A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
frissítve:

Ritmuszavar kialakulhat teljesen egészséges szív mellett is, de gyakran valamilyen kiváltó ok áll a háttérben.

A téma cikkei
5/1 Szívritmuszavarok (aritmia)
5/2 Az aritmiák típusai
5/3 A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai
5/4 A szívritmuszavar diagnózisa
5/5 Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

Gyakori okok

Összefoglalva a leggyakoribb okok:

  • pajzsmirigybetegség (alul- vagy túlműködés),
  • oxigénhiány, tüdőbetegségek,
  • elektroliteltérések (kálium, magnézium),
  • stressz, alváshiány, pszichés terhelés,
  • szívbetegségek (koszorúér-betegség, billentyűhiba, szívizomgyulladás),
  • alkohol, koffein, energiaitalok,
  • gyógyszerek mellékhatása,
  • lázas állapotok, fertőzések.

Nézzük meg részletesebben!

Az aritmia gyakori okai, illetve aritmiát okozó betegségek közé tartoznak a különböző szívbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és a stressz. Különböző vény nélkül kapható, illetve vényköteles gyógyszerek, táplálékkiegészítők és gyógyhatású készítmények szintén okozhatnak szívritmuszavarokat.

A szívizom hegesedése, amit leggyakrabban korábban lezajlott myocardiális infarktus eredményezhet, megszakíthatja az elektromos impulzusok vezetődését a szívben.

Egy egészséges emberben nem valószínű, hogy külső provokáló ingerek (elektromos sokk vagy kábítószer) nélkül tartós aritmiák alakuljanak ki. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egészséges szívben nincsenek az aritmiára hajlamosító strukturális elváltozások, például hegesedés.

A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat, ezáltal az aritmiák kialakulásának kockázata nőhet. Bármilyen korábban kialakuló szerkezeti eltérés hajlamosíthat az aritmiára, így például a nem megfelelő vérellátás vagy a szívizomszövet károsodása vagy elhalása. Abban az esetben, ha a szív vérellátása valamilyen okból kifolyólag csökken, károsodhat a szívizom, többek között az ingerületelvezető sejtek működőképessége. Amikor a szívizomszövet károsodik vagy elhal, szintén akadályozódhat az izom ingerületvezetése. Ezeket a strukturális károsodásokat számos betegség eredményezheti:

  • Koszorúsér-betegség. Bár a koszorúsér-betegséget az aritmiák számtalan formájával kapcsolatba hozták, mégis leggyakrabban a kamrai aritmiákkal és a hirtelen szívhalállal függ össze. A koszorúsér-betegség miatt beszűkült erek olyan mértékben elzáródhatnak, hogy az általuk ellátott szív egy területe elhalhat (ilyenkor következik be a szívinfarktus). A szívinfarktust követően hegszövet alakul ki. A hegszövet körül elektromos rövidzárlatok jöhetnek létre, amik gátolhatják a szív normális működését azáltal, hogy veszélyesen nagy frekvenciájú működést eredményeznek (kamrai tachycardia), vagy a szív szabálytalan rángatózását eredményezik (kamrai fibrilláció).

  • Cardiomyopathia. Elsősorban akkor alakul ki cardiomyopathia, hogyha a kamra fala kinyúlik és elvékonyodik (dilatatív cardiomyopathia), vagy amikor a bal kamra fala körkörösen megvastagodik, és ezáltal összeszűkül (hypertrophiás cardiomyopathia). Ha a cardiomyopathia bármelyik formája áll fenn, az csökkenti a szív pumpafunkcióját, és gyakran a szívizomszövet károsodásához vezethet.

  • A szívbillentyűk betegségei. A billentyűk elégtelen záródása vagy szűkülete a szívizomzat megnyúlásához, illetve megvastagodásához vezethet. Amikor a kamrák térfogata megnő vagy faluk meggyengül a fokozott nyomás miatt, akkor megnő az aritmia kialakulásának valószínűsége is.

Szövődmények
Stroke. Pitvarfibrilláció esetén a pitvarok nem képesek hatékonyan pumpálni a vért. A pangó, nem keringő vér a pitvarban thrombusok (vérrögök) keletkezéséhez vezethet. Ha a fali thrombusról egy kisebb vérrög leszakad, és a véráramba kerül, feljuthat az agyi erekig, ahol elzárva azokat ischaemiás stroke-ot okoz. A stroke eredményeként az agy egy bizonyos területe károsodhat, illetve elhalhat.

Pangásos szívelégtelenség alakulhat ki, hogyha a szív hosszú időn keresztül nem elég hatékonyan pumpálja ki a vért az érpályába, bradycardia, tachycardia vagy pitvarfibrilláció miatt. Néha a szív frekvenciájának helyreállítása a szív funkciójának javulását eredményezheti.

A szívritmuszavar kialakulásának kockázatát növelő tényezők

Bizonyos tényezők növelhetik az Ön aritmiával szembeni érzékenységét. Ezek az alábbiak lehetnek:

  • Életkor. A kor előrehaladtával a szívizom természetes módon meggyengül és veszít rugalmasságából. Ez befolyásolhatja az elektromos impulzusok vezetését.

  • Genetikai adottságok. A veleszületett szívbetegségek befolyásolhatják a szív elektromos működését.

  • Koszorúsér-betegség, más szívbetegségek, korábbi szívműtét. A beszűkült koszorúserek, a szívinfarktus, a billentyűbetegségek, a korábbi szívműtét, a cardiomyopathia és más szívkárosodások bármilyen típusú aritmia rizikótényezői lehetnek.

  • Pajzsmirigybetegségek. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az anyagcsere felgyorsul. Ez gyors, illetve szabálytalan szívverést okozhat, ami igen gyakran pitvarfibrillációvá alakul át. Ha a pajzsmirigyhormonszint alacsony, az bradycardiát (lassú szívverést) eredményezhet.

  • Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények. A különböző, vény nélkül kapható köhögéscsillapító, illetve megfázás elleni gyógyszerek efedrintartalmuk révén, továbbá néhány vényköteles gyógyszer aritmia kialakulását eredményezheti. Az ephedra nevű növényi hatóanyag szintén fokozza az aritmia kockázatát.

  • Magas vérnyomás. A magas vérnyomás fokozza a koszorúsér-betegség kialakulásának kockázatát, továbbá a balkamrafal megvastagodásához vezethet, ami a szív elektromos ingerületvezető képességét befolyásolhatja.

  • Elhízás. Amellett, hogy a koszorúsér-betegség kialakulásának egyik rizikófaktora, az elhízás önmagában is növelheti az aritmia kialakulásának kockázatát.

  • Cukorbetegség. Mind a koszorúsér-betegség, mind a hipertónia kialakulásának kockázata magasabb a kezeletlen cukorbetegség esetén. Emellett az időszakosan kialakuló alacsony vércukorszint is (hypoglykaemia) aritmiát provokálhat.

  • Obstruktív alvási apnoe. Ez a rendellenesség bradycardiát és pitvarfibrillációs epizódokat hozhat létre.

  • Az ionszintek felborulása. A különböző ionok, például a kálium, a nátrium, a kalcium és a magnézium az ingerület keletkezéséhez és az ingerület vezetéséhez elengedhetetlenek. A túl magas vagy túl alacsony ionszint befolyásolhatja a szív elektromos aktivitását, és hozzájárulhat az aritmia kialakulásához.

  • Alkoholfogyasztás. A túlzott alkoholfogyasztás számos olyan tényezőt befolyásolhat, amelyek aztán módosítják a szív elektromos ingerületvezetését, ezáltal fokozva a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatát. Egyes nagy alkoholfogyasztással járó alkalmakat követően törvényszerűen alakul ki pitvarfibrilláció. A krónikus alkoholfogyasztás cardiomyopathiát okozhat, illetve deprimálhatja a szív működését. Mind a két tényező szívritmuszavar kialakulásához vezethet.

  • Különböző stimulánsok használata. A koffein és a nikotin használata korai szívütéshez vezethet, ezáltal súlyosabb aritmiák kialakulásával szemben érzékenyíti az embert. A kábítószerek alkalmazása alapjaiban befolyásolhatja a szív működését és többféle aritmia kialakulásához, illetve hirtelen szívhalálhoz vezethet.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Kardiológiai leletértelmezés 24h

Kardiológiai leletértelmezés 24h

Dr. Bodócsi Réka belgyógyász, kardiológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest

Cikkajánló

Szívritmuszavar
A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy összevissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formáik, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik.