Várandósok COVID-19 elleni oltása - A legfontosabb tudnivalók

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Cikkünkben összefoglaljuk a várandósok oltásaival kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a hatályos szakmai javaslatok alapján.

A Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikák vezetői, valamint a négy orvosképző egyetem Klinikai Járványelemző Munkacsoportjának véleménye alapján március 26-án a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) engedélyezte Magyarországon is a várandósok koronavírus elleni oltását. A kismamák a második vagy a harmadik trimeszterben kaphatják meg az első COVID-19 elleni védőoltást, jellemzően a Pfizer-Biontech vakcináját, az ismétlő oltást pedig, kissé eltérően a külföldi gyakorlattól, hazánkban a szülést követően. Új rendelkezések szerint a várandósokat a háziorvosok és a nőgyógyászok utalhatják be az oltópontokra.[1]

Miért veszélyes a COVID-19 a várandósokra?

A várandós állapot immunszuprimált állapotnak számít, vagyis a szervezet immunvédekezése gyengül, így óvva az anyával genetikailag nem teljesen egyező magzati szervezetet.

Mivel közvetlenül magzati fertőzést nem okozó vírusok (influenza) is okozhatnak idegrendszeri és szívfejlődési rendellenességeket, ha a megbetegedés a szervfejlődés korai időszakában, az első trimeszterben több napig tartó magas lázzal jár, hangsúlyozandó az első trimeszteri lázcsillapítás kiemelt fontossága. Ebből következik tehát a lázas állapotok megelőzése, mely alapvető fontosságú terhességben. Ez a törekvés hívhatta életre a koronavírus elleni oltás alkalmazásának felülvizsgálatát terhesség esetén.

A korábbi koronavírus-járványok (SARS-CoV-1, MERS-CoV) statisztikái azt mutatták, hogy várandósok és magzataik vonatkozásában egyaránt kifejezetten rossz kimenetellel kell számolni, magas volt az intenzív ellátásra szorulók aránya, és a halálozás helyenként elérte a 35%-ot.[2] Amellett, hogy a súlyos betegség általános kockázata alacsony, a terhes nőknél fokozott a súlyos COVID-19 betegség kockázata, szemben a nem terhesekkel. A súlyos betegség magában foglalja az intenzív osztályos kezelést, a lélegeztető gép általi lélegeztetést vagy a halálos kimenetelt. Emellett a terhességi állapot kizárja a legtöbb, COVID-19 fertőzésben használt gyógyszer alkalmazását, azok magzatkárosító hatása miatt. Ezenkívül a COVID-19 betegségben szenvedő terhes nőknél nagyobb a kockázata a terhességgel kapcsolatos szövődményeknek, például a koraszülésnek, a COVID-19 fertőzésben nem szenvedő terhes nőkhöz képest.[3] A Nőorvosok Lapja 2020 júliusi számában megjelent cikk alapján az addig összesített adatok alapján viszont várandósoknál nem kell annál súlyosabb lefolyású COVID-19 típusú koronavírus-fertőzéssel számolni, mint ami az átlagnépességben tapasztalható. [2]

Mindazonáltal, ahogy emelkedik a fertőzöttek száma Magyarországon, úgy arányosan a várandósok is nagyobb számban fertőződhetnek meg. Így az élet védelmében a nyereség-kockázat arányát figyelembe véve javasolt lehet a kismamák vakcinálása, ezáltal a súlyos szövődmények megelőzése. Emellett a vakcina hatására termelt anyai ellenanyagok a méhlepényen keresztül hatékonyabban jutnak be a baba szervezetébe, így őt is immunizálva.

Mikor kaphatják meg a várandósok az oltást, és mire kell utána figyelni?

A betegség átvészelése sajnos nem alakít ki tartós védettséget, a vírust ismételten el lehet kapni, ezért hasznos az oltás. Az oltás felvételét nem zárja ki korábbi lezajlott COVID-19 fertőzés sem. A jelenleg hatályos javaslat szerint hazánkban a várandósok egy oltást kaphatnak, jellemzően a 2. vagy a 3. trimeszterben. Ennek feltehetően az is oka lehet, hogy a második oltás után gyakoribbak az oltási szövődmények, például a láz, mely a magzatra veszélyes lehet, így ezt az esélyt az ajánlások is minimalizálni törekszenek. Viszont az egyre szélesedő oltási tapasztalatok alapján már egy oltás felvétele is elindítja a szervezet ellenanyag-termelését, mely az oltás beadása után folyamatosan alakul ki, növelve az esélyt az enyhébb lefolyásra.

Az oltásról általánosságban elmondható, hogy a megfertőződéstől száz százalékosan nem véd, de a súlyos lefolyástól igen. Ezért a kismamáknál emellett is kiemelten fontos a kézmosás, maszkhasználat, a szociális távolságtartás. Minimalizálni kell orvos-beteg találkozásokat, az otthon elvégezhető vizsgálatok (pl. vérnyomásmérés) elvégzésére buzdítani kell a várandósokat. Ha az orvosi vizsgálat mindenképpen szükséges, maszk viselése javasolt a mindenkor érvényes higiéniai szabályok betartásán túl. A magyarországi várandósgondozási protokollban azonban nem történt változás.[2]

Melyik COVID-19 elleni vakcinát kaphatják a várandósok, és mikor javasolt számukra az oltás?

Ma Magyarországon a kismamák koronavírus elleni oltása a Moderna- és a Pfizer-BioNTech-vakcinákkal történik, melyek olyan mRNS-vakcinák, amelyek nem tartalmazzák az élő vírust, ezért nincs kockázata a COVID-19 fertőzés kialakulásának. Ezenkívül az mRNS-vakcinák nem lépnek kölcsönhatásba az ember DNS-ével, és nem okoznak genetikai változásokat, mert az mRNS nem jut be a sejt magjába.[3] A várandósok és szoptató anyák esetében a COVID-19 elleni védőoltás beadása mindig egyedi mérlegelést tesz szükségessé.

Azoknak a kismamáknak különösen javasolják az oltást, akik az egészségügyben, idősotthonokban vagy egyéb bentlakásos otthonokban dolgoznak, esetleg nagy forgalmú, zsúfolt helyen, tehát ahol a COVID-19 fertőzés kockázata amúgy is magasabb lehet, még akkor is, ha egyébként náluk kisebb a szövődmények előfordulásának rizikója, mivel minden más tekintetben egészségesek.[3] Illetve abban az esetben is, ha a várandós alapbetegségei miatt nagy a rizikója annak, hogy súlyos megbetegedés alakulna ki a COVID-19 fertőzés esetén. Minden esetben akkor javasolt az oltás, amennyiben ebbe a várandós is beleegyezik.[4]

A Magyarországi Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozata szerint az mRNS-oltás javasolható úgy, hogy a 12. terhességi hét után kerüljön sor az 1. oltásra, a 2. oltást pedig a szülés után javasolt adni. Mindemellett fontos informálni a kismamákat arról, hogy az oltási leirat szerint a terhes nem oltható, de az oltásnak nagy valószínűséggel nincs teratogén hatása, és a 12. hét után valószínűleg nincs magzatkárosító hatása sem, és az oltás beadásának kisebb a kockázata, mint a vírusfertőzésnek, és a kismama mindezek ismertében kéri, hogy oltsák be.[3]

Felléphetnek-e oltási reakciók?

Természetesen mint minden oltásnál, a koronavírus elleni oltásnál is előfordulhatnak mellékhatások, de várandós nők nem számoltak be más mellékhatásokról, mint a nem várandósak mRNS-vakcinákkal (Moderna- és Pfizer-BioNTech-oltások) történő oltás után. Ha az oltást követően láz lép fel, lázcsillapítás szükséges. Néhányan allergiás reakciókat tapasztaltak a COVID-19 elleni oltás után.

Mit tehet az a kismama, akinél akár az oltás következtében mégis lázas állapot lépne fel?

A lázcsillapítás történhet gyógyszerrel és fizikai lázcsillapítással (hűvös zuhany, hűtőfürdő, borogatás) is, bár a nem gyógyszeres módszerek hatása kissé bizonytalanabb, kevésbé kontrollálható. Ha mégis szükséges gyógyszert bevenni, akkor a lehető legrövidebb ideig a legalacsonyabb hatásos dózisban kell alkalmazni az adott készítményt.

A gyógyszerek többsége nem javallt terhesség alatt, és az engedélyezett gyógyszerek sem teljesen veszélytelenek.

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) kedvezőtlen mellékhatásai régóta ismertek, nemrégiben az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA arra is figyelmeztetett, hogy a terhesség 20. hete után szedett nemszteroid gyulladásgátlók magzati vesekárosodást és következményes magzatvízcsökkenést okozhatnak.[5]

Várandós nőknél az elsőként választandó és a rendelkezésre álló adatok alapján talán a legbiztonságosabban használható hatóanyag a paracetamol, viszont ez is nagy dózisban májkárosodást okozhat. Ebből is látszik, hogy a várandósok esetén limitáltan alkalmazható gyógyszeres terápiás lehetőségek szintén a prevenció, megelőzés irányába billentik a mérleg nyelvét.

Ezek is érdekelhetik

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Forrás:

1. semmelweis.hu

2. Nőorvosok Lapja 2020.07.

3. Ajánlás a COVID-19 oltásokról terhességet tervező, várandós vagy szoptató nők számára Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozata 2021. március 24.

4. Emberi Erőforrások Minisztériuma

5. babaszoba.hu

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Mire képes az erős immunrendszer a...

Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

A COVID-19 szívet érintő...

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.