Tisztelt Kérdező! A mellkas CT vizsgálat a viszonylag alacsonyabb sugárdózisú komputertomográfiás vizsgálatok közé tartozik. A pontos sugárdózist a távolból nem lehet kiszámítani, függ a berendezéstől, az alkalmazott technikától (a HRCT ezen belül is kisebb dózisú), az elvégzett sorozatok számától, de az átlagos értékekből sem következik számottevő rizikó későbbi betegségekre. Az élet során kapott ionizáló sugárzások összeadódnak, de a sejtek bizonyos mértékű regenerációra képesek. Szerintem jelenleg nincs oka aggodalomra, de a jövőt illetően, sugárzással járó vizsgálatok előtt konzultáljon klinikus szakorvossal, mert nem biztos, hogy mindenre a CT a legjobb megoldás. Még egy hamarabb elvégezhető magánfinanszírozású CT (és más vizsgálatok) előtt is hasznos, ha orvosi javaslatra történik. Így a vizsgáló radiológus is konkrétabb információkhoz, pontosabb kérdésekhez juthat.

Tisztelt Kérdező! A DEXA csontsűrűség vizsgáló nagyon kis dózisú sugárzást bocsát ki, ami még egy mellkasröntgen-felvételénél is alacsonyabb, a vizsgálat alatt a beteget a napi háttérsugárzásnál kevesebb besugárzás éri. A berendezés a sugarat szűken a betegre irányítja, az esetleges kilépő szórt sugárzás is minimális, és a helyiség fala azt is gyakorlatilag kiszűri. A röntgenfelvételi helyiségek falába és ajtajába árnyékoló védelmet kell beépíteni, ami a szórt sugárzásokat nagy mértékben elnyeli, aminek hatásosságát hivatalos mérésekkel kell ellenőrizni. Emellett még a távolság is védő hatású, a sugármennyiség a távolság négyzetével csökken (kétszeres távolságban negyedére stb.). A röntgensugárzás egyébként csak a felvételek pillanataiban keletkezik, így mivel a felvétel készítésekor nem nyitnak ajtót, ajtónyitáskor sugárzás már nincs. Azt írta a bevezetőben, hogy a kisfia kissé elmaradott a fejlődésben, konkrétan izomgyengeségről nem írt; nem tudom, mi így a kapcsolat a Duchenne-féle izomsorvadással. Kromoszóma mutáció az ivarsejtek érési folyamata alatt történhet és nem a magzati korban. Mindezeket összefoglalva, nincs oka attól aggódni, hogy a körülmények okozhatták a fejlődési zavart a gyermekének.

Tisztelt Kérdező! A lelet mellett nem fogalmazott meg konkrét kérdést, de a címből úgy gondolom, hogy elsősorban a cisztára szeretne rákérdezni. Bár a lumbalis (ágyéki) gerincet vizsgálták, de a ciszta a leírás szerint a bal petefészek területén van, ami belekerült a vizsgálat látóterébe. Ennek kontrollját javasolták, amire ultrahangvizsgálat is alkalmas. Emellett javasolnék egy nőgyógyászati vizsgálatot is. A gerincen főleg túlterheléses eredetű porckorong eltéréseket írnak le, így az 5. csigolya alatti porckorongon középen előboltosulást, az ideggyökök érintettsége nélkül. A Modic I. jelzavar a porckorong betegség következménye, a csigolyában körülírt ödémát jelez. A scoliosis gerincferdülést jelent. Az 5. csigolya kissé hátrébb áll a szomszédos szelvényhez képest. A véleményben ezeket foglalják még egyszer össze. Mindezen eltérések jelentősége a kórelőzménnyel és a tünetekkel együttesen ítélhető meg. A gerincproblémát a kezelőorvosával, a cisztát nőgyógyásszal beszélje meg.

Tisztelt Kérdező! Egy röntgenleletet mindig a tünetekkel, panaszokkal együtt lehet jól értékelni. A távolból csak a kóros eltérések leírásának érthetőbbé tételére tudok vállalkozni. A lordosis a gerinc normális nyaki görbülete, ami a leírás szerint csökkent. A csigolyák pereminek megnyúlása porckopásos eredetű jel. A 4- 7 nyaki csigolyák közötti porckorongok hátul közepes mértékben laposabbak ami szintén túlterheléses eredetű lehet. Más kóros eltérést nem írtak, a többi megállapítás normális. A kezelés és az esetleges további vizsgálatok megbeszélésére forduljon a kezelőorvosához.

Tisztelt Kérdező! Egy leletet legjobban a tünetekkel, és - ha rendelkezésre állnak - laboratóriumi leletekkel együtt lehet értékelni, ami a kezelőorvos feladata. A lelet pontos értelmezése, miután a végén összefoglaló vélemény, javaslat nem szerepel, a felvételek hiányában is nehezebb. A leírásból annyi derül ki, hogy a pajzsmirigy bal lebenyében láthatóak körülírt eltérések, azaz göbök. Általánosságban annyit lehet mondani, hogy ezek a göbök a nagy többségükben jóindulatúak. A 10 mm alatti göbök általában nem igényelnek további beavatkozást, de követésük szükséges. A cystosus jelleg gyakori tulajdonság, ez azt jelenti, hogy egy göb állományában folyadéktartalmú részek alakulnak ki. A nem folyadékos (szolid) részekben keringési jelek (vascularisatio) sokszor megfigyelhetők. A „finoman diffúz inhomogén szerkezet” nehezen értelmezhető, esetleg krónikus gyulladás merülhet fel, erre vonatkozólag laboratóriumi vizsgálatok elvégzése jöhet szóba. A továbbiakat a kezelőorvosával beszélje meg.

Tisztelt Kérdező! A teljes leletek, felvételek és vélemények pontos ismerete nélkül nehéz korrekt választ adni. Ha már - jogosan - felmerült a gyanú, hogy a biopszia nem a megfelelő helyről készült, mert annak tartalmaznia kellett volna a mikromeszesedéseket, akkor nem jött-e szóba a biopszia megismétlése? Az jó hír, hogy semmilyen módszerrel nem lehetett konkrét tumoros képletet kimutatni, de ha egyszer felállították a biopszia indokoltságát és a beavatkozás nem tűnik eldöntő értékűnek, akkor így még nem lehet biztosat kimondani.

Tisztelt Kérdező! Hosszú évek óta az epehólyag-eltávolítások során nem mágnesezhető (többnyire titánból készült) fémklipeket használnak, minden bizonnyal az Ön esetében is így történt, ezekkel az MR vizsgálat elvégezhető. A vizsgálatot végző MR munkahelyet megkérdezheti előre, hogy kérnek-e esetleg ezzel kapcsolatos dokumentumot, zárójelentést.

Tisztelt Kérdező! Az MR leletben a porckorongokkal kapcsolatosak a leglényegesebb eltérések. A III. porckorong körkörös előboltosulása jobb oldalon szűkíti az idegcsatornát és nyomja az idegkilépést. A IV. porckorong szintén körkörösen előboltosul, szűkíti mindkét oldali idegcsatornát és érinti az idegeket. Ebben a magasságban olyan eltérést is láttak, ami a porckorong rostos tokjának a beszakadásának felelhet meg. Az V. porckoronggal összefüggésben leírtak egy előboltosulást, melyhez bal oldalon hegszövet is társult. A vélemény szerint az elváltozás bal oldali része hegesedés, középső része porckorong sérv lehet. Bár erre konkrétum a kérdésben vagy a leletben nem szerepel, de valószínűleg ez volt a műtét helye. Ezek mellett az V. ágyéki csigolya és a keresztcsont között 6 mm-es elcsúszást állapítottak meg. A csigolyák fedőlemezeinek homorú alakjáról, egyenetlenségéről nem írtak véleményt, látatlanban elsősorban csontritkulás, esetleg korábbi sérülés lehet az oka. A további teendőket a kezelőorvossal beszéljék meg.

Tisztelt Kérdező! A HRCT (High-Resolution, azaz nagy felbontású CT vizsgálat) azt jelenti, hogy a tüdőről vékony, de egymással nem érintkező natív (nem kontrasztanyagos) szeleteket készítenek, közben a kép kontrasztosságát számítógépes eljárással fokozzák. A HRCT nem elsősorban a körülírt infiltrátumok (gyulladásos beszűrődések), vagy kicsiny gócok, hanem a tüdő egészét vagy nagy részét érintő, úgynevezett diffúz elváltozásainak (pl. tüdőtágulás, diffúz gyulladással vagy kötőszövet felszaporodással járó folyamatok, hörgőtágulatok stb.) , illetve ezek szerkezetének pontosabb megítélésére szolgál. Ennek jelentősége igazából akkor volt, amikor a régebbi CT berendezések csak vastagabb szeletekkel tudták az egész tüdőt leképezni, és kis részleteket csak ezen módszerrel lehetett pontosan ábrázolni. A ma használatos CT berendezések túlnyomó többsége azonban több- illetve sokszeletes, ami azt jelenti, hogy rövid idő alatt is az egész tüdőről vékony szeletek készülnek, vagyis külön HR szeletekre nemigen van már szükség. Mivel nem tudom, hogy Ön hol lakik és hová tartozik, arra kérdésére nem tudok válaszolni, hogy hol érhető el Ön számára leginkább CT vizsgálat, de erre a kezelőorvosa - aki valószínűleg a mellkas RTG vizsgálatokat is kérte - bizonyára választ tud adni. A legutóbbi években Magyarországon a CT munkahelyek terén jelentős fejlesztések történtek, így minden bizonnyal az Ön közelében is van már korszerű CT berendezés. Magánúton, fizetős alapon bizonyára hamarabb kaphat időpontot, mint a TB terhére, kivéve esetleg, ha a kezelőorvos a panaszai, tünetei alapján sürgősséggel utalná be. CT -re háziorvos nem adhat beutalót, de elvileg bármely szakorvos beutalhatja. A legjobb volna tüdőgyógyásztól, tüdőgondozóból vinni beutalót-javaslatot. Ha egy bizonytalan eredetű krónikus infiltrátumot kell megvizsgálni, akkor az én véleményem szerint a natív CT vizsgálat nem biztos, hogy elegendő, szükség lehet intravénás kontrasztanyag adására is az erek, nyirokcsomók megítélésére. Ebből a szempontból is hasznos lehet, hogy a vizsgálatot orvosi javaslatra végezzék, még ha fizetős alapon készülne is. A kontrasztanyag adásáról a rendelkezésre álló adatok, beutaló/javaslat alapján a radiológus dönt, a beteg felvilágosítását követő írásbeli beleegyezése szükséges. A többi szükséges információt az előjegyzésnél fogják átadni.

Tisztelt Kérdező! Az említett sugárterheléssel járó vizsgálatok nagy valószínűséggel nem okoznak károsodást a férje hímivarsejtjeinek genetikai anyagában. Kutatási eredmények szerint még az ennél jóval nagyobb sugárdózist kapott (atombomba támadást, vagy sugárkezelést átélt) férfiak később megfogant gyermekei sem károsodtak. Tudni érdemes azonban, hogy a hímivarsejtek a osztódásuk, azaz az érési folyamatuk alatt érzékenyebbek a sugárzásra, a nyugalomban lévő ős-hímivarsejtek sokkal kevésbé. Ezért, a maximális óvatosságot tartalmazó ajánlások a vizsgálatokat követő két érési ciklus lezajlása után javasolják a gyermekvállalást, ami kb. 4-5 hónapnyi várakozási időt jelent. A sugárzással járó vizsgálatok várhatóan nem befolyásolják a megtermékenyítő képességet (ami a sugárkezelést kapó férfiak esetében előfordul).

Tisztelt Kérdező! A májban az echoszegény (azaz az UH képen a környezeténél sötétebb) gócok többféle eredetűek lehetnek, ezek pontos mibenlétét megállapítani még a vizsgálat közben sem mindig lehet, látatlanban még kevésbé. Több szempont is figyelembe veendő, de ilyen esetekben sokszor csak további vizsgálatok, így CT esetleg MR vizsgálat során lehet biztosabbat mondani a gócokról. A gyomortükrözés eredményétől függően még további kivizsgálás is szükséges lehet.

Tisztelt Kérdező! Az MR kontrasztanyag nem jódtartalmú, ezért a pajzsmirigy működési zavara mellett is adható. Mint a korábbi válaszomban is írtam, az MR vizsgálat méretüktől függően ábrázolja a koleszterin polipokat is így az 5 mm-esek nagy valószínűséggel már láthatóak. Azonban, MR vizsgálatra emiatt ritkán van szükség, mert ultrahanggal nagy érzékenységgel ki lehet mutatni ezeket. Az 5 mm-es polipokat általában csak követni szokták ultrahanggal. A koleszterin polipok sokszor tünetmentesek, bár néha okozhatnak panaszokat, amikor az epehólyag eltávolítása jön szóba. A vizeletben talált genny ettől független, ennek kezelését a kezelőorvosával beszélje meg.

Tisztelt Kérdező! A TMI (temporomandibularis), azaz állkapocsízület célzott MR vizsgálata speciális beállításokban készül. Egy nyaki lágyrész MR nem helyettesítheti az ízületi MR vizsgálatot, ha az ízület állapota, esetleges működési zavara vagy a csontszerkezet a kérdés. Sajnos arra nincs módom, hogy Ön felvételeit átnézzem és azokról másodvéleményt adjak. Esetleg találhat olyan magánrendelést, ahol vállalnak ilyen szolgáltatást.

Kedves Kérdező! CT vizsgálatok során a kontrasztanyag adását a vizsgálatkérő lapon feltüntetett információk alapján protokollok szabják meg. A mellkas CT vizsgálata során a legtöbb esetben indokolt a kontrasztanyag adása, hogy a mellkasi erek és a lágyrészek jobban elkülönüljenek egymástól, illetve egyes elváltozások kontrasztanyag halmozása is fontos információ. A csecsemőmirigy felnőttkorban normálisan egy kicsiny maradvány szokott lenni, de sokszor már nem is látszik a CT-n. Ha viszont valamilyen térfoglalást keresnek, akár a csecsemőmiriggyel összefüggésben, akkor szintén javasolható a kontrasztanyag adása. Egy kivétel van, ha a csecsemőmirigy megnagyobbodása, daganata a myasthenia gravis nevű, izomgyengeséggel járó állapothoz vezetett, mert akkor nem javasolt a kontrasztanyag beadás, de ennek bizonyára jelentkeztek volna már a tünetei-jelei és ezt a körülményt a kérőlapon jeleznék. (A jugulum a mellkas és nyak átmenetében elől a szegycsont feletti mélyedés.) A vizsgálat előtt tájékoztatást fog kapni a kontrasztanyag adásáról, majd írásbeli beleegyezése szükséges hozzá.

Tisztelt Kérdező! Az MR az esetek többségében kimutatja az epehólyag köveket, és a polipokat is, a legkisebbek kivételével. MR vizsgálatra azonban ezek miatt általában nincs szükség, mert ultrahanggal egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban és megállapíthatók ezek az eltérések. Kivétel lehet egy esetleges kis epeúti kő, ami ultrahanggal nem biztos, hogy ábrázolódik, de speciális MR vizsgálattal kimutatható. Erre viszont tünetek és kóros laboratóriumi eredmények is utalnának.