• Tojás és koleszterin - Fél évszázadig félreértelmezték a hatását

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Reinhardt István

        A tojás közismert a magas koleszterintartalmáról. Mivel a koleszterin - pontosabban a vér magas koleszterintartalma - bizonyítottan kulcsszerepet játszik az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában, jogosan merült fel a gyanú, hogy a tojás fogyasztása növelheti ezeknek a betegségeknek a kockázatát. De vajon csakugyan így van? A tojásfogyasztás története az elmúlt fél évszázad talán legnagyobb táplálkozástudományi balfogása.

        A kutatási eredmények félreértelmezése

        A nyers tojás fogyasztásának előnyei

        A tojás leggyakrabban főzve vagy sütve kerül a tányérra, pedig a nyers tojás fogyasztásának számtalan előnye van: nagy mennyiségben és kiváló minőségben biztosítja a szervezet számára esszenciális tápanyagokat, valamint a test izomzatának tömegét is növeli.

        A nyers tojás fogyasztásának előnyei

        A főleg kardiológusokat tömörítő, tekintélyes American Heart Association (AHA) 1968-ban kiadott ajánlása szerint nem javasolt hetente háromnál több tojás, pontosabban tojássárgája elfogyasztása. Ez azokban az időkben egy könnyen megfogadható javaslat volt, könnyű volt a fogyasztók tömegeinek elmagyarázni, és megindokolni: a magas tojásfogyasztás magas koleszterinbevitelt jelent, az pedig rossz az ereknek. Hasonló értelmű ajánlásokat fogalmazott meg az összes, táplálkozástudománnyal foglalkozó szakmai szervezet. Az üzenetet a média és az egészségkommunikáció is felkapta, és a fejenkénti tojásfogyasztás évről évre csökkenni kezdett a fejlett világban. Az egyedüli vesztesek a tojástermelők voltak.

        Aztán egyre több kutató tette fel a kérdést, hogy ez a gyakorlatba sikeresen átültetett ajánlás vajon gyakorolt-e bármilyen hatást a szív- és éreredetű halálozásra. Egy ideig úgy gondolták, hogy legalábbis nem ártalmas, azonban lassacskán kiderült, hogy az ajánlás a kutatási eredmények teljes félreértelmezésén alapult, és nemcsak teljesen hatástalan volt, de hosszú évtizedekre hibás irányba terelte a nagyközönség táplálkozási megfontolásait és szokásait.

        Hirdetés

        Tojás- és koleszterinellenesség

        Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

        A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. A koleszterin kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga.

        Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

        A tojásellenes felfogás kéz a kézben járt a koleszterin-ellenességgel, amelynek az alapja egy súlyos félreértés volt, nevezetesen az elfogyasztott koleszterin és a vérben lévő koleszterin összemosása. A koleszterinnel és tojásfogyasztással kapcsolatos szakmai ajánlások háromféle kutatáson alapultak. Állatkísérletekből kiderült, hogy a magas koleszterintartalmú étrenden tartott állatoknál megemelkedett a vér koleszterintartalma és gyakoribbá vált az érelmeszesedés; járványtani tanulmányok bizonyították, hogy az ételek magas koleszterintartalma és a magas szív-érrendszeri halandóság között összefüggés van, végül pedig klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a magas koleszterinfogyasztás magas szérumkoleszterin-szintet okoz.

        Bár ezek összességükben erős bizonyítéknak tűntek, valamennyi kísérleti eredményt külön-külön komoly vita kísérte. Az állatkísérletek többségét növényevő állatokkal végezték, amelyek sokkal érzékenyebbek az étkezési koleszterinre, mint a húsevők. Megfelelő állatmodelleken a válasz kiváltásához extrém magas koleszterinbevitelre volt szükség

        Probléma a klinikai vizsgálatokkal

        A hatvanas-hetvenes évek járványtani vizsgálatai egyszerűen csak az adatok egybeesését tárták fel, az egyes tényezők gondos statisztikai elemzését nem végezték el. A fejlettebb statisztikai módszerek (a többváltozós elemzések) azt mutatták, hogy nem a magas koleszterinbevitel növeli a szív-érrendszeri halálozást, és az egybeesés mögött nincs ok-okozati összefüggés. A magas koleszterintartalmú étrend általában együtt jár az alacsony zöldség és gyümölcsfogyasztással, ami viszont valóban káros.

