Nőknél gyakoribbak az erős oltási reakciók - Miért?

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:

Általános megfigyelés, hogy a COVID-19 elleni oltásokat követően többnyire a fogamzó korú nőknél alakultak ki súlyosabb oltási reakciók. Mi lehet a magyarázat?

A fenti megállapítást a vakcináció megindulásának első hónapjában tette az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési központ (CDC), amikor is az adagok 62%-át adták be nőknek, ám - adataik szerint - a mellékhatások 71%-a körükben fordult elő.

Ennek egyik magyarázatát a szakemberek abban vélték megtalálni, hogy az ösztrogén hatására erősebb az immunreakció, ami pedig fölerősítheti a beoltást követően érzett összes tünetet. Tudományos tény, hogy hasonló hatást más védőoltások esetén is megfigyeltek. A nőknél tehát a másoknál is szokásos, általánosnak mondható tünetek erősebben jelennek meg, és az oltáshoz kapcsolódóan nekik sokszor egyéb következményeket is el kellett viselniük.

Duzzadt hónalji nyirokcsomók

A nyirokcsomók általában akkor duzzadnak meg, ha a szervezet valamiféle immunválaszt produkál. Ilyenkor ugyanis bennük fehérvérsejtek szaporodnak fel, arra a feladatra készülve, hogy támadásra induljanak a patogének ellen. Ezért, ahogy az infekció hatására nagyobb számban termelődnek a fehérvérsejtek, úgy növekszik a nyirokcsomó. Ugyanez a folyamat megy végbe, amikor a vakcináció hatására azt tanulja az immunrendszerünk, miként kell megküzdenie egy kórokozóval. Ezért számolhattak be egyesek arról, hogy a védőoltásra adott reakcióként a hónalji nyirokcsomóban duzzanatot észleltek, tipikusan annál a karnál, ahová az injekciót kapták.

A nők számára különösen aggasztó, ha a mell közelében vesznek észre csomót vagy duzzanatot, hiszen ez felidézi, hogy akár az emlőrák előjele mutatkozik. Persze, bármennyire is kellemetlen lehet a duzzanat, ha pár nappal a beoltás után lelohad, már nem kell aggódni miatta. Ám ha tartósabban megmarad, feltétlenül konzultálni kell róla szakemberrel.

Álpozitív mammográfiai lelet

A duzzadt nyirokcsomó akkor is riasztó, ha nem tapintható. Egyes nőket nem sokkal a vakcina felvételét követően hívták rutin mammográfiai szűrésre, ahol téves eredményt kaptak. A fals pozitív leleten az állt, hogy a duzzadt nyirokcsomó okán további vizsgálatokra van szükség. Bár nem jár semmiféle kockázattal egymás után csináltatni két emlőfelvételt, de egyfelől maga a helyzet feszültséget kelt, míg ki nem derül, hogy csak oltás-mellékhatásról van szó. Másfelől viszont fölösleges anyagi megterhelést jelent az egészségügyi ellátó rendszer számára.

Ezért az emlőszűrésekért felelős amerikai társaság (US Society for Breast Imaging) azt javasolja, hogy minden érintett, ha behívták, próbálja úgy időzíteni a programot, hogy még az első oltás tervezett ideje előtt menjen szűrésre, vagy minimum 1 hónappal a második oltást követően.

Rendszertelen és/vagy bő vérzés a COVID-19 elleni vakcina után

Néhányan arról számoltak be, hogy az oltást követően rendszertelenné vált a menstruációjuk és jóval erősebb vérzéssel jelentkezett. Az orvosok egyelőre nem biztosak abban, mindennek köze van-e a vakcinához, és nem is tudják azonosítani azt a mechanizmust, ami megmagyarázhatná az összefüggést. Illetve, a rendszertelen vérzést illetően arra gondolnak, hogy nem maga a vakcina, hanem az általa (többeknél) kiváltott láz lehet a felelős. A lázas állapot ugyanis késlelteti a peteérést, ez pedig változást idéz elő a ciklusban.

A termékenységet illetően

A terhesség önmagában véve is kockázati tényező abban, hogy a COVID-19 fertőzésből súlyos betegség alakulhat ki. Aki tehát gyermekvállaláson gondolkodik, jól teszi, ha előzőleg mindenképpen beoltatja magát. Ez azokra is vonatkozik, akik meddőségi kezelésen vannak. Nekik azonban ajánlott kerülni a vakcina felvételét a peteleszívás előtti 3 napban, hogy ezzel is időt adjanak a felépülésre a szervezetüknek, ha esetleg az oltás után mellékhatások jelentkeznének. Mellesleg így tudják azt is kivédeni, hogy az esetlegesen fellépő láz káros hatással legyen a peteérésre.

A vérrögök

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC), valamint az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) vizsgálata még folyamatban van annak felmérésére, hogy milyen ok-okozati összefüggés lehet a Johnson &Johnson vakcina és a közelmúltbeli azon hat eset között, amikor a beoltást követő 2 héten belül ritka vérrögképződés kialakulását jelentették. Vizsgálják, hogy vajon az oltás mellékhatásaként fellépő szövődményről lehet-e szó. Bár extrém módon alacsony ez az előfordulási gyakoriság (7 millió oltásból 6 eset, amelyből 1 végződött halállal), de mindegyik alkalommal nőknél fordult elő. Az AstraZeneca vakcináját követő hasonló, extrém ritka mellékhatások is többnyire a fogamzó korú nőket érintették.

Az esetleges erősebb érintettségükre tekintettel, az egészségügyi szakmai hatóságok arra szólítják fel a nőket, hogy nagyon éberen figyeljenek magukra. Ha az oltás felvétele utáni hetekben erős fejfájásuk lesz, ha fájdalmat éreznek a gyomrukban, vagy lábszárukban – ezek a tünetek ugyanis mind trombózisra utalhatnak – feltétlenül jelentsék ezt a keringés zavaraival foglalkozó szakorvosnak.

Tudnivalók az oltási reakciókról

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Forrás: The Covid-19 vaccine side effects that specifically affect women (Quartz)

Cikkajánló

A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Koronavírus védőoltás
A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.