A kánikula veszélyei

WEBBeteg
frissítve:

A hosszan tartó meleg nem csak az idősek és a betegek, de az egészséges emberek szervezetét is megviseli. Hogyan reagál a szervezetünk a kánikulára és milyen veszélyeket jelent?

A kánikula hatása az egészségesekre

A kánikulai időjárásban mindenkinek a szervezete nagy igénybevételnek van kitéve. Az időjárási körülmények és a tartós meleg mindenkire másképp hat: mivel eltérő a szervezet hőszabályozó képessége, így nagyok az érzékenység egyéni eltérése. Léteznek azonban olyan objektív állapotok, amelyekre mindenkinek figyelnie kell.

Normális külső testhőmérsékletünk 32-33ºC, azaz nem a 37°C-os belső hőmérsékletet kell alapul venni. Ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd és romlik a szervezet hőleadása, megindulhat a test túlmelegedése.

Dehidratáció és nátriumvesztés

Az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás. A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást (folyadékvesztést) és az ásványi anyag veszteséget (elsősorban nátriumvesztés). Az izzadás során ugyanis nemcsak vizet, hanem értékes ásványi anyagokat (nátrium, magnézium, kálium) is veszítünk. Az ásványi anyagok hiánya komoly fennakadást okozhat a szervezetünkben. Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával.

A dehidratáció két szempontból is veszélyes. Egyrészt a folyadék alapvetően szükséges szervezetünk működéséhez (a vizeletkiválasztással a toxinok távozása, a vérképzés, stb.). Másrészt mivel az izzadás jelenti szervezetünk fő hőleadását, víz hiányában a hőszabályozás romlik, testünk könnyen túlhevülhet.

A szervezetet érő terhelés

Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg.

Kánikulában kitágulnak az erek, ami vérnyomáscsökkenéshez vezet. Ezt az egészségesek fáradtságként, bágyadtságként, koncentrációzavarként észlelhetik.

Egészségesek körében is gyakoribbá válik hőségben a fejfájás, amit okozhat a dehidratáció, továbbá a fejet közvetlenül érő meleg és sugárzás hatására megnövekedő koponyaűri nyomás.

Hőártalmak

A leggyakoribb hőártalom hazánkban minden életkorban a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás, amit az erek kitágulása miatt bekövetkező vérnyomásesés okoz.

Súlyosabb forma a hőguta, amikor a túlhevülés miatt a testhőmérséklet 40,5 ºC fölé emelkedik, ez pedig már károsíthatja a sejteket, ezzel minden szervünk működését. Hőgutát többnyire a nagy melegben, szabad térben végzett intenzív fizikai tevékenység okoz, például a munkavégzés vagy a hosszantartó sportolás. A hőguta súlyos, megfelelő kezelés hiányában életveszélyes állapot. Ezt a jelenséget tipikusan fiatal felnőtteken lehet észlelni, akik a rossz közérzet ellenére tovább dolgoznak vagy edzenek.

A hőártalmak szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportok a gyermekek és az idős emberek (hőháztartásuk kevésbé hatékony), továbbá az elhízottak (akiknél csökkent a test hőleadó képessége).

A kánikula hatása a betegekre

Szív- és érrendszer

A meleg hatására kitágulnak az erek, a szívet fokozott munkavégzés terheli a megfelelő keringés fenntartásához. Ilyenkor megnő az embólia és a szívinfarktus, valamint a stroke kockázata.

A szívbetegek esetében nagyon oda kell figyelni az ásványi anyagok izzadással történő elvesztésére, mert a lecsökkent káliumszint szívritmuszavarokat is kiválthat.

A meleg miatt még a vérnyomáscsökkentőket szedő magasvérnyomásos betegeknél is előfordulhat, hogy túl alacsonyra esik a vérnyomás és ájulás következik be.

Az erek kitágulása nem kedvez a vénás keringésnek, a visszeres panaszok fokozódnak, növekszik az alsó végtagokban a vérkeringés pangása.

Lásd még Szív- és érrendszeri betegségek és a nyár

Egyéb betegségek: fertőzések, cukorbetegség, légúti- és vesebetegek

A melegben lappangó gyulladások is belobbanhatnak, pl. a sebek, garat, belső szervek stb.

A melegben a kórokozók is könnyebben szaporodnak, különösen az állóvizekben, vagy a klímaberendezésekben. A fertőzések elkerülésére különösen figyelniük kell a cukorbetegeknek, beleértve a bőrfertőzéseket és a kisebb sebek elfertőződését.

Cukorbetegek esetében a kánikula és a fokozott izzadás miatt jobban ingadozik a vércukorszint, könnyebben alakulhat ki hipoglikémiás állapot.

Lásd még Nyár cukorbetegként - Hipoglikémia és más veszélyek

A légúti betegek közül az asztmás panaszok fokozódhatnak meleg és párás időben, míg a légszennyezettséggel társuló nyári hőhullámok idején a COPD-s betegek állapota rosszabbodik.

A vesebetegekre elsősorban a dehidratáció jelenthet gondot. Ez egyrészt tovább rontja a veseműködést és fokozza a vesekőképződést, másrészt ezek növelik a vese károsodásának kockázatát, így tartósan is romolhat a vesebetegek állapota.

Fejfájás, depresszió

A kánikula megzavarja az idegrendszeri folyamatokat is. Migréneseknél gyakrabban következhetnek be rohamok, a depressziós betegek pedig ilyenkor gyakran kerülnek letargiába. Gyakori, hogy alvászavarok jelentkeznek, de a koncentrációs zavarok miatt a növekszik a baleseti kockázat is, gyakrabban vannak balesetek.

A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A korábbi hőséghullámok elemzése során a hazai szakemberek például 15-28%-os többlethalálozást mutattak ki, az esetek 20%-a a 65 év alattiak, míg 80%-a az idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegségek. Ezért is fontos, hogy az ilyenkor szükséges óvintézkedéseket mindenki megtegye, a tanácsokat megfogadja.

Mi az a hőségriasztás?
A hőségriasztás elsődlegesen az egészségügyi ellátórendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása, tanácsokkal való ellátása.
I. fok: figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot;
II. fok: riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot;
III. fok: riadó jelzés: amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

WEBBeteg összeállítás - MeteoKlinika, ÁNTSZ közlemények

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.