        A klinikai vizsgálatokkal két probléma is volt: egyrészt szélsőséges tojásadagokat használtak (hat tojás hat héten keresztül minden nap), másrészt nem tettek különbséget a jó és a rossz (LDL) koleszterin között. A tojásfogyasztás növelte a vér összkoleszterin-tartalmát, azonban a jó és rossz koleszterin arányát nem befolyásolta, márpedig elsősorban ez a fontos az érelmeszesedés kockázata szempontjából.

        A tojás igenis fontos

        A fehérjék szerepe az étrendben

        A fehérjék funkciója rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzportfolyamatokban. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát.

        A fehérjék szerepe az étrendben

        Az évek során lassan gyűltek a tojásfogyasztást támogató tudományos adatok. Az korábban is ismert volt, hogy a tojás rendkívül tápláló, fehérjetartalma magas minőségű, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. E tulajdonságok különösen fontosak a gyermekek, várandósok és az idősek táplálása szempontjából.

        Az is kiderült, hogy a tojásban lévő fehérje fogyasztása sokkal hamarabb vezet a jóllakottság érzéséhez, mint más fehérjeforrások. Ahogy az elmúlt fél évszázadban számos kultúrkörben a reggelire elfogyasztott tojás átadta a helyét a szénhidrátokban gazdag gabonaféléknek, az hozzájárulhatott az elhízás járványszerű terjedéséhez.

        A tojássárgája magas koncentrációban tartalmaz karotinoidokat – főleg luteint és zeaxantint –, amelyek az időskori makuladegeneráció és a szürke hályog megelőzésében bizonyítottan hatékonyak. Ezenkívül csökkenthetik egyes rosszindulatú daganatok és a nyaki artériák elmeszesedésének kockázatát.

        A tojás az egyik leggazdagabb kolinforrás. A kolin a B-vitaminok közé tartozó anyag, amely fontos szerepet játszik a magzati és újszülöttkori agyfejlődésben, hiánya növeli a velőcsőzáródási rendellenességek (nyitott gerinc) előfordulási veszélyét. Felnőtteknél az elégtelen kolinbevitel csökkenti a vér homociszteinszintjét és gyulladásos faktorok termelődését indítja be – ezek növelik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Közelmúltban megjelent tanulmányok pedig azt derítették ki,  hogy az elégtelen kolinbevitel mellett gyakoribb az emlőrák kialakulása. A fejlett országokban a lakosság 90 százaléka kolinhiányosan táplálkozik.

        A tojássárgája zsírtartalmának közel fele olajsav, amely egy egyszeresen telítetlen zsírsav. A zsírtartalom fennmaradó része telített és többszörösen telítetlen zsírsavakból áll. A tojás omega-6- és omega-3-zsírsavainak arányát a tyúkok tartási módja jelentősen befolyásolja: a kereskedelemben kapható, általában tápokon, illetve magvakon élő tyúkok tojásában kevesebb omega-3-zsírsav található, míg a szabadon tartott, „legelésző” tyúkok tojásának telítetlenzsírsav-tartalma kedvezőbb.

        Visszavonták a tévesnek ítélt ajánlást

        2002-ben az AHA visszavonta a tojásfogyasztás korlátozásáról szóló ajánlását,  azonban továbbra is érvényben maradt az a javaslat, amely szerint napi 300 mg koleszterinnél több fogyasztása nem ajánlott. Mivel egy nagyobb tojás önmagában kb. 213 mg koleszterint tartalmaz, ez nem igazán volt jelentős előrelépés – erre még egy bő évtizedet kellett várni.

        2012-ben az AHA kimondta: “Nincs rá bizonyíték, hogy az étkezéssel bevitt koleszterin csökkentése csökkentené az LDL-koleszterin szintjét a vérben”. A következő évben aztán más szervezetek ajánlásaiban és táplálkozástudományi irányelvekben is elismerték, hogy az elfogyasztott és a vérben lévő koleszterin szintje közt nincs összefüggés.

        Elhárult hát az akadály a tojás rehabilitálása elől, azonban a fél évszázados tévedés hatásait nem lesz könnyű helyreállítani a köztudatban és a táplálkozási szokásokban.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István
        Felhasznált irodalom: McNamara DJ. The Fifty Year Rehabilitation of the Egg. Nutrients 2015, 7, 8716–8722.; Examine.com. Are eggs healthy?

        Módosítva: 2018.02.16 09:41, Megjelenés: 2018.02.16 09:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        Nem minden fejfájás migrén. De mitől migrén a migrén? Mutatjuk! (x)

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Az időskori alultápláltságra figyelmet kell fordítani

        A sovány embereknek általában az anyagcsere lebontó folyamata zajlik gyorsabban, felfokozottan. Ez gyakran alkati kérdés, aminek genetikai háttere nyomon követhető. A soványabb testalkatú emberek többsége nem eszik tudatosan kevesebbet, noha sokan ügyelnek az egészséges étrend megválasztására, gyakran érzik azt, hogy többet esznek, mint kellene, mégsem híznak. Az alultápláltak szervezete ezzel szemben fontos tápanyagokból szenved hiányt, aminek következtében számos hiánytünet, hiánybetegség alakulhatnak ki náluk.

        A magas LDL-koleszterin-szint veszélye

        A fő oka annak, hogy az LDL-koleszterint rossz koleszterinnek is nevezik, az a sajátossága, hogy ha túl sok van belőle a vérben, megtapad az érfalakon, az általa szállított anyaggal, a koleszterinnel együtt.

        A nyár hűsítő kedvencei - Fagylaltok és jégkrémek

        Perzselő napsütés - szinte vibrál a levegő a hőségben, mégis hosszú sor kígyózik az egyik cukrászda előtt... A nyár egyik legkedveltebb édes hűsítőjére várnak: mindenki fagylaltozással szeretné biztosítani magának a felfrissülést.

        B8-vitamin - Miért fontos?

        A B8-vitamin (kolin) a B-komplex család tagja, vízoldékony vegyület, mely képes emulgeálni a zsírokat (lipotróp hatású). A kolin (az inozitollal (B9-vitamin) együtt) a lecitin egyik alkotóeleme, elősegíti a koleszterin és a zsírok felhasználását a szervezetben. Az emberi szervezet is képes előállítani ezt a vitamint.

        Tucatnyi érv a tojás mellett

        A tojásnak sok pozitívuma van, ezeket tizenkét pontba foglaltuk össze nagy vonalakban.

        Mivel helyettesíthető a tojás?

        Tojásallergia felnőtteknél és gyerekeknél is jelentkezhet. Kezelésének egyetlen módja, ha a tojást kiiktatjuk az étrendből, de ez nem jelenti azt, hogy a tésztafélékről, édességekről is le kell mondani.

        A nyers tojás fogyasztásának előnyei

        A tojás leggyakrabban főzve vagy sütve kerül a tányérra, pedig a nyers tojás fogyasztásának számtalan előnye van: nagy mennyiségben és kiváló minőségben biztosítja a szervezet számára eszenciális tápanyagokat, valamint a test izomzatának tömegét is növeli.

        Egyszerre használ és árt a tojás

        Kanadai tudósok kutatási eredménye szerint a tojásfogyasztás noha növeli a koleszterinszintet, ezzel egyidejűleg csökkenti a vérnyomást. A kutatóknak emellett sikerült a tojásnak olyan proteinjeit azonosítani, mely a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mintájára működnek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA