Crohn-betegség: Milyen vizsgálatokra számíthat?

szerző: Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:

Több kórkép okozhat a Crohn-betegség tüneteivel részben megegyező panaszokat, így a diagnózis felállításához orvosa számos vizsgálat elvégzését javasolhatja.

A téma cikkei

5/1 A Crohn-betegség és tünetei
5/2 Crohn-betegség: Milyen vizsgálatokra számíthat?
5/3 A Crohn-betegség kezelése - Mi a teendő?
5/4 A Crohn-betegség szövődményei
5/5 Diéta Crohn-betegségben szenvedőknek

Anamnézis (kórelőzmény) felvétel

A beteg általános egészségi állapotának és tüneteinek részletes rögzítése. Az orvos megkérdezi a beteget a tünetek jellegéről, intenzitásáról, illetve arról, hogy mennyi ideje állnak fenn, mi provokálja. Fontos információkat kaphatunk, ha a családjában előforduló betegségekre is kitérünk, hogy az esetleges genetikai hajlamra vonatkozóan is információkat szerezzünk.

Fizikális vizsgálat

Az orvos megvizsgálja a beteget, különös figyelmet fordítva a hasi régióra. Az érzékeny területeken való tapintás és a puffadás, valamint a szervi megnagyobbodás megfigyelésére kerül sor. A végbélen keresztül történő fizikális vizsgálat (RDV) is a kivizsgálás részét képezi: Crohn-betegségben - különösen ha elhanyagolt, nem kezelt, vagy a kezelésre nem jól reagál - sipoly járatokat lehet felfedezni.

Laboratóriumi vizsgálatok

Orvosa vérvizsgálat elvégzését javasolhatja a vérszegénység (anaemia), illetve más gyulladásos bélbetegségek kizárása érdekében. A laboreredményekben figyeljük a hemoglobin szintet, a CRP-t, a fehérvérsejtszámot, a vese- és májfunkciós értékeket, vas, folsav, B12 -vitamin szintet.

Székletvizsgálat során a fertőzéses eredetű panaszok kizárásán túl a betegség aktivitásának mértékét széklet calprotectinnel, laktoferrinnel ellenőrizhetjük, illetve aktív gyulladás esetén a rejtett, mikroszkópikus székletvér is kimutatható (ez sokszor makroszkóposan, szabad szemmel is látható).

Két vérvizsgálat segítségével bizonyos antitestek jelenlétét vagy hiánya állapítható meg, amelyek segítségével esetenként eldönthető, hogy a gyulladásos bélbetegség melyik típusa áll fenn. A vizsgálat azonban önmagában nem elég a diagnózis felállításához, mivel nem minden betegnél alakulnak ki ezek az antitestek.

Kolonoszkópia (vastagbéltükrözés)

A kolonoszkópiás vizsgálat során orvosa a teljes vastagbelet és a vékonybél szájadékát is át tudja tekinteni egy vékony, hajlékony, kamerához csatlakoztatott megvilágított cső segítségével. Az eljárás során kis szövettani mintákat lehet kicsippenteni a bélfalból, amelyet aztán a mikroszkóp alatt megvizsgálnak.

Egyes betegeknél a gyulladásos sejtek egy-egy gócba (granulomákba) tömörülve találhatók meg. Ezek kimutatása alátámasztja a Crohn-betegség jelenlétét, mivel a colitis ulcerosában nem alakulnak ki granulomák (Crohn-betegségben szenvedőknél sem mindig). A kolonoszkópia kockázatai közé tartozik a vastagbél falának kilyukasztása, illetve a vérzés.

Bővebben Vastagbéltükrözés: kolonoszkópia, béltükrözés

Szigmoidoszkópia és gasztroszkópia

A szigmoidoszkópiát nevezik részleges vastagbéltükrözésnek is. Ezen eljárás során orvosa egy vékony, flexibilis, megvilágított cső segítségével megvizsgálja a vastagbél alsó 60 centiméteres szakaszát. A vizsgálat általában néhány percig tart. Az eljárás korlátja, hogy a vastagbél felsőbb szakaszán lévő, illetve a vékonybélben található elváltozásokat nem mutatja ki.

A gasztroszkópia vagy gyomortükrözés az emésztőrendszer felső szakaszának endoszkópos vizsgálata. A Crohn-betegség a tápcsatorna bármelyik szakaszán jelentkezhet a szájüregtől a végbélnyílásig, ezért gyakran kerül sor a felső tápcsatorna átvizsgálására is.

CT-enterográfia - A standard képalkotó technika

A CT-enterográfia segítségével részletes kép alkotható a belekről. A vizsgálat során a teljes bélszakaszt, illetve a beleken kívül álló szöveteket is áttekintik röntgensugarak felhasználásával. Orvosa akkor javasolja ezt a vizsgálatot, ha pontosabban meg kell határozni a betegség elhelyezkedését és kiterjedtségét, illetve ha a szövődmények jelenlétét keresi (részleges elzáródás, abscessus kialakulása, vagy a fistulák megjelenése). A CT-vizsgálat nagyobb sugárterheléssel jár, mint a hagyományos röntgen vizsgálat.

Bizonyos esetekben MR-enterográfia is végezhető. Indikációja megegyezik a CT-vel, ám nem jár sugárterheléssel.

Bővebben CT-enterográfia és MR-enterográfia

Kapszula endoszkópia

Általában akkor kerül sor a kapszula endoszkópia elvégzésére, ha a tünetek Crohn-betegségre utalnak, de a hagyományos diagnosztikai vizsgálatok nem mutatnak ki elváltozást. A vizsgálat során le kell nyelni egy kamerát tartalmazó kapszulát. A kamera ezt követően felvételeket készít, melyek aztán egy számítógépre kerülnek át. A képek innen letölthetők és egy monitoron megtekinthetők. A kapszula végighalad a gyomor-bélrendszeren, és végül a széklettel együtt távozik.

A kapszulás endoszkóp általánosságban nagyon biztonságos. Ha azonban a belek részlegesen elzáródtak, előfordulhat, hogy a kapszula elakad a belekben, és műtéti úton kell onnan eltávolítani. Ennek megelőzése érdekében a vizsgálat előtt érdemes meggyőződni arról, hogy nincsen jelen részleges bélelzáródás.

Tovább A Crohn-betegség kezelése - Mi a teendő?

 Dr. Zsuga Judit

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló

Crohn-betegség
A Crohn-betegség kezelése elsősorban gyógyszeresen történik, bizonyos esetekben azonban műtéti beavatkozásra van szükség. A megfelelő kezelés segítségével a Crohn-betegségben szenvedők képesek a rendes napi életvitelre.