• Dr. Laki András

        radiológus

        732

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten.


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórházban majd 1989-'92 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs Utcai Kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként, majd főorvosként.



        Jelenleg részállásban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinikájának Radiológiai Osztályán dolgozom, és több más munkahelyen is végzek ultrahangvizsgálatokat.



        Magánrendelések




        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területén szereztem gyakorlatot.



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt.



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.



        Információ az online tanácsadásról



        A WEBBeteg.hu oldalon a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal és beavatkozásokkal kapcsolatosan elsősorban olyan kérdésekre válaszolok, melyek a vizsgálatok javallataira, előkészítésükre, esetleges kockázataikra vonatkoznak, vagy a szaknyelven megfogalmazott leletek közérthetőbb magyarázatát igénylik. A lelet teljes körű értelmezése mindig a beteg személyes vizsgálatával, összes leletének és előzményeinek ismeretével lehetséges, ami a kezelőorvos feladata, ezért választ gyakran csak általánosságban lehet adni.    



        Elkészült röntgen-, CT-, MR - stb. vizsgálatok felvételeinek újbóli leletezését, azokról  másodvélemény adását nem vállalom; az ilyen típusú válasznak ezen a portálon sem a technikai, sem a jogi feltételei nem adottak.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! Mivel a felvételeket és a teljes leleteket, összefoglaló véleményeket nem láthatom, csak a kiemelt részleteket tudom megítélni. A 2019.07.26-i PET-CT szerint nem láttak tumorra gyanús izotópos dúsulást. A vizsgálat CT részében a hypodens (kevésbé sugárelnyelő) képlet az áttét kimetszésének a helye lehet. A 2019. novemberi CT során a képlet lassú visszafejlődését írták le, tumoros halmozás benne nem látszott. A legutóbbi CT során változást nem észleltek, újabb képletet nem igazoltak. Ezek alapján nem látom igazolva, hogy áttét volna, de így vélemény adása korlátozott értékű. Konzultáljon lehetőség szerint a kezelőorvosával. Kétséges esetben kontroll PET-CT jöhet szóba.
        Tisztelt Kérdező! Egy CT leletet mindig a beteg előzményeivel, tüneteivel és panaszaival , valamint egyéb pl. laboratóriumi vizsgálati leleteivel együtt lehet pontosan értelmezni, ezek csak a kezelőorvos számára állnak rendelkezésre. A felvételeket nincs módom megtekinteni. A májban egy többrekeszes, folyadékkal telt elváltozást találtak. Más lényeges eltérést nem írnak le. A májban lévő kis meszesedés és (a májnál kevésbé sugárelnyelő) góc, ami ciszta is lehet, továbbá a kis veseciszta nem látszik fontosnak most. Felmerült egy bizonyos egysejtű élősködő (Echinococcus) okozta fertőzés vagy folyadékkal telt térfoglalás is, de a CT vizsgálat alapján nem tudták egyértelműen értelmezni a talált elváltozást, így MR vizsgálatot javasoltak. A kezelőorvossal beszéljék meg a leletet.
        Tisztelt Kérdező! A csontok szerkezete jól vizsgálható CT-vel, így a bordáké is. Azt a felvételek nélkül nem tudom megítélni, hogy az Ön vizsgálatán mi látszott és mi nem. A csontokat általában végignézik a hasi CT során is, de inkább akkor vizsgálják meg részletesebben, ha a kérdésben ez így szerepel. Mint említette, „hasi fájdalmak” miatt készült a CT. Az is lényeges, hogy a bordájának melyik része fáj, a porcos (szegycsonthoz közelebbi) területe kevésbé jól vizsgálható CT-vel. Javaslom, hogy vagy Ön vagy a kezelőorvosa a vizsgálatot leletező radiológussal konzultáljon, mielőtt újabb CT vizsgálatra menne. Ha CT-vel nem látszik kóros eltérés, de valószínűleg csont eredetű a panasz, csontizotóp vizsgálat esetleg még MR jön szóba.
