• Dr. Laki András

        radiológus

        719

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten.


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórházban majd 1989-'92 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs Utcai Kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként, majd főorvosként.



        Jelenleg részállásban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinikájának Radiológiai Osztályán dolgozom, és több más munkahelyen is végzek ultrahangvizsgálatokat.



        Magánrendelések




        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területén szereztem gyakorlatot.



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt.



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.



        Információ az online tanácsadásról



        A WEBBeteg.hu oldalon a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal és beavatkozásokkal kapcsolatosan elsősorban olyan kérdésekre válaszolok, melyek a vizsgálatok javallataira, előkészítésükre, esetleges kockázataikra vonatkoznak, vagy a szaknyelven megfogalmazott leletek közérthetőbb magyarázatát igénylik. A lelet teljes körű értelmezése mindig a beteg személyes vizsgálatával, összes leletének és előzményeinek ismeretével lehetséges, ami a kezelőorvos feladata, ezért választ gyakran csak általánosságban lehet adni.    



        Elkészült röntgen-, CT-, MR - stb. vizsgálatok felvételeinek újbóli leletezését, azokról  másodvélemény adását nem vállalom; az ilyen típusú válasznak ezen a portálon sem a technikai, sem a jogi feltételei nem adottak.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! A CT vizsgálatok során a röntgensugár nem marad a betegben, tehát nem is léphet ki belőle, így nem jár veszéllyel a környezetére.
        Tisztelt Kérdező! A leletben leírják, hogy a gerincvelő szabályos képet mutat, traumás eltérést, bevérzést nem láttak. A háti és ágyéki gerincen csökkent görbületet említenek, vagyis egyenesebb a háta, ez tartási rendellenesség. A háti és ágyéki csigolyák peremein és a kisízületekben látott felrakódások degeneratív (túlterheléses) eredetűek. A haemangioma jóindulatú csomó, kapilláris erek tágulatából álló gyakori elváltozás. A IX-X csigolya zárólemezein leírt eltérések és a Schmorl-benyomat (Schmorl-hernia, zárólemez-sérv) egy serdülőkori növekedési, csontosodási zavar, a Scheuermann betegség következménye. Itt a porckorong laposabb. A háti gerincen egyéb kóros eltérést nem írtak le. Az ágyéki szakaszon is leírtak kis zárólemez-sérveket, valószínűleg ugyanazon fejlődési zavar miatt. A II., III. és IV. porckorongok víztartalmának csökkenése a degeneráció (túlterheltség) első stádiuma, a lelet szerint előboltosulással, sérvvel nem jár. Mindezeket a véleményben orvosi latin kifejezésekkel is összefoglalták. Tehát nem láttak sérülésre utaló jeleket. A panaszait így valószínűleg a leírt degeneratív eltérések, vagy ezek mellett izombántalmak is okozhatják. Lehetséges, hogy maga az ülő foglalkozás körülményei is befolyásolják a terhelését. Érdemes volna reumatológussal vagy ortopéd szakorvossal megbeszélni a panaszokat és a leleteket.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nem láthatom, így a vélemény csak a szöveg értelmezéséből állhat. A protrusio ebben a szövegkörnyezetben a porckorong előboltosulását jelenti, ami kóros jelenség, a fogalmazásban talán a korral, túlterheléssel együtt járó, enyhe elődomborodáshoz viszonyítottak. A leletben az oldalirányból megfigyelhető normális gerincgörbület a megszűnését (tartási rendellenességet) és balra domború gerincferdülést írnak le. A zárólemezek kis benyomatai túlterhelésből származóak lehetnek. A gerincvelő alsó végződése és az abból eredő