• Dr. Laki András

        radiológus

        704

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten.


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórházban majd 1989-'92 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs Utcai Kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként, majd főorvosként.



        Jelenleg részállásban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinikájának Radiológiai Osztályán dolgozom, és több más munkahelyen is végzek ultrahangvizsgálatokat.



        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területén szereztem gyakorlatot.



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt.



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.



        Információ az online tanácsadásról



        A Webbeteg oldalon a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal és beavatkozásokkal kapcsolatosan elsősorban olyan kérdésekre válaszolok, melyek a vizsgálatok javallataira, előkészítésükre, esetleges kockázataikra vonatkoznak, vagy a szaknyelven megfogalmazott leletek közérthetőbb magyarázatát igénylik. A lelet teljes körű értelmezése mindig a beteg személyes vizsgálatával, összes leletének és előzményeinek ismeretével lehetséges, ami a kezelőorvos feladata, ezért választ gyakran csak általánosságban lehet adni.    



        Elkészült röntgen-, CT-, MR - stb. vizsgálatok felvételeinek újbóli leletezését, azokról  másodvélemény adását nem vállalom; az ilyen típusú válasznak ezen a portálon sem a technikai, sem a jogi feltételei nem adottak.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! Minden leletet a panaszokkal, tünetekkel és a kórelőzménnyel együtt kell és lehet legjobban értékelni, ezért a válaszadás nem teljes értékű. A leletből a kérdésében idézett rész szerint az I. és II. ágyéki csigolyák közötti porckorong lelapulását és körkörös előboltosulását írták le. A csigolyák porckorongokkal szomszédos területein kifejezett ödémás, azaz folyadékfelszaporodással járó eltérést láttak, ami a porckorong bántalmak okozta károsodás korai stádiuma. Számottevő gerinccsatorna szűkület nem alakult ki és körülírt sérvre sem láttak jeleket ebben a magasságában. A lelet többi részében, amit a kérdéshez mellékelt, mérsékelt gerincferdülést és további, mérsékelt fokú degeneratív (túlterheléses, kopásos) eredetű elváltozásokat írtak le. Az alsó háti szakaszon helyenként enyhe porckorong előboltosulást láttak. A II. és az V. csigolya alatti porckorong is laposabb, körkörösen enyhén előboltosul, de nem jár a gerinccsatorna jelentős szűkületével. Az egyik jobb oldali kilépő ideg helye szűkebb de az ideggyökön számottevő nyomódás nem látszott. A IV-V csigolya közötti porckorongon hasonló eltérések mellett a fentiekhez képest enyhébb ödémás jelzavart írtak le, a zárólemezek egyenetlenségével . Az Aflamin egy úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszer, ami remélhetőleg csökkenti a panaszait. Emellett kemény fekvőhelyen fekvést és kímélő életmódot szoktak javasolni. Amennyiben panaszai nem javulnak, mindenképpen keresse fel ismét az orvosát.
        Tisztelt Kérdező! Minden leletet csak a panaszok és tünetek, továbbá a kórelőzmény ismerete mellett lehet megfelelően értékelni. A kisfiuk csontizotóp vizsgálatának a véráramlást ábrázoló első sorozata a gyermek elmozdulása miatt nem volt értékelhető. Az izotóp csontokon belüli eloszlásának fázisában a bal oldali felkarcsont alsó harmadában láttak enyhe izotópdúsulást, amely terület nem mutatott fokozott vértartalmat. Emellett a növekedési zónában az ellenoldalinál kissé fokozottabb felvételt láttak. A látott kép alapján a felkarcsontban jóindulatú eltérést, a csont kisfokú izgalmát valószínűsítettek. A növekedési zónában látott aktivitás fokozódás okát nem említették. Lehet, hogy itt aszimmetrikusan kissé erőteljesebb a csont növekedése. A leletet és az abból következő teendőket beszéljék meg a kisfiú kezelőorvosával.