A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

Szerző: WEBBeteg.hu - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia szakgyógyszerész

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.

Magyarországon jelenleg 5 különböző cég COVID-19 elleni oltóanyaga rendelkezik valamilyen (alkalmazási vagy ideiglenes) engedéllyel a felhasználásra. Nézzük, melyik milyen elven alapszik.

1. Hogyan működik?

A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.

Az Oxford/AstraZeneca, illetve az orosz Gamelaja Intézet által készített Szputnyik V vakcinák fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak).

Az AstraZeneca csimpánz adenovírust használt vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Mivel a két cég hasonló technológiát alkalmaz, tervezik, hogy technológiájukat közösen fejlesztik tovább egy még hatékonyabb vakcina előállítására.

Az ötödik vakcina a kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, amely egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.

Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.

Védőoltások működési elve

  • mRNS - Pfizer/BioNTech, Moderna
  • Vektorvakcina - AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V
  • Elölt vírus - Sinopharm

Bővebben MTA: Az első-, másod- és harmadik generációs vakcinák

2. Hatásosság: mi, mennyi?

Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50%.

Jelen esetben elmondható, hogy mind az öt szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek: a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye átlagosan 62%-os, az orosz Gamelaja készítménye (Szputnyik-V) 91.4%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik.

COVID-19-vakcinák hatásossága

  • Pfizer/BioNTech - 95%
  • Moderna - 94,5%
  • Szputnyik-V - 91,4%
  • Sinopharm - 79,4%
  • AstraZeneca/Oxford - 62%

Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy vakcinájuk még 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a Pfizer és a Moderna további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait. Annyit viszont meg tudtak állapítani a klinikai vizsgálatok során, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek.

Emellett az oltási időszak alatti megfigyelések alapján a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca-Oxford vakcinája a fertőzés továbbadását is megakadályozhatja. Ez a vizsgálati eredmény egyelőre három hét adatain nyugszik, így megerősítéséhez - illetve a többi oltóanyag hasonló hatásának elemzéséhez - további vizsgálatok szükségesek.

3. Hatásosság a mutációk ellen

A jelenlegi járvány során a koronavírusnak már számos mutációját felfedezték, némelyek csak a vírus terjedését gyorsítják fel, némelyek azonban nem csak könnyebben fertőznek, hanem súlyosabb megbetegedést is okoznak, mint a többi variáns. Ezek közül jelenleg három olyan variánsról tudunk, amelyek aggodalomra adnak okot.

  • A brit variáns (hivatalos nevén B.1.1.7) Nagy-Britanniában jelent meg 2020. decemberében, és az eddigi tapasztalatok alapján kb. 30-50%-kal fertőzőbb a többi variánsnál, illetve kb. 35%-kal nagyobb eséllyel okoz elhalálozást. Ennek a fokozott fertőzőképességnek az oka, hogy a vírus tüskefehérjéjében több mutáció is található. Jelenleg több, mint 80 országban van jelen, köztük hazánkban is. Eddigi tapasztalatok alapján a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája védelmet nyújthat a variánssal szemben, habár a hatásosságuk gyengébb lehet.
  • A dél-afrikai variáns (B.1.351) 2020. decemberében jelent meg Dél-Afrikában. Jelenleg legalább 40 országban megtalálható. A kutatások szerint az eddig kifejlesztett oltóanyagok ezzel a variánssal szemben kevésbé hatásosak, mint a többi esetében. Az Oxford-AstraZeneca kutatói már dolgoznak egy, a variáns ellen optimalizált vakcina kidolgozásán, amely őszre talán már elérhető lesz.
  • Utóbbihoz nagyon hasonló a Braziliából induló P.1. variáns, amely jelenleg legalább 20 országban található meg. A nálunk jelenleg elérhető vakcinák sajnos ezzel a variánssal szemben sem elég hatásosak. Szerencsére a dél-afrikai és a brazil variánsokat hazánkban egyelőre még (a cikk frissítésének pillanatában) nem mutatták ki.

4. Tárolás és alkalmazás

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak tárolási körülményei kicsit szokatlanok, mert a cégek a fejlesztés során nem tudtak minden lehetséges hőmérsékletet tesztelni, ezeken a hőmérsékleteken azonban biztosítani tudják a vakcinák stabilitását. Előbbi esetén az oltóanyag -70 °C-on tárolható 6 hónapig és 2-8 °C-on 5 napig, illetve felhasználás előtt 2 órán át szobahőmérsékleten, míg az utóbbi -20 °C-on áll el 6 hónapig, és szintén 2-8 °C-on 30 napig. Az orosz Szputnyik-V -20 °C-on marad stabil, de liofilizált változata 2-8 °C-on is tárolható, míg az AstraZeneca és a Sinopharm készítménye 2-8 °C-on tartható el.

A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik. A maximális védettség eléréséhez minden esetben 2 oltás szükséges, melyek beadása az AstraZeneca és a Moderna vakcinája esetén 4, míg a többi esetben 3 hét különbséggel történik.

Alkalmazásuk 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható. Az AstraZeneca és a Szputnyik V vakcina jelenleg a 18-59 éves korosztálynak adható be. Ennek oka egyszerűen csak az óvatosságban keresendő: ezen vakcinák esetében egyelőre csak kevés adat áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy a 60-65 év feletti korosztályba tartozó egyének szervezete hogyan reagál a vakcinára.

A korlátozott adatok miatt a COVID-vakcinák „keverése”, helyettesítése egyelőre nem javasolt, vagyis adott egyén esetében mindkét adagnak ugyanannak a fajtának kell lennie.

Alkalmazási mód áttekintés

  • Felkar izomzatba beadandó - Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, Sinopharm
  • Két dózis, 3 hét különbséggel - Pfizer/BioNTech, Szputnyik-V, Sinopharm
  • Két dózis, 4 hét különbséggel - Moderna, AstraZeneca/Oxford
  • 18 éves kortól ajánlott - Moderna, AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, Sinopharm
  • 16 éves kortól ajánlott - Pfizer/BioNTech
  • 60 év felettieknek egyelőre nem adható: AstraZeneca/Oxford, Szputnyik V

5. Várható mellékhatások

Mind az öt vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően: pl. fejfájás, láz, fáradtság, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, bőrpír, kiütés, viszketés, hányinger. A Pfizer/BioNTech oltóanyag esetében nagyjából az oltottak ötödénél alakul ki átmeneti láz. Előfordulhat, hogy az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek. Fontos azonban tudni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az oltás miatt elkaptuk a fertőzést, ezek csak egyszerű oltás utáni mellékhatások, és hasonló immunreakciók bármilyen más oltás után is előfordulhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy ha korábban élete során bármikor volt már súlyos allergiás reakciója (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezze azt a vakcina beadása előtt! Ilyen esetben az oltást kórházi körülmények között kell beadniaz esetleges allergiás reakció kivédésének érdekében.

Vakcinák gyakori mellékhatásai

Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, Sinopharm: helyi fájdalom, izomfájdalom, bőrtünetek (bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat), általános tünetek (fejfájás, fáradtság, hőemelkedés/láz, hányinger)

6. Fejlesztési folyamat, tesztelés

Mindegyik vakcina fejlesztése és kutatása során a fázis III. vizsgálatok kb. 20-40.000 önkéntes bevonásával történtek. Általánosságban mindegyikről elmondható, hogy nem találtak hatásbeli különbségeket a különböző etnikumok vagy korosztályok között. Ennek ellenére a vakcina beadását mindenképpen orvosilag mérlegelni kell az idősebb, gyengébb immunrendszerű egyének, illetve a valamilyen súlyos krónikus betegségben szenvedők esetében, akik az esetleges mellékhatásokat is várhatóan nehezebben vészelnék át. Szintén óvatosságra van szükség terhesek és szoptatós anyák oltásával kapcsolatban, mivel esetükben jelenleg nincsen elegendő rendelkezésre álló adat.

Bővebben Kik ne induljanak még el beoltatni magukat COVID-19 ellen?

7. Engedélyezés

Egy készítmény fejlesztése négy klinikai fázisból áll, a negyedik fázis a forgalomba hozatalt követően kezdődik. A Pfizer/BioNTech, a Moderna és az Oxford/AstraZeneca készítményének kutatása már túljutott a fázis III. vizsgálatokon is, az orosz és a kínai készítmény esetében a fázis III. vizsgálatok még folyamatban vannak.

A Pfizer, és a Moderna és az AstraZeneca koronavírus-vakcináját az Európai Unió engedélyezte, így már hazánkban is elérhetőek. A Szputnyik V-t Oroszországben engedélyezték, hazánkban pedig 6 hónapos ideiglenes engedélyt kapott, amely még egyszer hat hónapra meghosszabbítható. A kínai Sinopharm készítménye nálunk és az Európai Unióban egyelőre nem kapott engedélyt, hazánkban azonban megkapta az alkalmazási engedélyt.

Az egyes országokban aktuálisan engedélyezett vakcinákat az alábbi linken lehet megtekinteni: covid19.trackvaccines.org.

COVID-19 védőoltások engedélyezése

  • Uniós szintű engedéllyel - Pfizer/BioNTech, Moderna
  • Ideiglenes magyarországi engedély - AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V
  • Engedélyezési eljárás Magyarországon folyamatban - Sinopharm

8. Mennyibe kerül ez nekünk?

A COVID-19 vakcina beadása nekünk személy szerint semmibe sem kerül, az oltásokat a kormány ingyenesen teszi elérhetővé. A vakcinák ára egyébként változó, főként a fejlesztés és a gyártás költségei határozzák meg. Ennek fényében a Pfizer vakcinája kb. 20$, a Modernáé kb. 37$, az AstraZeneca készítménye kb. 4$, a Szputnyik V kb. 10$, a Sinopharm készítménye pedig kb. 30$ adagonként. (Ne feledjük, egy ember beoltása két adag beadását igényli.)

Ez a rövid összefoglaló egy átfogó képet vázolt a Magyarországon jelenleg elérhető, vagy szóba jövő vakcinákról a rendelkezésre álló információk alapján. Az oltás Magyarországon önkéntes - az, hogy ki oltatja be magát és ki nem, mindenkinek a saját felelőssége. A lényeg, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra, azért, hogy szabadon és nyugodtan élhessük tovább életünket!

Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerészForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész

További gyakori kérdések a COVID-elleni vakcinákról

Aloldal Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

Felhasznált források, bővebb információ:

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

Dohányzás Dohányzás

Égető kérdés: a dohányzás új formái és azok hatásai. (x)

Hajbeültetés Hajbeültetés

Választ adunk a hajbeültetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésére. (x)

Kiterjesztik a bamlanivimab nevű...

Kiterjesztik a bamlanivimab nevű, koronavírus elleni gyógyszer alkalmazását a négy orvosegyetemre és a megyei kórházakra, miután befejeződött a...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Oltatni vagy sem? A leggyakoribb...

A vakcina megjelenése óriási siker: a koronavírussal vívott küzdelem egyik sarokköve. Mégis sokan szkeptikusak az oltással kapcsolatban. Dr. Botz...

Gyakori kérdések-válaszok a...

2020. december 26-án megérkezett Magyarországra az első vakcinaszállítmány, az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-vakcina. Ezzel a...

Egyesek hosszas, mások csak rövid...

Bizonyítékok alapján jó okkal vélhetjük úgy, hogy a koronavírussal szembeni immunitás a fertőződés után akár 6-8 hónapig, sőt, talán évekig...

Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.