• Dr. Laki András

        radiológus

        620

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten.


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórházban majd 1989-'92 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs Utcai Kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként, majd főorvosként.



        Jelenleg részállásban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinikájának Radiológiai Osztályán dolgozom, és több más munkahelyen is végzek ultrahangvizsgálatokat.



        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területén szereztem gyakorlatot.



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt.



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Kedves Kérdező! CT vizsgálatok során a kontrasztanyag adását a vizsgálatkérő lapon feltüntetett információk alapján protokollok szabják meg. A mellkas CT vizsgálata során a legtöbb esetben indokolt a kontrasztanyag adása, hogy a mellkasi erek és a lágyrészek jobban elkülönüljenek egymástól, illetve egyes elváltozások kontrasztanyag halmozása is fontos információ. A csecsemőmirigy felnőttkorban normálisan egy kicsiny maradvány szokott lenni, de sokszor már nem is látszik a CT-n. Ha viszont valamilyen térfoglalást keresnek, akár a csecsemőmiriggyel összefüggésben, akkor szintén javasolható a kontrasztanyag adása. Egy kivétel van, ha a csecsemőmirigy megnagyobbodása, daganata a myasthenia gravis nevű, izomgyengeséggel járó állapothoz vezetett, mert akkor nem javasolt a kontrasztanyag beadás, de ennek bizonyára jelentkeztek volna már a tünetei-jelei és ezt a körülményt a kérőlapon jeleznék. (A jugulum a mellkas és nyak átmenetében elől a szegycsont feletti mélyedés.) A vizsgálat előtt tájékoztatást fog kapni a kontrasztanyag adásáról, majd írásbeli beleegyezése szükséges hozzá.
        Tisztelt Kérdező! Az MR az esetek többségében kimutatja az epehólyag köveket, és a polipokat is, a legkisebbek kivételével. MR vizsgálatra azonban ezek miatt általában nincs szükség, mert ultrahanggal egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban és megállapíthatók ezek az eltérések. Kivétel lehet egy esetleges kis epeúti kő, ami ultrahanggal nem biztos, hogy ábrázolódik, de speciális MR vizsgálattal kimutatható. Erre viszont tünetek és kóros laboratóriumi eredmények is utalnának.
        Tisztelt Kérdező! A tájékoztató anyagok alapján a HIFU arckezelés után azok a tevékenységek illetve helyzetek kerülendők, melyek a bőr felmelegedésével járnak, így az Ön által leírtak is ilyenek. A röntgensugárzásnak a diagnosztikai tartományban azonban gyakorlatilag nincsen kimutatható hőhatása, a röntgenfelvételek nem okozzák a bőr vagy a bőr alatti szövetek felmelegedését. Véleményem szerint a panoráma felvétel elkészíthető, ennek ellenkezőjére semmilyen utalást nem találtam.
        Tisztelt Kérdező! Valamennyi ajánlás szerint az izotópvizsgálatok után a páciens aznap kerülje terhesek és gyermekek közelségét. A fejlődő embrió, majd magzat érzékeny a sugárterhelésre, ezért én is azt javaslom, hogy ne találkozzanak aznap. Előre nem mondható meg, hogy káros lenne-e és mennyire egy ilyen, voltaképpen nem nagy sugárterhelés, de éppen ezért érdemes elkerülni minden káros hatást, amit előre tudottan csak lehet. Az izotópvizsgálatok során adott sugárzó anyagok a radioaktív bomlás és (főleg a vizelettel) a szervezetből való távozásuk során általában egy nap múlva már gyakorlatilag kiürülnek, így 1-2 nap múlva már nyugodtan találkozhatnak.
        Tisztelt Kérdező! Ha a komplex emlővizsgálati vélemény az Ön által leírtak szerint, egyéb részletezés nélkül csak annyit tartalmazott, hogy „MR vizsgálat javasolt”, akkor én a távolból még kevésbé tudhatok egyértelműen állást foglalni. Emellett a felvételeket sem láthatom. Azt vélem a leírásából, hogy az ultrahang vizsgálat során talált, inhomogén zsírszöveten belül látott kis cystosus (=folyadéktartalmú) képletek akár a balesetből is származhatnak , kis vérzések maradványa is lehet. (Volt-e ennek a helyén külsérelmi nyom, bevérzés, duzzanat?) Az MR vizsgálatot szerintem elsősorban nem emiatt javasolták, hanem a micromeszesedések (apró mészrögök) miatt. Ezek a mészrögök is sokfélék lehetnek, és vannak olyan típusok, amiket indokolt tovább vizsgálni MR-rel, hogy nincs-e olyan elváltozás a háttérben, ami az addigi vizsgálatokkal nem látható.
        Tisztelt Kérdező! A leletéből kiemelt egyetlen adat, a "8 mm mikromész" nem sok információt árul el. A 8 mm-es méret sem egyértelmű ilyen formában. Sokféle meszesedés létezik, vannak közöttük teljesen jóindulatú eredetűek is. Az MR vizsgálat arra fog választ adni, hogy van-e a meszesedés mellett olyan eltérés, ami röntgennel és ultrahanggal nem látható.
        Tisztelt Kérdező! Orvosi vizsgálat és a korábbi leletek részletes ismerete nélkül a korrekt válaszadás nem lehetséges. Féloldali hasi-háti és mozgásra fokozódó fájdalom lehet mozgásszervi eredetű is; nem tudom, hogy például gerincét, bordáit vizsgálták-e, korábban nem volt-e sérülése az adott helyen. Ha az említett kivizsgálás nem hozott eredményt, reumatológiai és ideggyógyászati vizsgálatot is javasolnék. A bordákról elsőként röntgenfelvétel javasolható, a háti gerincéről, gerinc körüli lágyrészekről MR vizsgálat jön szóba, melyekhez szakorvosi beutaló szükséges (magánfinanszírozásban is ajánlott a szakorvosi javaslat ).
        Tisztelt Kérdező! Egy ultrahanglelet (más képalkotó vagy laboratóriumi leletekhez hasonlóan) csak azzal együtt értékelhető jól, ha tudjuk, miért készült, voltak-e esetleg előző vizsgálatok. A kérdésében a lelet végének a szövege kissé összekeveredett, bár logikailag rekonstruálható. Nem tudom, volt-e összefoglaló vélemény vagy javaslat a lelet végén, ha igen, akkor az hiányzik. Ezeket leszámítva, a leletben a jobb oldali pajzsmirigy lebeny mérsékelt megnagyobbodása szerepel, továbbá ebben göböket írnak le. A felvételek és esetleges vélemény, javaslat hiányában általánosságban az mondható, hogy egy 12 mm-es göb további megfigyelést így ultrahang követést mindenképpen igényel, citológiai mintavételt nem minden esetben. A másik göb esetén a„2 mm” –es méret túl kicsinek tűnik, hogy ilyen típusú szerkezetet mutasson (talán 2 mm-rel kisebb?), 2 mm-es göböknek nincs aktuális jelentőségük. A nyirokcsomónál a „reaktív” megjelölés a fej-nyak régióban (fog, torok, garat) zajló vagy lezajlott gyulladásos folyamatra utal.A további teendők meghatározására a vizsgálatot kérő orvos az illetékes, ha esetleg nem beutaló alapján készült a vizsgálat, akkor forduljon endokrinológus szakorvoshoz. A 14 mm-es nyirokcsomó ultrahangos kontrollja is javasolható.
        Tisztelt Kérdező! Mivel nem láttam a vizsgálatot, a válasz inkább általános jellegű. A bal vese időnként a szokványos nézőpontokból gázzal telt belek miatt nehezebben, vagy nem is látható. Ha esetleg fejlődési okokból lejjebb van a szokottnál, akkor már a medencecsont is akadályozhatja a hátulsó megközelítést. Mindenesetre, ha a vese néhány hónappal ezelőtt még megvolt, akkor nem tűnhetett el, de olyan mértékű károsodás is igen valószínűtlen, hogy a vesét egyáltalán ne lehessen ábrázolni. Így én elsősorban valamilyen technikai akadályra gondolok. A CT mindenesetre egyértelműen meg fogja mutatni a bal vese állapotát és egyben azt is kimutatja, ha volna benne kő. (Az is lehet, hogy egy másik időpontban, teljes éhgyomorral történő ultrahang vizsgálattal a vese ábrázolható lenne).
        Tisztelt Kérdező! Mivel nem voltam ott a vizsgálatnál, nem tudom megmondani, hogy miért nem takarták el a sugárvédővel a heréket. Azonban két röntgenfelvétel esetén valószínűtlen bármilyen károsodás.
        Tisztelt Kérdező! Az emlő ultrahangvizsgálat elvégezhető szoptatás alatt is, nincs káros hatása.
        Tisztelt Kérdező! Egy CT leletből kiragadott néhány mondat vagy kifejezés nehezen magyarázható meg; emellett az sem derült ki, hogy milyen okból készült a CT vizsgálat és a képek nélkül is nehezebb választ adni. A májra vonatkozó megállapítás egy szokványos normális variációra utalhat, a májat rögzítő egyik szalag (a ligamentum falciforme) mentén CT-vel gyakori egy variációs, sötétebben ábrázolódó (hypodens) terület, aminek abban az esetben nincs jelentősége. A pancreas a hasnyálmirigy neve, a feji részének a vaskosságát írják le. Ennek oka a leírásból nem derül ki, így távolról sem véleményezhető. A jejunum a vékonybél gyomorhoz közelebbi szakasza, itt a redőzet vaskosságát, vizenyősségét említik; ehhez is ismerni kellene a tüneteket, például gyulladás vagy felszívódási zavar felmerül-e. A scrotum a herezacskót jelenti, ebben kevés folyadékot láttak. Megjegyzem, hogy a herék, herezacskó megítélésére a CT korlátozott értékű, nem is szokás herét CT-vel vizsgálni, de bizonyos esetekben a herezacskó és annak eltérése láthatóvá válhat. A herezacskó pontosabb megítélésére ultrahang vizsgálat javasolható. Javaslom, hogy a leletet beszélje meg a kezelőorvosával, illetve a vizsgálatot kérő orvossal.
        Tisztelt Kérdező! A synovialis haemangioma egy ízület, ebben az esetben a térdízület tokjának belső borításával összefüggő jóindulatú csomó, ami érképleteket tartalmaz. Az elváltozást a térdkalács felett, a négyfejű feszítő combizom ina mögött látták. A további teendőket a panaszok, tünetek függvényében ortopéd szakorvos határozza meg, forduljon ilyen szakrendeléshez (az nem derült ki, hogy ki kérte a vizsgálatot).
        Tisztelt Kérdező! A felvételek illetve a vizsgálatban való részvétel nélkül csak általánosságban lehet válaszolni. A májban egy addig ismeretlen képlet felfedezése sokszor további vizsgálatokat tesz szükségessé, mert az ultrahangos megjelenés gyakran nem egyértelmű, egy bizonyos képet mutató góc több minden is lehet. CT-vel a legtöbb esetben jobban elkülöníthetőek a különböző gócos elváltozások. Vannak esetek, amikor a CT után még MR-re, esetleg szövettani mintavételre is szükség van a biztos diagnózishoz. A daganat esélyt illetően talán arra gondol, hogy az ilyen típusú elváltozásoknak milyen arányban daganatosak. Ezt így látatlanban nincs értelme latolgatni. Egy esetleges daganat azonban lehet jóindulatú is, továbbá a májban vannak látszólag daganat-szerű, de valójában nem daganatos szöveti elváltozások is. Remélem, hogy az utóbbi kategóriákba tartozik az elváltozás. További lépéseket csak a CT eredmény ismeretében lehet tervezni, lehetőség szerint minél hamarabb.
        Tisztelt Kérdező! Úgy vélem, a kérdése abból indul ki, hogy míg a szövettani leletben egyértelműen tumorról írtak, az MR vizsgálat leletében azt írják, hogy nincs rosszindulatúságra típusos eltérés. A talált két elváltozás egyikében, a fundusban (a méh domború végződésében ) jóindulatú myomagöbre jellegzetes képletet láttak, míg kisebb az elülső méhfalban látott kisebbik eltérést nem tudták pontosan azonosítani, de malignus tumorra nem tartották jellemzőnek. A szövettani lelet ezzel szemben leírta, hogy tumoros szövetet láttak. A szövettani lelettel kapcsolatban viszont az Ön kérdésében sajnos nem szerepel, hogy mi is volt a vélemény - ezeket a speciális jeleket valószínűleg véleményben is összefoglalták. A szövettani vizsgálatok meglehetősen pontosak szoktak lenni, egy szövet daganatos vagy nem daganatos eredete többnyire egyértelműen megadható, ezzel szemben minél kisebb egy elváltozás, az MR vizsgálatok diagnosztikai pontossága nem feltétlenül 100%-os, mert a képletek viselkedése nem mindig típusos. A kérdésből néhány részlet nem derült ki: miért történt a kaparásos mintavétel, volt-e előtte panasza, tünete, kóros ultrahang lelete; illetve az sem hogy honnan történt az abrasio, de az egyik minta szabályos méhnyak (nem méhtest) nyálkahártyát ír le, a másikról nem tudom megállapítani így, de nyálkahártya eredetű; az MR leírás viszont egy felszín alatti, a nyálkahártyát nem érintő képletet ír le a kisebbik esetében. Emiatt lehetséges az is, hogy ezeknek a képleteknek nincs közük a szövettani lelethez, az a nyálkahártya olyan elváltozása, ami az MR-en nem, vagy a kaparás után már nem látszott. Az, hogy egy szövettanilag kimutatott nyálkahártya tumornak mi az onkológiai protokoll szerinti ellátása, nőgyógyászati szakkérdés; ha nőgyógyász a méh eltávolítását javasolta akkor fogadja el, mint ebben szakértő véleményét. Minden más gondolat, a hibás sejtek „lebontása” a szervezet által nem az elfogadott orvosi szemléletet tükrözi, bizonytalan irány, aminek követése nagyon rosszul is végződhet. A leírás szerint csak helyileg lévő tumor miatt egy méheltávolítás viszont jó prognózisú. Tanácsolom, hogy nőgyógyásszal mielőbb ismét beszélje át a leleteket és a kezelést.