        Tisztelt Kérdező! A CT vizsgálatok okozta sugárterhelés kis mértékű kockázatot jelent, és ezek csak statisztikailag becsülhető számok. Az egyes emberre vonatkozóan nem vonható le konkrét következtetés. Ennélfogva, a korábbi vizsgálatok miatt nincs oka aggodalomra. A májra vonatkozóan az előző vizsgálatok leleteit és felvételeit részleteiben nem ismerem, nem tudom, milyen volt az a ciszta, volt-e a leletben bizonytalanság, pontosan miért kéri a gasztroenterológus a CT-t. A sugárterhelés az ember élete folyamán összegződik, és ebben annak gyakorlatilag nincs szerepe, hogy fél éven belül, vagy ritkábban éri a szervezetet a több vizsgálat. Néhány CT vizsgálat a szakmai álláspont szerint nem jár jelentős kockázattal, de én megfontolnám, hogy inkább MR készüljön a májciszta miatt, ami egyáltalán nem jár sugárterheléssel.
        Tisztelt Kérdező! Nem derült ki, hogy pontosan miért készült ez az ultrahang vizsgálat, van-e panasza, voltak-e előző vizsgálatok, továbbá sem a felvételeket nem láthatom, sem a vizsgáló összefoglaló véleménye, javaslata (ha volt ilyen) nem került a kérdésébe . Nem tudom, hogy röntgen-mammográfia készült-e. Mindezek következtében teljes értékű választ adni nem lehet. A leletben egy kis echoszegény (a környezeténél az ultrahang nyalábot kevésbé visszaverő, ezért sötétebb) képletet és egy kis cystát írtak le. Utóbbi valószínűleg ártalmatlan. Az echoszegény képlet mibenléte pusztán ebből a leírásból nem állapítható meg. A szakmai protokollok szerint az Ön korában, 30-35 év felett az emlő ultrahang már nem önállóan végzendő, hanem kiegészítő vizsgálat a mammográfia, mint alapvizsgálat (és a tapintás) mellett. A mammográfia ilyenkor már érzékenyebb és számos olyan jel vizsgálható, amelyek segítenek egy kóros képlet jó- vagy rosszindulatú jellegének eldöntésében.
        Tisztelt Kérdező! Egy internetes tanácsadó oldal, ahol sem betegvizsgálatra, sem az összes lelet, kórelőzményi adat áttekintésére sincs lehetőség, nem pótolhatja a személyes orvosi konzultációt. Az Ön felesége esetében, miután egy kóros MR lelet készült és komoly panaszok is fennállnak, szerintem mielőbbi személyes orvosi segítségre van szükség. A korábbi kérdésben írta, hogy először a háziorvosuknál jelentkeznek, nem tudom, ez azóta megtörtént-e és mi volt az eredménye. Úgy látom, hogy ebben az állapotban már nem kizárólag a saját erejükből és magánszervezésben lenne célszerű az ellátás, hanem szakorvosi irányítással, lehet, hogy kórházi felvétel is szükséges lehet. Az MR lelet szerint felmerült, hogy a csontelváltozások áttétes eredetűek lehetnek, emiatt indokolt a további részletes kivizsgálás és ezt onkológus, vagy belgyógyász tudja leginkább megszervezni. Ennek részeként a mellkas-has együttes CT vizsgálatát szokták elvégezni a teljes állapotfelmérés céljából. Ez a vizsgálat - amennyiben ellenjavallata nincs - csak az intravénás kontrasztanyag adásával teljes értékű. Az intravénás kontrasztanyag adása egy minimális, de ugyanakkor létező kockázattal is jár, ezért a magánfinanszírozásban is általában szakorvosi javaslat (ha nem is egy szó szoros értelmében vett beutaló) birtokában végeznek el, emellett jóval magasabb díjtételekkel jár, mint a natív. A másik kérdésére: a has-kismedence esetén MR pótolhatja a CT-t de a tüdő vonatkozásában az MR érzékenysége alacsonyabb. A szükséges beutalóért a háziorvosnál mielőbb jelentkezzen, aki valószínűleg egy hatásosabb fájdalomcsillapításban is tud majd segíteni.
        Tisztelt Kérdező! A kisgyermekek szervezete valóban érzékenyebb a sugárterhelésre, de ez nem jelenti azt, hogy egy-két röntgenfelvétel reális kockázatot jelentene. Igen alacsony mértékű, csak statisztikailag becsülhető rizikóról van szó. Így nincs oka aggodalomra, ez külön teendőt nem igényel. A röntgenvizsgálatoknak megvan a fontos helye és a szerepe az orvosi gyakorlatban, indokolt esetben gyermekeken is el lehet végezni azokat.
        Kedves Kérdező! A sugárterhelésre vonatkozó adatok a berendezések és az alkalmazott technika függvényében kissé eltérhetnek egymástól, de általánosságban mondható, hogy a digitális tomoszintézis ugyanannyi vagy kissé több dózist jelent, mint a hagyományos mammográfia, ugyanakkor a digitális tomoszintézis sokkal érzékenyebb – 35-40%-kal több emlőrákot képes kimutatni. Még ha kissé magasabb is sugárterhelés, az sem tekinthető veszélyesnek, különösen összehasonlítva azzal az előnnyel, amit egy emlőrák korai felismerése jelent.
        Kedves Kérdező! Sérülések kimutatásához az MR vizsgálat során nem szükséges kontrasztanyagot adni. A műtéti illetve kezelési lehetőségekről majd az elkészült MR vizsgálat felvételeivel és leletével baleseti sebész vagy ortopéd szakorvossal konzultáljon.
        Tisztelt Kérdező! Nem tudom, hogy a fül-orr-gégész írt-e valamilyen konkrét kérdést, iránydiagnózist a kérőlapra; ennek ismerete segíthetné a választ. A nyelés közbeni kattogást leginkább a gégeporcok és azok ízesüléseinek rendellenessége okozhatja, esetleg a gégeporcoknak a nyaki gerinccel vagy a nyelvcsonttal ütközése, súrlódása lehet a háttérben. Lehetséges, hogy egy erőteljesebb nyelési mozgás váltotta ki a porcok elmozdulását, és ezután állandósult a kóros kapcsolat a gége porcos részei között. Megértem, hogy lehetőség szerint kerülné a sugárterheléssel járó CT vizsgálatot, de ebben a konkrét esetben úgy gondolom, hogy a gégeporcok, esetleg a közeli csontok apró részeinek és egymáshoz való viszonyainak a megállapításában a CT érzékenyebb. A nyaki CT vizsgálat a CT vizsgálatok közül viszonylag mérsékeltebb dózissal jár. Egy másik kiegészítő diagnosztikai lehetőség az nyelés röntgenvizsgálat átvilágítás alatt, ami funkcionálisan mutathatja ki a nagyobb gégeporcok elmozdulásait.
        Tisztelt Kérdező! Az MR vizsgálat sokkal érzékenyebb, mint a röntgenfelvétel, ezért az sokszor előfordul, hogy MR-en több eltérést lehet látni, mint a röntgenen. A felvételeket nem látva, a lelet alapján azt lehet megállapítani, hogy több csigolyában is láttak körülírt elváltozásokat. A csigolyákban leggyakrabban haemangiomák (érburjánzásból álló jóindulatú csomók) fordulnak elő, melyek legtöbbször jellegzetes megjelenésüek. A feleségének a felvételein nem ilyen jellegűek voltak a gócok, ezért írták, hogy haemangiomákra atípusosak. A gyomorszáj magasságában is leírtak egy szintén kórosnak tűnő eltérést. További kivizsgálást tartottak indokoltnak, és én is így látom a leletből, hogy mielőbbi további vizsgálatok szükségesek. A háziorvosnál a vizsgálata valóban az első, de azon túlmenően elsősorban mammográfiára, pajzsmirigy és nyaki ultrahangra, mellkasi-hasi CT és nőgyógyászati vizsgálatra gondolok.
        Tisztelt Kérdező! Elnézését kérem, a válasz technikai okokból késett. Az izotópvizsgálatok után a beteg még rövid ideig, általában egy napig és fokozatosan csökkenő mértékű, kis mennyiségű sugárzást bocsát ki. Emiatt tanácsolják azt, hogy aznap lehetőleg ne legyen tartósan kisgyermekek vagy terhes anyák közelében. Ennek oka leginkább az elővigyázatosság, de nincsen arra nézve bizonyíték, hogy ténylegesen számottevő veszélynek tenné ki a páciens a környezetét. Ha valamiért elmaradt a tájékoztatás, akkor sincs oka aggodalomra, amellett utólag már nem is tud már ezen változtatni. Ami az Ön vizsgálatait érinti: nincsen arra vonatkozó határérték vagy előírás, hogy mennyi a károsodás nélkül elviselhető vizsgálati sugárterhelés. Mindig az az alapelv, hogy a vizsgálatokat akkor kell elvégezni, ha a várható haszon (pl. egy kezelés megválasztásának feltétele, vagy éppen egy kockázatosabb vizsgálat vagy kezelés elkerülése) nagyobb, mint egy esetleges, de alacsony kockázat. A sugárterheléssel járó egy-egy vizsgálat rizikója alacsony, csak statisztikai valószínűségeket lehet becsülni. Mivel a sugárterhelések az élet során összeadódnak és nincs szerepe az időzítésnek, valójában nincs reális indok arra, hogy egy vizsgálatot ezen okokból elhalasszanak.
        Tisztelt Kérdező! A CT vizsgálatok során a röntgensugár nem marad a betegben, tehát nem is léphet ki belőle, így nem jár veszéllyel a környezetére.
        Tisztelt Kérdező! A leletben leírják, hogy a gerincvelő szabályos képet mutat, traumás eltérést, bevérzést nem láttak. A háti és ágyéki gerincen csökkent görbületet említenek, vagyis egyenesebb a háta, ez tartási rendellenesség. A háti és ágyéki csigolyák peremein és a kisízületekben látott felrakódások degeneratív (túlterheléses) eredetűek. A haemangioma jóindulatú csomó, kapilláris erek tágulatából álló gyakori elváltozás. A IX-X csigolya zárólemezein leírt eltérések és a Schmorl-benyomat (Schmorl-hernia, zárólemez-sérv) egy serdülőkori növekedési, csontosodási zavar, a Scheuermann betegség következménye. Itt a porckorong laposabb. A háti gerincen egyéb kóros eltérést nem írtak le. Az ágyéki szakaszon is leírtak kis zárólemez-sérveket, valószínűleg ugyanazon fejlődési zavar miatt. A II., III. és IV. porckorongok víztartalmának csökkenése a degeneráció (túlterheltség) első stádiuma, a lelet szerint előboltosulással, sérvvel nem jár. Mindezeket a véleményben orvosi latin kifejezésekkel is összefoglalták. Tehát nem láttak sérülésre utaló jeleket. A panaszait így valószínűleg a leírt degeneratív eltérések, vagy ezek mellett izombántalmak is okozhatják. Lehetséges, hogy maga az ülő foglalkozás körülményei is befolyásolják a terhelését. Érdemes volna reumatológussal vagy ortopéd szakorvossal megbeszélni a panaszokat és a leleteket.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nem láthatom, így a vélemény csak a szöveg értelmezéséből állhat. A protrusio ebben a szövegkörnyezetben a porckorong előboltosulását jelenti, ami kóros jelenség, a fogalmazásban talán a korral, túlterheléssel együtt járó, enyhe elődomborodáshoz viszonyítottak. A leletben az oldalirányból megfigyelhető normális gerincgörbület a megszűnését (tartási rendellenességet) és balra domború gerincferdülést írnak le. A zárólemezek kis benyomatai túlterhelésből származóak lehetnek. A gerincvelő alsó végződése és az abból eredő idegfonat szabályos. Ezt követően részletezik a csigolyák közötti porckorongokat, mindig a felső csigolya számozása alapján. Ezek szerint az 1. és 2. porckorong középütt hátul enyhén, a 4. porckorong hátulsó széle a középtől balra domborodik jobban elő, utóbbi az ideggyököt érintheti. Az 5. porckorong viszont a középtől jobbra boltosul ki, de a gyököt nem érinti. A gyöki cysta az ideggyök mellett kialakult tasak, amiben gerincvelői folyadék van; ha apró, akkor nincs jelentősége. Mivel minden leletet a tünetekkel, panaszokkal együtt kell értékelni, javaslom, hogy a lelettel forduljon a kezelőorvosához.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés