A kávéfogyasztás egészségre gyakorolt hatásai

A kávé élénkítő hatását régóta ismerik, az egyes betegségek megelőzésében vagy éppen kialakulásában betöltött szerepe azonban jelenleg is kutatások tárgya. Mit tud most a tudomány a kávé egészségre gyakorolt hatásairól?

A történelem során egyszer élvezeti cikként, másszor pedig betiltott méregként tartották számon a kávét. A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat egy-egy biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk a megszerzett tudás bővülésével. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok. Ebben az ellentmondásokkal teli helyzetben megpróbáljuk áttekinteni, mit gondol ma a tudomány a kávéról és a kávéfogyasztásról.

A kávé hatásáért felelős összetevők

A kávé elsősorban koffeintartalmáról ismert és emiatt fogyasztott ital, ezen felül azonban több száz bioaktív anyagot tartalmaz.

• A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve, elsődleges hatásai a központi idegrendszerben jelentkeznek. A koffein az idegsejtekben az adenozin-receptorok gátlója – mivel az idegi ingerületátvivő anyagok működését befolyásoló adenozin általában szintén gátló hatású, így a gátlás gátlásával a koffein az idegsejtek működését serkenti.
• A klorogénsav a polifenolok közé tartozó antioxidáns hatású vegyület. A kávéban legnagyobb mennyiségben jelenlévő bioaktív összetevő, ám az kérdéses, hogy elfogyasztva mi marad ebből a hatásból. A laboratóriumi körülmények között igazolható hatások nem feleltethetőek meg az emberi szervezetre gyakorolt hatásokkal.
• A kafesztol és kaveol a diterpének közé tartozó, ugyancsak antioxidáns hatású összetevők. Kedvező tulajdonságaik mellett azonban emelik a teljes és az LDL-koleszterin szintjét. Elsősorban az arabica típusú kávébabból készült szűretlen (török) kávéban található jelentős mennyiségben, a presszókávéban közepes a koncentrációja, míg a filteres készítésű és instant kávékban kis mennyiségben található.
• A további összetevők közé számos egyéb polimer, polifenol, alkaloid tartozik, vitaminok közül megtalálható benne a niacin (B₃-vitamin), az ásványi anyagok közül a magnézium, a kálium és a mangán. Ezek azonban alacsonyabb koncentrációban fordulnak elő, vagy biológiai hatásuk kevésbé jelentős.

A klinikai és laboratóriumi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a kávéban található további hatóanyagok jelentősen módosíthatják az önmagában, például tabletta formájában elfogyasztott koffein hatását. A főzött kávénak szénhidráttartalma nincs, zsírtartalma alacsony.

Tudományos eredmények a kávézás egészségre gyakorolt hatásairól

Cukorbetegség

Több nagy tanulmányból az derült ki, hogy a kávéfogyasztás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A vizsgálatok többségéből úgy tűnik, a koffeinmentes kávénak is van ilyen hatása. Az előnyök az ajánlott maximális napi koffeinbevitel (két-három kávé) mellett is érvényesülnek, de különösen az intenzív (napi négy-hat csésze) kávézás esetén különösen jelentősek. A klinikai vizsgálatok szerint önmagában a koffein rövid távon csökkenti az inzulinérzékenységet, a glükózanyagcsere terén mért előnyök a kávé más összetevőinek tulajdoníthatóak.

Szív- és érrendszeri betegségek

A kávé klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatásúnak bizonyult, ezért sokáig ellenjavalltnak számított minden szív-érrendszeri megbetegedés tekintetében. Az újabb kutatások kimutatták, hogy a vérnyomásemelő hatás átmeneti, és nincs rá bizonyíték, hogy összefüggésben állna a magasvérnyomás betegség kialakulásával. A jelenleg érvényes ajánlások szerint egyéni érzékenységtől és a magas vérnyomás mértékétől függően szabad beilleszteni a kávéfogyasztást: a hipertóniás betegek többsége számára korlátozott mértékben (napi 1-2 csésze) fogyasztható a kávé, de a súlyos magasvérnyomásos és a koffeinre különösen érzékeny betegek számára kerülendő, mivel az átmeneti vérnyomásnövekedést kiváltó tényezők is ellenjavalltak.

Az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű, tehát napi legfeljebb 2-3 csészényi kávéfogyasztásnak több érrendszeri megbetegedés szempontjából védő hatása van, csökkenti a szívelégtelenség kialakulását és a stroke előfordulását. Ezen kedvező hatás elsősorban a kávé polifenoltartalmának és antioxidáns hatásának tulajdonítható, nem a koffeinnek, továbbá részben közvetett, a cukorbetegség megelőzésében játszott szerepén keresztül érvényesül.

Neurodegeneratív betegségek

Több vizsgálatban tapasztalták, hogy a kávéfogyasztás összefüggésben van a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór alacsonyabb előfordulásával. Az eddigi bizonyítékok erősebbnek tűnnek a Parkinson-kór esetében, az Alzheimer-kór tekintetében azonban jóval ellentmondásosabbak az eredmények.

Egy kutatás szerint a legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása férfiaknál a rákövetkező tíz év során 40−60%-kal csökkentette a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét, a megelőző hatás arányos volt a kávéivás mértékével.

Ellentmondó tapasztalatokat hoztak viszont a nők kávéivására vonatkozó hosszú távú megfigyelések. Azoknál a nőknél, akik menopauza után hormonpótló kezelésben részesültek, a koffein nem nyújtott védelmet a Parkinson-kór kialakulása ellen, ami arra utal, hogy az ösztrogén hormon megváltoztathatja a koffein hatását.

Májbetegségek

A krónikus májgyulladás következménye lehet hosszabb távon a májzsugorodás (májcirrózis), amely a májsejtek folyamatos pusztulásával, a máj működésének romlásával és más szövődményekkel, nem ritkán a máj rosszindulatú daganatával jár együtt. Jelentős vizsgálatban kutatták a kávéfogyasztás hatását a májzsugorodásra, és azt találták, hogy a rendszeres kávéivás csökkenti a cirrózis és a vele összefüggő halálozás kockázatát. Hatékonynak találták a kávézást alkoholos eredetű és HCV okozta májkárosodás esetén is a betegség romlásának, a májelégtelenség kialakulásának késleltetésében. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti.

Daganatos betegségek

A számos, nagy létszámú kutatás ellenére nem világos a kávéfogyasztás és a daganatos betegségek közötti kapcsolat. Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem.

• Erősek a bizonyítékok arra, hogy a kávéfogyasztás csökkenti a májdaganatok kialakulásának kockázatát, elsősorban a májcirrózist megelőző hatásán keresztül. Mérsékeltebb kedvező hatást igazolt néhány kutatás a méhtestrák megelőzésében.
• Ellentmondásosak a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a rendszeres kávéfogyasztás csökkenti-e a kolorektális daganatok (vastagbélrák és végbélrák) kialakulásának rizikóját. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a legjelentősebb tanulmányok közül több a koffeinmentes kávéval mutatták ki ezt az összefüggést, ami arra utal, hogy ha van is rizikócsökkentő hatása a kávézásnak, az nem a koffeintartalma miatt van. Hasonlóan bizonytalan a kép a szájüregi daganatok vonatkozásában.
• A bizonyítékok szerint a tüdőrák kialakulásában a kávéfogyasztásnak nincs se pozitív, se negatív szerepe.

Csontritkulás

Napi három csésze kávé elégtelen kalcium- és D-vitamin-bevitel esetén csökkenti a csontsűrűséget, elősegíti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kialakulását. Megfelelő tápanyagellátottság mellett azonban ez a hatás már nem érvényesül. Mindez arra utal, hogy a rendszeresen kávézóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az elegendő kalcium és D-vitamin-bevitelre, különösen a menopauza utáni életkorban lévő nőknek.

További valószínűsíthető hatások

• A fentieken felül a kávé kedvezően hat a bél mikrobiomjára, prebiotikus hatással rendelkezik, az azonban nem világos, hogy ennek mekkora a szerepe az egészségmegőrzésben.
• Csökkenti a fogszuvasodás kialakulását, valószínűleg antibakteriális hatású összetevői miatt.
• A koffein kedvezően hat számos depressziós beteg tüneteire.
• Sok betegnél csökkenti a fejfájást, ezt azonban az egyéni reakció és a fejfájás típusa határozza meg.

Kik kerüljék a kávéfogyasztást?

Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat.

• A két-három csésze kávé vérnyomásemelő hatása az arra hajlamosaknál magas vérnyomást, átmeneti vérnyomásemelkedést okozhat.
• Kerülendő a kávéfogyasztás a refluxos étrendben, illetve gyomorfekélyben szenvedő betegeknek. Gyomorsavtermelést fokozó és nyálkahártya-irritáló hatása miatt ezekben az állapotokban a kávé fokozza a tüneteket, illetve késlelteti a gyógyulást. Egyes vizsgálatok szerint kedvezően hathat az epekő kialakulásának megelőzésére, de sok epeköves betegnek okoz panaszt.
• Alvászavar, pánikbetegség, szorongás esetén a kávézás ugyancsak körültekintést igényel. Bár önmagában a koffein az ajánlott mennyiségben és napszakban fogyasztva nem okozója ezeknek a zavaroknak, felerősítheti azok tüneteit.
• Amíg a várandósságra és a magzat növekedésére gyakorolt hatása nem tisztázódik teljes bizonyossággal, nem javasolt napi három csészénél több – azaz 300 mg koffeinnek megfelelőnél nagyobb mennyiségű − kávé fogyasztása a kismamáknak.
• A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli további sorsát befolyásolhatja. Nem javasolt például a vashiány pótlására szedett gyógyszerrel egy időben kávét inni. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól az egyes készítmények betegtájékoztatóit érdemes áttanulmányozni.

Kávéfogyasztási ajánlások a kutatások fényében

A kávé mérsékelt mennyiségben egészséges felnőttek számára biztonsággal fogyaszthatóak, és összességében kis mértékben csökkenti a halálozás kockázatát, így inkább előnyös a fogyasztása. Káros hatásaira csekély, jótékony hatásaira összességében mérsékelt bizonyítékot találtak, néhány területen tekinthetőek igazoltnak az előnyös hatások.

A pozitív eredmények ellenére nem helyénvaló a kávéfogyasztást e betegségek megelőzésére ajánlani. Bár a kávéban találhatóak előnyös hatású összetevők, valójában ezek más, biztonságosan fogyasztható élelmiszerekből is bevihetőek, polifenolokban és antioxidánsokban gazdag táplálkozás a kávézástól függetlenül is megvalósítható.

Ezen túlmenően az összefüggések napjainkban sem kellően tisztázottak, nem minden esetben voltak egyformán érvényesek a kutatási eredményekre a férfiakra és a nőkre. A kávéban található hatóanyagok mennyiségét és arányát a kávé típusa (koffeines vagy koffeinmentes kávé, zöld kávé), elkészítésének módja (presszó, filteres, törökös stb.) nagyban meghatározza, ezért sok vizsgálatban részben ezzel magyarázhatók az eltérő eredmények. Úgyszintén jelentősen különbözhet a kávé és a koffeintartalmú üdítők, energiaitalok szervezetre gyakorolt hatása is.

Természetesen mindenki számára kerülendő a koffeintúladagolás, amely akár mérgezéses tüneteket is okozhat, a túlzott kávéfogyasztás pedig a függőség kialakulásával és elvonási tünetek jelentkezésével is járhat.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Reinhardt István

Felhasznált források:

• Coffee (Linus Pauling Institute Micronutrient Information Center)
• Moderate coffee consumption is associated with lower risk... (Endocrine Society)
• Coffee and cancer risk: a summary overview (PubMed)
• Coffee and Health (Mayo Clinic)