idegfonat szabályos. Ezt követően részletezik a csigolyák közötti porckorongokat, mindig a felső csigolya számozása alapján. Ezek szerint az 1. és 2. porckorong középütt hátul enyhén, a 4. porckorong hátulsó széle a középtől balra domborodik jobban elő, utóbbi az ideggyököt érintheti. Az 5. porckorong viszont a középtől jobbra boltosul ki, de a gyököt nem érinti. A gyöki cysta az ideggyök mellett kialakult tasak, amiben gerincvelői folyadék van; ha apró, akkor nincs jelentősége. Mivel minden leletet a tünetekkel, panaszokkal együtt kell értékelni, javaslom, hogy a lelettel forduljon a kezelőorvosához.
        Tisztelt Kérdező! Patológiás törésnek azt az állapotot nevezzük, amikor a csont valamilyen helyi kóros állapota, daganata miatt a szokványosnál jól kisebb erőbehatástól is eltörik. Nem tudom, hogy az Ön esetében miért patológiás a törés, de úgy tűnik a kérdéséből, hogy nem előzhette meg komoly trauma. Véleményem szerint a porcos törésekre a csontizotópos vizsgálat (ami a csontképző sejtek aktivitását mutatja) sem ideális, hacsak nem éppen a porcos és csontos rész határán lenne a törés. MR-vel , esetleg ultrahanggal is kimutatható lehet a porcon a törés, illetve ha a környezetében folyadékgyülem (vérömleny), keletkezett, akkor az is. Arra nem tudok válaszolni, hogy miért törnek sorozatosan a bordái, főleg, ha belgyógyászati, endokrinológiai kivizsgálás is történt. Ennek eredményéről nem ír, de feltételezem, hogy nem derült ki konkrét anyagcserezavar. Az viszont valószínű, ha azokon a helyeken térfoglaló, daganatos folyamat volna, azt a CT , vagy az ultrahangvizsgálat is kimutatta volna. Az MR arra alkalmas, hogy kóros csont- vagy porcos folyamatot kizárjanak.
        Tisztelt Kérdező! A vázizomzat betegségeinek megállapításában nagy szerepe van az MR vizsgálatnak, ami sokféle elváltozást mutathat ki, és adott esetben egy indokolt izom biopsziára legalkalmasabb hely kiválasztásában is segíthet. Az izomzat zsírtartalmának felszaporodása vagy a sorvadás jól látszik az MR felvételeken. Bár nem tudom, milyen diagnózisokat vetettek fel, illetve miket zártak eddig ki, látatlanban a leírásból az izomzat valamilyen általános gyulladásos állapota merül fel. Az izomzat MR vizsgálatához sok esetben nem szükséges kontrasztanyagot adni, bár egyes körülmények között több információt adhat. A magánfinanszírozásban készülő MR vizsgálathoz is hasznos egy, célzott kérdéseket megfogalmazó orvosi javaslat, annak hiányában az addigi leletek, ambuláns lapok bemutatása segíti a radiológust a vizsgálat megtervezésében és a véleményalkotásban. A vizsgálat feltételeiről, így pl. friss vesefunkciós laboreredmény szükségességéről, az MR központnál kérjen felvilágosítást.
        Tisztelt Kérdező! Az MR a gerinc traumás és nem traumás elváltozásainak megállapítására is érzékeny módszer. A gerincvelő esetleges sérülésének valószínűleg más jele is volna a fájdalmon kívül (érzés- és/vagy mozgászavarok). A gerincvelő leginkább az I. ágyéki csigolya magasságában végződik, ez alatt csak idegrostok futnak a gerinccsatornában a kemény burokban. A panaszok alapján a háti és az ágyéki gerinc vizsgálata jön szóba. Ezekhez a vizsgálatokhoz általában nem szükséges intravénás kontrasztanyag adása. Minden képalkotó vizsgálat előtt azonban hasznos egy szakorvosi pl. Ön esetében ideggyógyászati konzultáció, aki a radiológus felé konkrét kérdéseket fogalmazhat meg. Az MR előtt azonban elsőként hagyományos két irányú röntgen felvétel is javasolható, ami áttekintően mutatja a csontos viszonyokat és ábrázolhatja az esetleges sérüléseket.
        Tisztelt Kérdező! A terhesség alatt végzett egy-két röntgenfelvételnek nagyon alacsony a kockázata, nincs oka aggodalomra.
        Tisztelt Kérdező! A két röntgenfelvétel során a herékre kapott sugárterhelés minimális, nagyon messze van attól, hogy károsodástól tartani kellene. A diagnosztikai röntgenvizsgálatok esetén a sugárvédelemmel foglalkozó szakemberek nem írnak elő várakozást. Ez arra alapozható, hogy nagyságrenddel nagyobb sugárterhelést (atombomba támadást) túlélők későbbi gyermekeinek vizsgálata során sem volt kimutatható genetikai károsodás. Így aggodalomra nincs oka. Léteznek azonban nagyon óvatos tanácsok, melyek a spermiumok fejlődésének időszakának kivárását javasolják, ez kb. 3 hónap. De akkor sincs reális veszély, ha közben mégis megfoganna a gyermekük.
        Tisztelt Kérdező! Egy radiológiai, vagy bármilyen leletet csak a beteg vizsgálatával együtt lehet korrektül értékelni és ezt követően lehet a kezelést meghatározni. A szöveges leírás után esetleg egy összefoglaló radiológiai vélemény is lehetett, ezt nem látom. A lelet magyarázata: a térdízületben folyadékfelszaporodást láttak, az ízületet borító porc elkeskenyedett. Az ízület belhártyája megvastagodott. A hátsó keresztszalagban degeneratív, valószínűleg túlterheléses eredetű jelzavar volt megfigyelhető. A térdízület többi részében kóros eltérést nem láttak. A leírás alapján egy terheléses alapon kialakult, gyulladásos jellegű folyamatot valószínűsítek. A teendőket majd a kezelőorvosa fogja megállapítani.
        Tisztelt Kérdező! Az MR leírás szerint a térdízületben befelé eső gyűrűporcon (a meniscuson) kettős sérülést láttak, az úgynevezett kosárfül-szakadás a sarló alakú porc közepének beszakadását jelenti, úgy, hogy a szélei rögzítettek maradnak. Emellett egy harántirányú szakadást is megfigyeltek. Az ízületben valószínűleg a sérülés következtében folyadékfelszaporodást van. Más eltérést nem írtak le. A leletet és a felvételeket mielőbb beszélje meg ortopéd- vagy traumatológus sebésszel, térdsebésszel, valószínűleg műtétre lesz szükség.
        Tisztelt Kérdező! A CT leletből kiragadott részből a felvételek, továbbá a radiológus véleményének hiányában pontos válasz felelősséggel nem adható. A "hypodens" annyit jelent, hogy a CT felvételeken a környezeténél sötétebb, mert a röntgensugarat kevésbé nyeli el, mint a hasnyálmirigy szövete. Többféle elváltozás okozhatja, ez a leírás még nem diagnózis. Nem derül ki, hogy a "nem adott senki megnyugtató választ" mit jelent, történtek-e a vizsgálatot követően szakorvosi konzultációk és pontosan milyen véleményeket kapott. Az elváltozás tisztázása azonban mielőbb indokolt, lehetséges hogy MR vizsgálatra, illetve szövettani vizsgálatra lesz szükség. A szükséges teendőket leginkább gasztroenterológus, továbbá sebész szakorvos tudja megítélni.
        Tisztelt Kérdező! Az elvégzett röntgenvizsgálatok sugárdózisát nem lehet egész pontosan megadni, ezt befolyásolja a berendezés, az adott technika és valamennyire a páciens testalkata is. A nyaki gerincfelvétel a kisebb, a háti gerincfelvétel a közepes sugárterhelésű röntgenvizsgálatok közé tartozik, a szakirodalmi források a nyak esetében 0,2 mSv, a hátinál kb 1 mSv körüli értékeket adnak meg. Szokásos a kapott sugárdózist a természetes háttérsugárzáshoz viszonyítani (ez Magyarországon 2,4 mSv) , ami szerint az említett néhány gerincfelvétel 1 év és néhány hónapnyi háttérsugárzásnak felel meg, ami reálisan nézve nem számít veszélyesnek. Aggodalomra tehát nincs oka.
        Tisztelt Kérdező! Olyan vizsgálatokról nehéz, vagy lehetetlen több információt adni a lelethez képest, aminek a felvételei nem állhatnak rendelkezésre. Nem derült ki számomra, hogy a CT leletet az onkológusával megbeszélte-e már és mi volt az ő véleménye. A „cisztózus” jelző a képi megjelenésre utal, és általánosságban folyadékot tartalmazó körülhatárolt képletet jelent, a „ciszta” kifejezést arra a cisztózus elváltozásra használjuk, amiről a jelek alapján biztosan látható, hogy nem daganatos. Gondolom, hogy az említett, a peritoneumon (hashártyán), és a mesenteriumban (bélfodorban) lévő képlet ugyanaz lehet, a CT leírás egy kis gyulladásos gócra is ráillő lehet, amennyiben ez elképzelhető. A veséről így látatlanban nem lehet nyilatkozni. A CEUS (azaz kontrasztanyagos ultrahangvizsgálat) bizonyos esetekben segíthet eldönteni egy képletről hogy jó- vagy rosszindulatú. Én is úgy gondolom, hogy MR vizsgálat lehet a következő lépés, melyet legjobb volna mindkét regióról (has és kismedence) elvégezni, hogy a vese és a műtéti terület is lehetőleg tisztázódjon. A teendőket ezek után lehetne mérlegelni.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nincs módom áttekinteni, és a teljes leleteket sem láttam, így csak az idézett részletek alapján tudok véleményt alkotni. A kérdése alapján tehát a jobb vese ábrázolt képlete esetén angiomyolipomát (azaz a vesében gyakori, érfali, izom- és zsírszöveti elemekből álló jóindulatú daganatféleség) valószínűsítettek. Arra nem tudok válaszolni, hogy a CT vizsgálat során miért nem szerepelt. Ultrahanggal a kép gyakran jellemző, és ilyenkor kis méretek esetén az ultrahangos követésen kívül más teendő nem szükséges. Ezek a gócok általában igen lassan, évente 1-2 mm-t, vagy a méret 5%-ával növekednek. Az Ön esetében a növekedés gyorsabb az átlagosnál és a mérete is már meghaladja az 1 cm-t, ezért érdemes meggyőződni arról, hogy ez valóban angiomyolipoma és esetleg nem más. A biztosabb diagnózisra a CT és az MR is alkalmas, a bizonyítás a képlet zsírtartalmán alapszik. Ha jól értem a történetéből, a februári CT vizsgálatot a vesében látott , hyperreflectiv (fokozott hangvisszaverődést mutató) csóvaszerű mögöttes műterméket okozó "v.s. benignus képletek" miatt, vagy azok miatt is végezték, de arra vonatkozóan több információt nem kaptak. Erről látatlanban nem tudok pontosat válaszolni, kis, meszesedő falú cysták, esetleg kis vesekövek okozhatnak ilyen képet, az angiomyolipomára nem jellemző. A "van-e olyan szövet..." kezdetű kérdésére az a válaszom, hogy van, illetve ez az alkalmazott technikáktól is függ. Lehet egy kicsiny cysta, ami határozottabban ábrázolható ultrahanggal és - bár nem ide tartozik, de - az epekövek egy része is ilyen. Előre nem tudom megmondani, hogy az Ön esetében kell-e feltétlenül az MR, vagy elég lenne a CT. Típusos angiomyolipomát ebben a méretben a CT is igazolhatja, de bizonyos körülmények között az MR pontosabb, lehet hogy ebben az esetben érdemesebb MR-t végezni. Mind a CT, mind az MR esetében fontos a pontos kérdés feltevés a radiológus számára.
        Tisztelt Kérdező! A felvételek és a teljes leletek, radiológus szakorvosi vélemények hiányában a válasz nem törekedhet teljességre. Egy rosszindulatú daganatos betegségre adott kezelés hatásosságának megítélése nem mindig egyszerű, ha egyidejűleg több elváltozás is kimutatható. A felvetett kérdés jogos, mert a CT és az MR érzékenysége kicsiny elváltozások esetén különbözhet. Az alkalmazott technikáktól függően az MR kis gócokat jobban kimutathat, mint a CT. Ebből azonban nem következik, hogy a legutóbb nem ábrázolt gócok ugyanolyanok maradtak, valószínű, hogy valóban a kimutathatóság alá zsugorodtak, és a másik kettő is kisebb lett. A legnagyobb góc méretében azonban úgy tűnik, lassú növekedés van. Előfordul, hogy az egyes elváltozások reakciója a kezelésre nem egységes, méretbeli csökkenés és növekedés egyidejűleg is lehetséges. Az onkológussal beszéljék meg a leletet és a további kezelést.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés