Kánikula téma

A napszúrást (insolatio) sokan csak apró kellemetlenségnek tartják, pedig komoly egészségügyi probléma lehet, akár az életet veszélyeztető állapot is kialakulhat.

A testhőmérséklet emelkedését és így a hőleadás fokozódását alapvetően két mechanizmus okozhatja: a fokozott hőtermelés, illetve a magas külső környezeti hőmérséklet. Ilyen esetekben a hőleadás legnagyobb része párologtatással, pontosabban verejtékezéssel történik.

Naponta 2-3 liter folyadék, elsősorban víz, a nap folyamán egyenletesen elosztva. Gyerekek számára a vízen túl az egészséges táplálkozás, zöldségek fogyasztása, gyümölcslé, leves, hogy a megfelelő elektrolit bevitel is biztosítva legyen – ez csak néhány a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata ajánlásaiból, melyet az újabb hőségriasztás kapcsán állítottak össze a szolgálat szakemberei.

Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásért és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van. Akár napi tíz liter vizet is elpárologtatunk a nyári nagy melegben fizikai aktivitás vagy sport hatására, míg egy hideg téli, kevésbé aktív napon mindössze fél litert.

Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a bölcsességfog-eltávolítások száma, hozzávetőleg 3 ezer ilyen beavatkozást végeznek évente a Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján, főként az egyre tudatosabb fogszabályzás miatt - mondja Dr. Joób-F. Árpád, egyetemi docens. Vannak ugyan jelentős kockázatok, de komolyabb szövődmény csak nagyon ritkán fordul elő.

Ha a hőmérséklet 30 fok közelébe kúszik, hamar jön az izzadás, mely lehetővé teszi a testhőmérséklet szabályozását, és bizonyos anyagok kiválasztását. Ilyenkor a szokásos napi folyadékmennyiség két-háromszorosát kell bevinnünk szervezetünkbe. Íme, néhány jó tanács.

A nyári kánikula idején sokan nehezebben tudnak elaludni, éjszaka többet forgolódnak, a tartós hőségben sokszor már éjszaka sem hűl le a levegő annyira, hogy kellemes hűvösben lehessen aludni. Testünk-lelkünk megfelelő regenerációjához elsősorban kellemes hőmérsékletű hálószoba szükséges.

A hőkimerülés a hőártalmak olyan típusa, mely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A klasszikus hőkimerülés hazánkban ritkán fordul elő, ám a hőpangásnak nevezett kórkép nálunk is kialakulhat.

Amennyire megoldható, kerülni kell a nagy meleget: a déli időszakban, 11-15 óra között nem tanácsos kültéri programot szervezni, inkább pihenjünk a hűvös szobában, ha mégis ki kell mennünk, akkor mindenképpen az utca árnyékos oldalán közlekedjünk.

A klasszikus hőguta Magyarországon ritka jelenség, ugyanis hazánkban még a globális felmelegedés ellenére sem alakulnak ki olyan extrém magas külső hőmérsékleti értékek, amelyek egészséges személyeknél hőgutát okozhatnának. Azonban számos veszélyeztető tényezőt ismerünk, amelyek fennállása esetén nagyobb a kockázata a nyári melegben hőguta kialakulásának.