• A kávéfogyasztás egészségügyi hatásai

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Reinhardt István

        A kávé élénkítő hatását régóta ismerik, ám a történelem során egyszer élvezeti cikként, másszor pedig betiltott méregként tartották számon. Melyik áll közelebb a valósághoz?

        A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok. Ebben az ellentmondásokkal teli helyzetben megpróbáljuk áttekinteni, mit gondol ma a tudomány a kávéról.

        A kávé hatásáért felelős összetevők

        A kávé számottevő mennyiségű klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A klorogénsavak laboratóriumi vizsgálatokban antioxidáns hatásúak, ám az kérdéses, hogy elfogyasztva mi marad ebből a hatásból. A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve. A koffein az idegsejtekben az adenozinreceptorok gátlója – mivel az idegi ingerületátvivő anyagok működését befolyásoló adenozin általában szintén gátló hatású, így a gátlás gátlásával a koffein az idegsejtek működését serkenti. A kávéfogyasztás hatását azonban befolyásolja, hogy az ital koffeintartalma a kávészemek minőségétől és az elkészítés módjától függően változó.

        A szűretlen kávénak – elkészítéstől függően − jelentős lehet a kafesztol és kaveol tartalma. Ezek olyan diterpének, amelyek emelik a teljes és az LDL-koleszterin szintjét. A kafesztol és kaveol mennyisége lényegesen alacsonyabb a papírfilter használatával készült kávéitalokban és az instant kávékban. A svéd, francia vagy török módra készített kávéban a legmagasabb, a presszókávéban közepes a koncentrációja.

        Hirdetés

        Mi történik a szervezetünkben, ha kávézunk?

        Tudományos kutatások és eredmények a kávézás egészségügyi hatásairól:

        Cukorbetegség

        Több nagy tanulmányból az derült ki, hogy az intenzív kávéfogyasztás – legalább napi négy-hat csésze – kb. egyharmadával csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A vizsgálatok többségéből úgy tűnik, a koffeinmentes kávénak is van ilyen hatása, de jóval gyengébb. Érdekes, hogy a rövid távú klinikai vizsgálatokban a koffein rontotta a glükóztoleranciát és csökkentette az inzulinérzékenységet, amit ellenkező irányú, diabetogén hatásnak kell tekintenünk.

        Parkinson-kór

        Más vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása férfiaknál a rákövetkező tíz év során 40−60%-kal csökkentette a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. A megelőző hatás arányos volt a kávéivás mértékével.

        Ellentmondó tapasztalatokat hoztak viszont a nők kávéivására vonatkozó hosszú távú megfigyelések. Azoknál a nőknél, akik menopauza után hormonpótló kezelésben részesültek, a koffein nem nyújtott védelmet a Parkinson-kór kialakulása ellen, ami arra utal, hogy az ösztrogén hormon – ma még tisztázatlan módon – megváltoztathatja a koffein hatását.

        Tekintve, hogy a koffein és a cukorbetegség, illetve a Parkinson-kór kialakulása közti összefüggések nem kellően tisztázottak, a pozitív eredmények ellenére nem lenne helyénvaló a kávéfogyasztást e betegségek megelőzésére ajánlani.

        Vastagbéldaganat

        A számos, nagy létszámú kutatás ellenére nem világos a koffein és a vastagbél-végbélrákok közti kapcsolat sem. Több tanulmányban úgy tűnt, a rendszeres kávéfogyasztás mintegy negyedével csökkenti e daganattípus kialakulásának veszélyét. Más, nagyobb bizonyító erejű vizsgálatokban azonban ezt a megfigyelést nem sikerült megerősíteni. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a két legjelentősebb tanulmányban viszont a koffeinmentes kávé ivása csökkentette a kolorektális rákok rizikóját. Az ígéretes eredmények ellenére tehát a kávé nem igazán látszik alkalmasnak a vastagbél-végbélrák megelőzésére.

        Májgyulladás

        A krónikus májgyulladás következménye lehet hosszabb távon a májzsugorodás, a cirrózis, amely a májsejtek folyamatos pusztulásával, a máj működésének romlásával és más szövődményekkel, nem ritkán a máj rosszindulatú daganatával jár együtt. A fejlett országokban a cirrózis leggyakoribb oka az alkoholizmus és a hepatitis B, illetve hepatitis C vírus. Jelentős számú, hosszú távú követéssel együtt járó vizsgálatban kutatták a kávéfogyasztás hatását a májzsugorodásra, és azt találták, hogy a rendszeres kávéivás csökkenti a cirrózis és a vele összefüggő halálozás kockázatát. Különösen hatékonynak találták a kávézás jótékony hatását alkoholos eredetű májkárosodás esetén. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti.

        Szív- és érrendszer

        Bár a klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatásúnak találták, nincs rá bizonyíték, hogy növelné a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyét.

        Csontritkulás

        Napi három csésze kávé – megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel mellett  - csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban.

        A mennyiség is számít?

        Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem. A további tanulmányok nagy része ezt a tapasztalatot megerősítette, azonban voltak ennek ellentmondó tapasztalatok is. Ezen túlmenően az összefüggés nem minden esetben volt egyformán érvényes a férfiakra és a nőkre.

        Másfelől vannak adatok arra is, hogy a napi öt vagy több csésze kávé hosszabb távon növelheti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát, bár ezeknél a tanulmányoknál nem lehetett kizárni a vizsgálati módszertanból fakadó esetleges torzulásokat. A nagyobb bizonyító erejű kutatások ezt a negatív hatást általában nem erősítették meg, bár egy norvég vizsgálat azt mutatta, hogy a kávéfilter elterjedése előtti időkben a rendszeres nagymennyiségű kávé fogyasztása a koszorúér-megbetegedés veszélyét növelte. A több kutatás eredményét összegző elemzések azonban ezt a veszélyt nem igazolták.

        Összességében, a mérsékelt mennyiségű (napi 3-4 csésze, ami kb. 300-400 mg koffeinnek felel meg) kávé rendszeres fogyasztásának káros hatására csekély, jótékony hatására mérsékelt bizonyítékot találtak.

        Kik kerüljék a kávéfogyasztást?

        Mennyi az optimális vérnyomás?

        Kalkulátor Tudja meg, hogy az Ön életkorában mekkora vérnyomásának célértéke!

        Vérnyomás kalkulátor

        Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat. A két-három csésze kávé vérnyomásemelő hatása az arra hajlamosaknál magas vérnyomást okozhat. Amíg a várandósságra és a magzat növekedésére gyakorolt hatása nem tisztázódik, nem javasolt napi három csészénél több – azaz 300 mg koffeinnek megfelelőnél nagyobb mennyiségű − kávé fogyasztása a kismamáknak.

        A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli további sorsát befolyásolhatja. Nem javasolt például a vashiány pótlására szedett gyógyszerrel egy időben kávét inni. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól az egyes készítmények betegtájékoztatóit érdemes áttanulmányozni.

        A klinikai és laboratóriumi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a kávéban található további hatóanyagok jelentősen módosíthatják az önmagában, például tabletta formájában elfogyasztott koffein hatását. E hatóanyagok mennyiségét és arányát a kávé elkészítésének módja – presszó, filteres, törökös stb. − nagyban meghatározza, ezért sok vizsgálatban részben ezzel magyarázhatók az eltérő eredmények. Úgyszintén jelentősen különbözhet a kávé és a koffeintartalmú üdítők, energiaitalok szervezetre gyakorolt hatása is.

        Forrás: WEBBeteg
        Linus Pauling Institute Micronutrient Information Center: Coffee
        Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István

        Módosítva: 2018.12.27 15:06, Megjelenés: 2017.11.23 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Klímaberendezések

        Klímaberendezések

        Dr. Lajtos Melinda

        Milyen egészségügyi problémákat okozhatnak? Hogyan lehet ezeket elkerülni?

        A nyár hűsítő kedvencei

        A nyár hűsítő kedvencei

        Faar Ida, újságíró

        Mit érdemes tudnunk a fagylaltokról és jégkrémekről? Ennek járunk most utána.

        Hőség és ventilátor

        A WHO és több egészségügyi szervezet azt ajánlja, hogy 35 fok felett ne használjon senki ventilátort, mert az nem csökkenti, hanem növeli az ember testhőjét, az amerikai egészségügyi szervezet pedig 37,2 fok felett nem ajánlja a ventilátorok használatát.

        Szabadság alatt előnyös az alacsonyabb fokozat

        A nyári idényben mit kell tennünk egészségünk védelmére? - kérdezték újságírók az Európai Bizottság közegészségügyben illetékes igazgatóját. John F. Ryan, maga is szabadság előtt állva, válaszában arról beszélt, hogy az üdülési szezon miként befolyásolhatja a lakosság egészségi állapotát - utalva azokra az EU-intézkedésekre, amelyek szavatolhatják a polgárok biztonságát. Mellesleg nemcsak ilyenkor, hanem az egész év folyamán.

        Mennyi kávét igyunk egy nap?

        Kutatások bizonyítják, hogy a koffein csökkenti a depressziót és a béldaganatok kialakulásának kockázatát, növeli a sportteljesítményt, ugyanakkor igaz az is, hogy felelőtlenül fogyasztva növeli a stresszt, a csontritkulás és a szívproblémák esélyét, olyannyira, hogy még hirtelen szívmegálláshoz is vezethet. De akkor mennyi is az annyi, mennyit igyunk belőle és mikor?

        Koffein - Ajánlott mérték és a koffeinmérgezés tünetei

        Mivel ma már több olyan termék is tartalmaz koffeint, amelyről nem is gondolnánk, könnyen előfordulhat, hogy az ajánlott napi bevitelt túlhaladó mértékben juttatjuk azt a szervezetünkbe. A koffein megtalálható a különböző energia- és sportitalokban, egyes gyógyszerekben, kávéban, teában, csokiban, valamint a guaranát tartalmazó italokban is.

        Rendszeres kávézás - Milyen a hatása?

        A kávé élénkítő hatással van agyunkra és idegrendszerünkre is. Tévedés azonban, hogy a mindennapos kávéfogyasztás hosszú távon is emelheti teljesítményünket - állítják a Bristoli Egyetem kutatói.

        A jeges kávé annyi kalóriát tartalmazhat, mint egy teljes étkezés

        A nagy melegben igazán frissítő egy jó jeges kávé, ám utána jobb, ha kihagyja az ebédet, vagy egyenesen az edzőterembe megy, mivel egyes jeges kávékkal annyi kalóriát juttat a szevezetébe, mint egy teljes étkezéssel – figyelmeztet egy rákkutató alapítvány.

        A magas vérnyomás és a kávéfogyasztás

        A magas vérnyomással élőket általában eltanácsolják a kávéfogyasztástól, mivel a koffeintartalmú ital növeli a pulzusszámot, s azzal együtt az érfalakra nehezedő nyomást is. Ám nagy fogyasztók esetében mindez már nem igaz.

        A koffeintől a fiúk jobban pörögnek

        A koffeintartalmú italoknak gyengébb a hatása lányok esetében – derül ki egy új kutatásból. A magyarázat a jelenségre talán a hormonoknak a koffein metabolizmusára gyakorolt hatásában keresendő.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA