• Dr. Laki András

        radiológus

        751

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten.


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórházban majd 1989-'92 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs Utcai Kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként, majd főorvosként.



        Jelenleg részállásban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinikájának Radiológiai Osztályán dolgozom, és több más munkahelyen is végzek ultrahangvizsgálatokat.



        Magánrendelések




        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területén szereztem gyakorlatot.



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt.



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.



        Információ az online tanácsadásról



        A WEBBeteg.hu oldalon a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal és beavatkozásokkal kapcsolatosan elsősorban olyan kérdésekre válaszolok, melyek a vizsgálatok javallataira, előkészítésükre, esetleges kockázataikra vonatkoznak, vagy a szaknyelven megfogalmazott leletek közérthetőbb magyarázatát igénylik. A lelet teljes körű értelmezése mindig a beteg személyes vizsgálatával, összes leletének és előzményeinek ismeretével lehetséges, ami a kezelőorvos feladata, ezért választ gyakran csak általánosságban lehet adni.    



        Elkészült röntgen-, CT-, MR - stb. vizsgálatok felvételeinek újbóli leletezését, azokról  másodvélemény adását nem vállalom; az ilyen típusú válasznak ezen a portálon sem a technikai, sem a jogi feltételei nem adottak.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! Sajnos, a kétoldalas leletnek csak az első oldala került fel a rendszerbe, így részben annak kapcsán, illetve konkrét kérdéseire tudok válaszolni. A subpleuralis (mellhártya alatti) területeken ilyen kis, 2-3 mm-es góc, vagy gócok gyakori eltérések, és legtöbbször nem daganatos jellegűek, hanem gyulladásos maradványok lehetnek. Követésük során derülhet ki, hogy stabilak, esetleg változnak. Az Ön esetében sem áttétre gondoltak, leírták, hogy a tüdőben áttétes elváltozás nem látható. A máj csökkent denzitása azt jelenti, hogy a CT-ben a szokásosnál kevésbé sugárelnyelő, ez zsírfelszaporodásra utal (lehet a kemoterápia következménye is). A retroperitoneum a hashártya mögötti hátsó hasi területeket jelenti, az ebben látott 4-5 mm-es nyirokcsomók kicsinek számítanak, nem kóros méretűek, A mesenterialis panniculitis a mesenterium (bélfodor) krónikus gyulladásos, egyes esetekben kötőszövetes átalakulással, hegesedéssel járó betegsége, állapota. A bélfodor a hashártyának azon része, amin a vékonybelek és a vastagbél egy része rögzül, és amiben a beleket ellátó erek is futnak. A mesenterialis panniculitis sok esetben tünetmentes, de okozhat különböző panaszokat, hasi fájdalmat, ritkán súlyosabb állapotot is. Egy részükben a kiváltó ok ismeretlen, de többféle alapbetegség is hozzájárulhat a kialakulásához. Bizonyos összefüggést találtak már korábbi vagy meglévő daganatos betegségekkel, ilyen betegeknél gyakoribb, de ez az elváltozás maga nem daganat. Azt, hogy kezelni kell-e, és milyen módon, az mindig az adott esettől függ. A leletet a kezelőorvosával beszélje meg.
        Tisztelt Kérdező! A 3 Tesla térerejű mágnessel működő MR berendezések nagyobb részletgazdagságú képeket állítanak elő, ugyanakkor műtermékek keletkezése is kifejezettebb lehet. Ezek a berendezések drágábbak a 1,5 Teslásoknál és ezért kevesebb a számuk. A 3 Teslás MR bizonyos esetekben, főleg az agy, gerincvelő betegségeinél, apróbb eltérések kimutatására hasznosabb, továbbá egyes speciális mérési módszereknél jobb a teljesítőképessége, de a 1,5 Tesla térerő is elegendő a legtöbb diagnosztikai feladat elvégzésére. Én úgy gondolom, hogy miután a leírása szerint már nincsenek konkrét panaszai, és leginkább magát szeretné megnyugtatni, elegendő lehet egy 1,5 T térerős MR berendezés is. A gerincvelő és a gerinc szalagrendszerének vizsgálatára nincsen az MR-nél érzékenyebb módszer, a csigolyák vizsgálatára egyes esetekben, így apró csontelváltozások kimutatásában a CT pontosabb, de az MR a csigolyákon is többféle elváltozást mutat ki.
        Tisztelt Kérdező! A nyaki artériákon a leírás szerint az érfalak egyes szakaszainak mérsékelt megvastagodásával járó, enyhe érelmeszesedéses elváltozások látszanak. Szűkületet, körülírt felrakódást (plakkot) nem írtak le. Így összességében aggodalomra nincs oka. A leletét a háziorvosával beszélje meg, hogy minden körülményt figyelembe véve, szükségesnek tart-e gyógyszeres kezelést. Időszakosan (évente) kontroll vizsgálat javasolt.
        Tisztelt Kérdező! A jobb vesében 4 mm-es, meszesedés jelét adó képletet láttak, amely a helyzete alapján elsősorban vesekőnek felel meg. Ugyanakkor lehet a vesében más eredetű meszesedés is (pl. gyulladás utáni maradvány, érfalmeszesedés), ezek ultrahanggal nem mindig különböztethetők meg egymástól. A vesékben még néhány kis cystát írtak le, ezeknek nincs jelentőségük. Követni kell, beavatkozásra esetleges panaszok függvényében lehet szükség.
        Tisztelt Kérdező! A korábbi kérdéséhez adott válaszban a nyaki ultrahang vizsgálatáról már írtam. A nyaki gerinc CT vizsgálat leletében a következő eltérések szerepelnek: A gerinc normális, oldalirányból látható görbülete elsimult, ami valószínűleg tartási rendellenesség. A csigolyák peremein kis mészfelrakódásokat írtak le. A III-IV. csigolyák közötti porckorongon kisfokú, érdemi szűkületet nem okozó előboltosulást láttak. A IV-V. csigolyák közötti porckorong jobb oldali túlsúllyal előboltosul, ami a kilépő ideg csatornáját is érinti, de a csatornát inkább a mészfelrakódások szűkítik. Ezek az eltérések degeneratív (túlterhelésből eredetű, porckopásos) elváltozásokhoz sorolhatók. Véleményem szerint ezek sem okozhatják a folyamatos szédülését, egyensúlyzavarát. Ideggyógyászati vizsgálatát javaslom. MR vizsgálat a koponyáról indokoltnak látszik, de a nyaki gerincről is szóba jön.
        Tisztelt Kérdező! Bár a kérdésében nyaki gerinc CT-ről ír, a mellékletben csak egy ultrahang lelet szerepel, amelynek első részében a nyaki artériák Doppler ultrahangos vizsgálata, második részében a pajzsmirigy és a nyaki lágyrészek, Gerinc CT lelet nem került fel a rendszerbe. Az artériákon mérsékelt fokú (az Ön életkorához viszonyítottan kissé fokozottabb) érfal megvastagodások, plakkok, a pajzsmirigyben kicsiny, valószínűleg aktuális jelentőséggel nem bíró göbök, ciszták láthatók. Egyik eltérés sem okozhatja a szédülését, egyensúlyzavarát. A következő lépés szerintem neurológiai (ideggyógyászati) vizsgálat, továbbá agyi MR vizsgálata is hasznos volna.
        Tisztelt Kérdező! Minden leletet, így a képalkotó vizsgálatok eredményeit is legjobban a klinikummal együtt, a panaszok és tünetek ismeretében lehet értékelni. Konkrét kérdést sem tett fel. A röntgenlelete csaknem teljesen normális, az egyedüli eltérés az ízületi vápák (acetabulumok) peremeszéleinek megnyúlása. Ezt valószínűleg kis meszes felrakódások okozhatják, ami a csípőízületek porckopásos folyamatának enyhe jele. Komolyabb porckárosodás azonban a normális ízületi rések alapján nem valószínű. A leletet a kezelőorvossal beszélje meg.
        Tisztelt Kérdező! Néhány röntgenfelvétel nem jár olyan mértékű sugárterheléssel, ami aggodalomra okot adhatna. A fejfájása nem lehet a röntgenvizsgálatok következménye, de annak okát érdemes lenne tisztázni. Vérnyomásmérés és vérkép kontroll ajánlatos, továbbá konzultáljon ideggyógyász szakorvossal, agyi MR vizsgálata megfontolandó.
        Tisztelt Kérdező! A mammográfiás leletben egy különös figyelmet érdemlő rész van, amely a jobb emlőben újként talált 8-mm-es lágyrészárnyékot és a meszesedéseket írja le. Az árnyék helyén ultrahanggal is kimutatható volt elváltozás. A teljes értékeléshez hiányzik a radiológus összefoglaló véleménye, enélkül nem lehet felelősséggel nyilatkozni, hogy rosszindulatú daganat gyanúja fennáll-e. Lehet, hogy a következőkben a kérdéses elváltozás biopsziája (mintavétele) indokolt. A kezelőorvossal beszéljék meg a leletet minél előbb.

        Utólag megkaptam a radiológus véleményét is. Ebből az derült ki, hogy a vizsgáló radiológus is javasolta a mintavételt. A BI-RADS az emlőelváltozások osztályozásának egyik rendszere. A jó- vagy rosszindulatúságra utaló jelek alapján 6 kategória létezik, amelyből a 3. a „valószínűleg jóindulatú” elváltozás csoportja. Ezekben a végső szövettani diagnózis alapján alacsony a rosszindulatú daganatok aránya. Mivel a képalkotás ezeknél nem zárja ki megfelelő biztonsággal a rosszindulatú sejteket (erre utal a „bizonytalan dignitású”, azaz, bizonytalan indulatú megnevezés), a citológiai mintavételt javasolta a radiológus. Azt, hogy ez a mintavétel csak sejtekre (citológia) vagy inkább szövetre (biopszia) vonatkozzon, beszélje meg a kezelőorvosával. A bal emlőben látott változatlan képlet sűrű cisztának felelhet meg, ennek a mintavételét szintén megfontolásra javasolták.
        Tisztelt Kérdező! A hasi ultrahang sikerét sok tényező befolyásolhatja, így a beteg testalkata, a belek gázossága, a kérdéses elváltozás mérete és jellege egyaránt hatással van az érzékenységre. Nehéz így általánosságban az érzékenységről beszélni, van amikor az ultrahang kimutatja az elváltozásokat, de van, amikor más vizsgáló módszer (CT, MR) , főleg a kisebb elváltozások esetén érzékenyebb, vagy differenciáltabb. Az epehólyag esetén hasi ultrahanggal nagy érzékenységgel mutathatjuk ki a fali képleteket, tumorokat. Ha panaszok miatt készül a vizsgálat, de az eredmény nem igazol kóros eltérést, további vizsgálatokat érdemes végezni. Látatlanban nem lehet egyértelmű tanácsot adni a következő lépésre, javaslom hogy gasztroenterológussal konzultáljon, akinek véleménye lenne a mérvadó - tükrözéses vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, esetleg hasi MR vagy CT szóba jönnek. A leírt panaszokat több minden okozhatja, nem daganatra gondolnék elsősorban.
        Tisztelt Kérdező! Egy-egy CT vizsgálat sugárterhelése nem olyan mértékű, amitől aggódnia kellene. A rákkeltő kockázat az egyes emberre nézve nem jósolható meg, csak statisztikailag értelmezhető. Függ a vizsgálat típusától, a beteg életkorától és még más tényezőktől. A CT esetében valóban sok száz - több ezer vizsgálatra esik egy többlet daganat keletkezése (a más, nehezen vagy nem is kivédhető daganat képződés rizikóján felül). Az Ön által idézett pesszimistább adatok félrevezetőek lehetnek, mert a betegek elhalálozása a CT vizsgálatot vagy vizsgálatokat követő években számos ok miatt bekövetkezhet, mivel gyakran olyan súlyos betegségek, állapotok miatt készül CT, amelyeknek a halálozási rizikója nagyobb, mint a CT okozta sugárterhelésé. A CT vizsgálat indokolt esetben elvégezhető és elvégzendő a fiataloknál is, de ha van rá lehetőség, akkor nem sugárterheléssel járó vizsgálatot (ultrahang, MR) ajánlott előnyben részesíteni.
        Tisztelt Kérdező! A szövegből úgy értem, hogy ezt a vizsgálatot már megelőzte egy másik vizsgálat (talán CT?) amely során a bal oldalon a homloklebenyben találtak valamilyen eltérést, és ennek a pontosítására készült az MR és MRA (MR-érvizsgálat). A leletben a kérdéses helyen, egy bizonyos agytekervénynek megfelelően írják le azokat a kicsiny, 1-3 mm-es eltéréseket, melyek a kéreg alatt a feltüntetett kiterjedésben fordultak elő. Az MR leletében nem látom a radiológus összefoglaló véleményét (feltételezem, hogy volt a lelet végén vélemény). Enélkül és a felvételek hiányában nem lehet pontos, egyértelmű választ adni, egy konkrét elváltozást megnevezni. Az MR méréseken (szekvenciákon) a leírt jeleltérések részben nem is specificikusak, többféle eltérés is okozhatja. Még a leginkább speciális az SWI nevű sorozat, amelynél a jelfokozódást apró vérzések nyomai vagy meszesedések is okozhatják. A lelet többi része normális viszonyokra utal. Mindenképpen javaslom a kezelőorvossal való konzultációt a lelettel és lehetőleg a felvételekkel együtt.
        Tisztelt Kérdező! Minden leletet csak a panaszok, tünetek, egyéb betegségek ismeretében, betegvizsgálat során lehet a legjobban megítélni. A felvételeket nincs módom megtekinteni, így a leletet tudom értelmezni. Emellett, egy 2,5 évvel ezelőtti vizsgálat eredménye nem is feltétlenül mutatja a jelenlegi állapotot. A kamrarendszer aszimmetriája önmagában nem kórjelző. A „lacunaris infarctus” régebbi vérellátási zavar következtében elhalt kicsiny agyi területeket jelent. Sokszor tünetmentesek, de utalnak arra, hogy az agy vérellátásában kisebb zavarok keletkezhetnek. A meszesedéseknek valószínűleg nincs jelentősége. A kissé tágabb extracerebralis liquortér azt jelenti, hogy az agy körüli agyvíz mennyisége kissé nőtt, ez az életkorból is következhet. Ebből A leletet ideggyógyásszal beszélje meg, hogy kezelést esetleg kontrollt javasolna-e.
        Tisztelt Kérdező! Előrebocsátom, hogy a felvételeket nem láthatom, csak az írásos leletet tudom értelmezni, de annak teljes körű értékeléséhez a beteg vizsgálata, a teljes kórelőzmény ismerete is szükséges. A hasi MR vizsgálatot azért készítették, mert ultrahang során a bal vese és a hasnyálmirigy között találtak egy folyadékkal telt, ciszta-szerű képletet, aminek az eredete nem volt tisztázható. Az MR vizsgálat során a mellékvese szárai között írják le a híg folyadékkal telt képletet, melyben sem osztottság, sem növedék nem volt. A vélemény szerint az MR sem tisztázta a képlet eredetét. Bár nem látszik benne rosszindulatú jel, a követését javasolták. A májban körülírt fokozott kontrasztanyag halmozást láttak a korai kontrasztanyagos fázisban. A "3. érellátás"-t nem teljesen értem, lehetséges, hogy a máj kettős (artériás és májkapui vénás) beáramlási és vénás kiáramlási érpályákra gondoltak. Viszonylag gyakran fordul elő, hogy az érrendszerek között egy helyi kapcsolat (arteriovenosus shunt) alakul ki, ami megváltoztatja a halmozási viszonyokat és ez egy területen fokozott halmozáshoz vezet. Véleményben nem említették, így valószínűleg nem gondoltak kóros eltérésre. Az agyi MR vizsgálatot koponyűri nyomásfokozódás gyanúja miatt végezhették, erre utal a pseudotumor cerebri kérdés. A vizsgálattal kóros eltérést nem találtak, csak az agyalapi artériákon írtak le variációs érlefutásokat, érkapcsolatokat. Minden képalkotó vizsgálatot a kezelőorvossal, vizsgálatot javasló orvossal ajánlott megbeszélni. A hasi ciszta követésének módját nem részletezték, kérje ki kezelőorvosa véleményét. Mivel ultrahanggal találták, szerintem méretét legegyszerűbben ultrahanggal lehet követni. Amennyiben panaszai miatt készült az agyi MR, ideggyógyásszal beszélje meg a további teendőket a lelet ismeretében.
        Tisztelt Kérdező! A gémkapocs és a hasonló kis méretű fémtárgyak ultrahanggal nehezen vizsgálhatók. Nem állítanám, hogy teljesen kizárt, hogy meglátják, de a belek gáztartalma és a béltartalom mellett nehéz feladat kimutatni. Szerintem egy negatív ultrahang lelet sem zárhatná ki, hogy volna idegentest a bélben, de esetlegesen egy gyanús képletet is röntgennel kellene megerősíteni. Ha biztosat szeretnének tudni, akkor egy röntgenfelvétel eldöntheti a kérdést, aminek a sugárterhelése nem tekinthető aggasztóan soknak, bár kisgyermekkorban minden röntgenvizsgálatot valóban mérlegelni kell.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés