (hűvös zuhany, hűtőfürdő, borogatás) is, bár a nem gyógyszeres módszerek hatása kissé bizonytalanabb, kevésbé kontrollálható. Ha mégis szükséges gyógyszert bevenni, akkor a lehető legrövidebb ideig a legalacsonyabb hatásos dózisban kell alkalmazni az adott készítményt.

A gyógyszerek többsége nem javallt terhesség alatt, és az engedélyezett gyógyszerek sem teljesen veszélytelenek.

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) kedvezőtlen mellékhatásai régóta ismertek, nemrégiben az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA arra is figyelmeztetett, hogy a terhesség 20. hete után szedett nemszteroid gyulladásgátlók magzati vesekárosodást és következményes magzatvízcsökkenést okozhatnak.[5]

Várandós nőknél az elsőként választandó és a rendelkezésre álló adatok alapján talán a legbiztonságosabban használható hatóanyag a paracetamol, viszont ez is nagy dózisban májkárosodást okozhat. Ebből is látszik, hogy a várandósok esetén limitáltan alkalmazható gyógyszeres terápiás lehetőségek szintén a prevenció, megelőzés irányába billentik a mérleg nyelvét.

Ezek is érdekelhetik

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Forrás:

1. semmelweis.hu

2. Nőorvosok Lapja 2020.07.

3. Ajánlás a COVID-19 oltásokról terhességet tervező, várandós vagy szoptató nők számára Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozata 2021. március 24.

4. Emberi Erőforrások Minisztériuma

5. babaszoba.hu

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Gyomor-bélrendszeri fertőzések...

A gyomor- és bélrendszeri fertőzések senkit sem kímélnek, kifejezetten gyakran alakulnak ki közösségbe járók esetében, kórházakban ápoltaknál...

Szülés alatti beavatkozások: a...

A burokrepesztés a magzatburok mesterséges megrepesztését jelenti. A magzatburok a méhen belül a magzatot körülvevő két rétegből álló hártya...

A COVID-19 kezelési lehetőségei

A SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány megállításáért folyamatosan dolgoznak a szakemberek. A legnagyobb hangsúly jelenleg a védőoltásokon van...

Mire képes az erős immunrendszer a...

Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.