Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

Szerző: WEBBeteg.hu - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész

A Magyarországon jelenleg elérhető valamennyi COVID-19 elleni vakcina hatásossága meghaladja az előírt 50 százalékot, így hatásosnak mondható. De mekkora védettséget nyújtanak, és mikor alakul ez ki, mire számíthatunk az első, és mire a második dózis beadása után?

A vakcinák hatásossága alatt azt értjük, hogy egy adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegség kialakulását. Mindez egy kísérleteken nyugvó átlagérték, amit számos tényező befolyásolhat, például az életkor, a meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, a korábban történt fertőzés, a vírusvariáns. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50 százalék.

Magyarországon jelenleg 5 COVID-19 elleni vakcina érhető el, a Johnson&Johnson vakcináját pedig 2021. március 12-én engedélyezte az Európai Bizottság, így várhatóan hamarosan ez is megjelenik hazánkban. Valamennyi engedélyezett vakcina esetében a hatásosság meghaladja az 50 százalékot, azaz hatásos.

Az átlagérték azonban számos eltérő jellemzőt ölel fel, önmagában nem nyújt információt arról, hogy milyen eséllyel vagyunk védettek például az első dózis utáni napokban, de más-más az arány a koronavírus különböző variánsai esetén is. Fontos azt is tudni, hogy a statisztikai átlagérték a tüneteket produkáló (szimptómás) megbetegedés tényét vizsgálja, akár súlyos, akár enyhe lefolyású a betegség. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azoknál, akik az oltás ellenére megbetegszenek (azaz a statisztikák alapján nem volt hatásos náluk az oltóanyag), a COVID-19 valószínűleg enyhébb lefolyású lesz, mint oltás nélkül. Érdemes tehát részletesebben is megvizsgálni a kutatási eredményeket.

A Pfizer/BioNTech vakcina hatásának kialakulása

Az egyik elsőként elérhető vakcina a Pfizer/BioNTech koronavírus-elleni oltása volt, amely kifejezetten bíztató számokkal rendelkezik. Az oltás két dózisban adandó.

  • Az első dózis utáni napokban már kb. 52%-os védettséget nyújt, ez a szám a beadást követő két hét alatt közel 80%-ra növekszik.
  • A maximális védettséget a második dózis beadása után két héttel éri el, ekkor a vakcina hatásossága már 95%. Ez a jelenlegi adatok alapján kortól és etnikumtól is független érték.

A legmagasabb védettség kifejlődéséhez tehát a jelenlegi oltási protokoll szerint (az első dózistól számított) 7 hét szükséges, azonban már a folyamat elején meghaladja a hatásossága az 50 százalékot.

A vakcina hatásossága a vírus újabb variánsaival szemben valamivel alacsonyabb: a brit variánssal szemben kb. 80%, a dél-afrikaival és a brazillal szemben azonban ennél is alacsonyabb. Ennek ellenére még így is érdemben csökkenti a súlyos, kórházi ápolást igénylő megbetegedés kockázatát, azaz ha valaki az oltás ellenére mégis megbetegszik, annál is kisebb eséllyel válik súlyos lefolyásúvá a betegsége.

A Moderna vakcina

A Moderna által kifejlesztett vakcina hatásossága az első dózis beadása után is megközelíti a 90%-ot, két héttel a beadás után meghaladja a 92%-ot, a 4 héttel később esedékes második dózis beadása után pedig eléri a 94,5%-ot. Ez a vakcina a koronavírus-variánsok közül szintén a brit variánssal szemben mutat megfelelő hatásosságot, a dél-afrikaival szemben kevésbé bizonyult hatásosnak.

A Szputnyik V hatásossága

Az orosz Szputnyik V elnevezésű vakcina hatásossága a klinikai vizsgálatok szerint már az első dózis beadása után 14 nappal 87,6%, ez a 21. napra 91,6%-ra emelkedik (a 60 év feletti populációban 91,8%). A legújabb vizsgálatok alapján azonban, melyben már beoltott egyéneket vizsgáltak, ez az érték elérheti a 97,6%-ot is. A második dózis beadására azért van szükség, mert ez a vakcina egy ún. vektorvakcina, amelynek a két dózisában két különböző adenovírust használnak vektorként, így, ha az egyik adenovírus esetleg immunválaszt váltana ki a szervezetből, a vakcina hatásossága akkor sem csökken. A vakcina variánsokkal szembeni hatásáról egyelőre sajnos nem áll rendelkezésünkre elegendő adat, habár a folyamatban levő klinikai vizsgálatok szerint a dél-afrikai variánssal szemben hatásos lehet.

A Sinopharm vakcina

A kínai Sinopharm vállalat COVID-vakcinájáról elég kevés adat áll rendelkezésünkre, annyit azonban tudni lehet, hogy a (3 hét különbséggel beadandó) két dózis után 79,4%-os hatásfokkal rendelkezik. A vírus variánsai közül jelenleg a dél-afrikaival szemben tűnik hatásosnak, azonban a nyújtott védelem lényegesen gyengébb. Erről konkrétabb információt csak további vizsgálatok eredményei alapján tudnak majd közölni.

Az Oxford/AstraZeneca-oltás

Ennél azonban több információnk van az Oxford-AstraZeneca vakcinájáról. Ez az oltás szintén két dózisban alkalmazandó, habár már az első dózis után 22 nappal 76% a hatásossága, ami három hónapig marad fenn, majd a második dózissal ezek a jellemzők tovább növelhetőek.

A vakcina sajátossága az, hogy úgy tűnik, hogy ha hosszabb idő telik el a két dózis beadása között, akkor jobb hatásfok érhető el. A vakcina az eredeti beadási séma mellett (4 hét különbség) a második dózist követően ugyanis kb. 62%-os hatásosságú, a későbbi vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy ha a két dózis beadása között 12 hét telik el, akkor ez a hatásosság kb. 82%-ra növelhető. A jelenlegi, frissített oltási protokoll szerint Magyarországon is 12 héttel később adják be a második dózist, így a magasabb hatásossági mutatóval számolhatunk, a maximális hatásosság azonban több idő alatt fejlődik ki.

A vakcina a variánsok közül a brit variánssal szemben kellőképpen hatásosnak bizonyul, a dél-afrikai variánssal szemben viszont a hatásfoka meglehetősen alacsony. A cég azonban már dolgozik egy, a variánsokkal szemben is hatékony vakcina fejlesztésén, amelyet 2021. őszére ígérnek.

A gyártó vizsgálatai szerint ugyanakkor a súlyos, kórházi ápolást igénylő eseteket tekintve a vakcina közel 100 százalékos hatásossággal működik, azaz - bár fordultak elő későbbi megbetegedések - kórházi ápolásra egyáltalán nem volt szükség az oltottak körében.

Az egydózisos, Johnson&Johnson-vakcina hatásossága

A hatodik vakcina, a Johnson&Johnson COVID-19 elleni oltása jelenleg egy dózisban adandó, ezzel átlagosan 67%-os védettséget lehet elérni, amely a vakcina beadása után 28 nappal alakul ki teljesen. A cég azonban már vizsgálatokat folytat azzal kapcsolatban, hogy két dózisos oltással magasabb értéket lehetne-e elérni.

Összegzés

Ami mindegyik vakcina esetében jól látható, hogy már az első dózis beadása után is erős védelem várható a COVID-19 megbetegedés kialakulásával szemben. A védettség az első dózis beadása után fokozatosan alakul ki, és a második dózis beadása után is várni kell egy keveset, mire eléri a maximális hatásfokát. Ennek fényében teljesen oltottnak akkor számít valaki, ha az adott vakcina teljes adagjának beadása után is eltelt két hét.

Az eddigi kutatások szerint ha valaki meg is betegszik az oltás ellenére, akkor is jelentősen enyhébb lefolyás várható az esetében, azaz még egy kevésbé magas hatásosságú vakcina is drasztikusan csökkenti a kórházi ápolás vagy az elhalálozás esélyét.

A védettség teljes időtartamáról egyelőre nincsenek pontos információink, mivel a vakcinák kifejlesztésére nemrégiben került sor. A kutatók folyamatosan nyomon követik a klinikai vizsgálatok résztvevőit annak érdekében, hogy többek közt a vakcinák hosszú távú hatásairól és a védettség várható időtartamáról is pontosabb képet kapjanak.

Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján annyit biztosan tudni lehet, hogy a Sinopharm és a Moderna vakcinája a beadás után 6 hónappal is megfelelő mértékű immunválaszt mutatott, illetve az AstraZeneca vakcinája az első dózis beadását követően 3 hónappal is kellőképpen hatásosnak bizonyult, ami lehetővé teszi a dózisok beadása közötti időtartam meghosszabbítását is.

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy az oltások beadása után szükség van-e rendszeres „emlékeztető” oltásra, és ha igen, milyen időközönként.

Lásd még A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

Ezért fontosak továbbra is az óvintézkedések

Fontos azonban észben tartani, hogy az oltottság nem azt jelenti, hogy lazíthatunk. A vakcinák, bár elég hatásosnak bizonyulnak, nem védenek teljesen: oltott személyek körében is előfordulhat megbetegedés, továbbá előfordulhat oltás melletti fertőződés, így egyértelmű, hogy a vírust tovább is lehet adni. Ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, hogy a korábban említett hatásossági értékek egyénenként változhatnak, hiszen nem vagyunk egyformák, így előfordulhat, hogy nem teljesen azonosan reagálunk egy adott készítményre.

Ezért fontos, hogy ha be is vagyunk oltva, továbbra is figyeljünk a higiéniára, a kézfertőtlenítésre, a biztonságos távolság betartására, és ne feledjük a maszkhasználatot főként zárt, zsúfoltabb helyeken vagy magasabb kockázatnak kitett személyek közelében (pl. idősek, várandósok, krónikus betegségben szenvedők stb.). Így megvédhetjük magunkat, a környezetünket. Gondoljunk azokra is, akiket valamilyen oknál fogva nem lehet beoltani (pl. a gyerekeket, kismamákat, súlyos krónikus betegségben szenvedőket), és így remélhetőleg lelassíthatjuk a vírus terjedését is annyira, hogy visszatérhessünk megszokott életünkhöz.

Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerészForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész

Ajánlott cikkek - COVID-19 elleni védőoltások

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

COVID-19 COVID-19

A csecsemőket is védi a koronavírustól a kismamák beoltottsága.

A csecsemőket is védi a...

A koronavírus elleni védőoltásban részesült várandós kismamák átadják a védelmet újszülöttjeiknek - állapította meg egy szerdán közzétett...

Koronavírus - 531 új fertőzött...

531 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 820 078 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 6 beteg, így az...

Vakcinák hatásossága -...

Az oltóanyagok hatásosságára irányuló vizsgálatok eredményei a teljesség igénye nélkül, annak érdekében, hogy a gyakran ellentmondásosnak tűnő...

A COVID-19 elleni vakcinák...

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Melyik vakcina a „legjobb”? Ezt...

Ahogy egyre fogy a még nem oltottak száma Magyarországon, ugyanakkor egyre több vakcina érkezik az országba, sokak számára teszi fel a kérdést...

Védőoltás felkészítő - Gyakori...

Válaszok a COVID-19 elleni védőoltások kapcsán leggyakrabban felmerülő gyakori kérdésekre. Összefoglaló a vakcina beadásához kapcsolódó...

A COVID-19 elleni vakcinák védenek a...

Egy-egy védőoltás nem csak arra képes, hogy antitesteket hozzon létre a koronavírus ellen. Ennél többről van szó: nagy jelentőségük van a vakcina...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.