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nem láthatom, ezért csak a szöveges leírást tudom érthetőbbé tenni. A leletben a térd belső porcos gyűrűjén kismértékű, degeneratív (túlterheltségből eredő) károsodást láttak. A combcsont és sípcsont ízületében az ízfelszínt borító porcon is károsodást írtak le, a belső oldalon a csont kis ödémájával, ami frissebb károsodásra utal. A térdkalács az átlagosnál kijjebb helyezkedik el, a térdkalács ízesülésében is porckárosodásos degeneratív eltéréseket figyeltek meg. A térdkalács felett, a térdízülethez tartozó tömlőben valamint magában az ízületben is folyadékot láttak. Összefoglalva az ízületi belhártya gyulladását, a porcos gyűrű károsodását, a térdízület és a térdkalács porcainak említett eltéréseit emelik ki. Hozzáteszem, hogy minden képalkotó vizsgálati leletet csak beteg vizsgálatával és a panaszokkal, tünetekkel együtt lehet helyesen értékelni és abból a teendőket meghatározni, ezért a lelettel, felvételekkel együtt forduljon a kezelőorvosához, illetve ortopéd szakorvoshoz.
        Tisztelt Kérdező! Azáltal, hogy az előző kérdését kiegészítette az előzményekkel és a radiológus véleményével, kissé jobban lehet tájékozódni, de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy a távolból biztos diagnózist lehessen mondani. Úgy látom, hogy a vizsgálatot végző radiológusnak még a felvételek alapján sem állt módjában eldönteni a kérdést. Annyit tennék még hozzá a korábbi válaszhoz, hogy a leírás és a vélemény alapján a kérdéses elváltozás az agy állományában, annak felszínéhez közel látszik és a leírás alapján a környezetét kissé nyomja. Leírták, hogy vérkeringési zavarra nem jellemző. Ennél pontosabbat nem lehetett megállapítani, vagyis az MR vizsgálat elvégzése szükséges. Arra a kérdésre ideggyógyász (neurológus) tudna válaszolni, hogy a panaszait ez okozza-e, úgy vélem hogy csak a fejfájást lehetne összefüggésbe hozni. Ez az internetes tanácsadás nem pótolhatja a személyes orvosi konzultációt, így én is a radiológus véleményében szereplő neurológiai vizsgálatot és a már említett MR-t javaslom. Az MR-rel választ lehet majd adni arra is, hogy ez a jelenlegi eltérés esetleg összefüggésben lehet-e a csecsemőkori agyvérzésével, amit én - látatlanban - nem tartok valószínűnek.
        Tisztelt Kérdező! Egy eredményt a panaszokkal, tünetekkel, a vizsgálat kérés indokával együtt lehet jól értékelni, ezekről nem írt a kérdésben. A leletben nem látom a radiológus véleményét, javaslatát, feltételezem, hogy a lelet végén volt ilyen, továbbá a felvételekre is szükség volna. Nem tudom azt sem, hogy miért csak natív sorozat készült, miért nem kapott (kaphatott) kontrasztanyagot. Mindezek alapján a válasz csak korlátozott értékű lehet. A lelet szerint egy 2x2 cm-es az agyhoz képest kevésbé sugárelnyelő képletet láttak a koponyacsontig terjedően, mely a környező barázdákat kissé összenyomja. Bár szó szerint nem szerepel, de a leírásból úgy tűnik, hogy az agy állományán kívül van. Lehet egy ciszta az agyburkok között, de így biztosan nem lehet kimondani. Nem tudom megállapítani, hogy mennyire komoly az eltérés, remélem, hogy nem az, de mindenképpen beszélje meg a leletet a kezelőorvosával. Lehetséges, hogy MR vizsgálatra is szükség lesz a pontosításhoz.
        Tisztelt Kérdező! A felvételek nélkül a leletről a véleményadás nem teljes értékű. A leletben leírt panaszok szempontjából a porckorongokat érintő elváltozások a lényegesebbek. Ezek szerint a III-IV, IV-V. csigolyák közötti valamint az V. csigolya és keresztcsont közötti porckorongokon körkörös elődomborodásokat láttak, melyek részben elérik a kilépő ideggyököket (a bal oldali 3., és mindkét oldali 5. ideg esetében). Kialakult sérvet nem láttak. Ezek mellett kezdődő degeneratív, túlterheltségből ill. porckopásból eredő mészfelrakódásokat láttak a csigolyák peremein valamint a kisízületekben is. Feltételezhetően valamelyik bal oldali ideg érintettség okozhatja a panaszait, de egy lelet mindig a beteg vizsgálatával és tüneteivel együtt értékelhető megfelelően. A lelettel, és, ha kapott felvételeket is, azokkal együtt forduljon a kezelőorvosához megbeszélni a szükséges teendőket.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nem láthatom, így a válaszadás csak a szöveges leírás alapján nem teljes értékű. A leletben a nyaki gerincen az V-VI. csigolya mögött meszesedést láttak, ez leginkább szalagok elmeszesedéséből eredhet. A VII. nyakcsigolya oldalsó nyúlványai hosszabbak az átlagosnál, ez egy variáció, jelentősége kérdése. Egyes esetekben, ha ez a meghosszabbodás jelentős mértékű, akkor a környezetére nyomást gyakorolhat, ami tünetekkel járhat. A háti gerincen S alakú görbület látható, amit „gerincferdülés”-nek szoktak nevezni. Oldalirányból nézve a háti gerincen fokozott, az ágyékin csökkent a normális görbület. Az ágyéki gerincen az I-II. csigolyák elől kissé laposabbak, aminek a hátterében korábbi Scheuermann-betegséget (a gerinc serdülőkori csontosodási zavara) feltételeznek. Lehetséges, hogy a fokozott háti kyphosis (görbület) is ennek a következménye. Egy lelet teljes körű értelmezése mindig a beteg vizsgálatával, tüneteinek, panaszainak és előzményeinek ismeretével lehetséges, ezért a lelettel forduljon a kezelőorvosához, vagy ortopéd szakorvoshoz.
        Kedves Kérdező! Alapvetően minden képalkotó vizsgálati leletet csak beteg vizsgálatával és a panaszokkal, klinikai tünetekkel, laboratóriumi jelekkel együtt lehet helyesen értékelni. A lelet idézett részében csak a májról esik szó. A leírásban arra utalnak, hogy a máj ultrahangképe alapján a kötőszövetes állomány minimálisan felszaporodott, ez okozhatja a szemcsés, vagyis a szokottnál kissé egyenetlenebb megjelenést. Arról, hogy ez Önnél miért alakulhatott ki, milyen következménnyel járhat és mi a teendő, nem tudok írni, ezért a lelettel forduljon a kezelőorvosához, aki a vizsgálatot javasolta.
        Tisztelt Kérdező! A leírt röntgenvizsgálok együttesen sem okoznak olyan mértékű sugárterhelést, amitől aggódnia kellene. Általánosságban, a sugárhatások az ember élete folyamán összeadódnak, és gyakorlatilag alig lehet szerepe annak, hogy milyen időközönként érnek bennünket, vagyis nincs értelme elhalasztani a tüdőszűrését.
        Tisztelt Kérdező! A PET/CT vizsgálat fokozott anyagcseréjű kóros képleteket mutat ki, amelyek lehetnek daganatok, de bizonyos gyulladásos folyamatok is hasonló képet adhatnak. A tüdőben kóros anyagcseréjű területet láttak, ami ezek alapján lehet daganat, de gyulladásos folyamat sem zárható ki. Egy másik kóros képletet láttak a vastagbélben, ami felvetette daganat lehetőségét, ezért tükrözéses vizsgálatot javasoltak. Másutt gyanús izotóp-felhalmozódást nem láttak. A további vizsgálatok megbeszélésére a lelettel jelentkezzenek a kezelőorvosnál.
        Tisztelt Kérdező! A kérdésében arra nem tért ki, hogy miért készült az MR vizsgálat, de feltételezem hogy az epekövek mellett az ultrahanggal is már látták az epeutak tágulatát. Önmagában az epekövek pontosabb megítélésére nem szokás MR-t végezni. Az MR vizsgálat az epeutak és hasnyálmirigy-vezeték megítélésére is készült, ezt a részét hívják MRCP sorozatnak. Az MR leletben a májon belüli, a májkapuhoz közelebbi azaz centralis epeutak mérsékelt tágulatát írják le. Az ultrahangon megállapított kövek is ábrázolódtak. A májban és a jobb vesében 10-15 mm-es cisztákat (folyadékkal telt, valószínűleg jelentőség nélküli képleteket) írtak le. A közös epevezeték és a hasnyálmirigy vezetéke nem volt tágult. A leletből véleményem szerint nem derült ki, hogy mi okozza az epeutak részleges tágulatát, valószínű hogy emiatt még további vizsgálatokra is szükség van. (Intravénás kontrasztanyagos MR, esetleg CT vizsgálat, esetleg az epeutak endoszkópos módszerrel történő feltöltése − ERCP − is felmerül.) Minden képalkotó vizsgálati leletet csak laboratóriumi eredményekkel, klinikai tünetekkel együtt lehet helyesen értékelni és abból a teendőket meghatározni, ezért a lelettel forduljon gasztroenterológus szakorvoshoz.
        Tisztelt Kérdező! A felvételt nem láthatom, ezért a válaszadás nem teljes értékű. A jobb tüdőcsúcsban leírt „callus” hegesedést jelent, valamilyen régi gyulladásos elváltozás maradványa lehet. A bal oldalon a tüdő alsó-külső részében apró gócokat láttak, melyek intenzív árnyékot adtak, ezeket is maradványnak véleményezték. A továbbiakban azt írják, hogy jelenleg egyéb kóros eltérés nem látható. Mindezek alapján komoly betegséget nem jelez a lelet. Hozzáteszem, hogy minden leletet még negatív eredmény esetén is csak beteg vizsgálatával valamint a panaszokkal, klinikai tünetekkel együtt lehet helyesen értékelni és abból a teendőket meghatározni, ezért a lelettel forduljon a kezelőorvosához.
        Tisztelt Kérdező! Az MR leletben csak a májat érintően olvasható érdemi eltérés, a leírás szerint zsírosabb szerkezetű. A bal vese kis corticalis (=kérgi) cisztájának nagy valószínűséggel nincs jelentősége. A mesenterialis (bélfodor) zsírszövet felszaporodása lehet a túlsúly következménye. Nem tudom, milyen kérdéssel készült a hasi MR és miért nem adtak kontrasztanyagot – talán magánkezdeményezésre történt a vizsgálat, vagy más okból? Mindenesetre jelzem, hogy a máj vonatkozásában a natív MR vizsgálat nem teljes értékű. A laboreredmények részben az ismert cukoranyagcsere zavarra, részben a májműködés zavarára utalnak. A hemoglobin A1C magasabb értéke a nem kellően beállított cukorbetegségre utal (írja, hogy az Édesanyja nem szedi minden nap a gyógyszert, ami nyilván nem az orvosi javaslatot követi). A We és a CRP magasabb értéke gyulladásos folyamatra utal, a hCRP ezen túlmenően szív-érrendszeri betegségek magasabb kockázatát is jelezheti. Minden laboratóriumi és képalkotó vizsgálati lelet csak a beteg személyes vizsgálatával és összes leleteinek, előzményeinek ismeretében értékelhető a legjobban és így hozhatóak a megfelelő következtetések. A fentiek alapján a cukorbetegségét kezelő orvossal (háziorvos, esetleg diabetológus) való konzultáció mellett javasolható az étkezést dietetikussal megbeszélni, valamint a laboreredmények között nem szerepelt pajzsmirigyműködésre vonatkozó érték (TSH), amennyiben nem készült, ezzel is kiegészíteném a kivizsgálását.
        Tisztelt Kérdező! Bár a mellékelt felvételeket meg tudtam nézni, az ily módon lementett röntgenfelvételek elemzése nem teljes értékű. A digitális felvételeket eredeti formájukban speciális szoftver segítségével leletezzük, ami a kép megjelenésében szükség szerint módosításokat tesz lehetővé, ez a jelen esetben nem lehetséges. Így nem vállalkozhatok, hogy ezekről a felvételekről biztos választ adjak arra, hogy látszik-e a törés. A keresztcsont-törés megállapítása egyébként sem mindig egyszerű, a szemből készült felvételen a belek árnyékai gyakran zavaróak. Elmozdulással járó törést nem látok. Az MR vizsgálat a csontsérülések megállapítására érzékenyebb (maga a törésvonal is ábrázolódhat, és a friss törés okozta csontvelő duzzadás, ödéma láthatóvá tehető), így az MR után bizonyára már nem kérdéses, hogy a keresztcsontján törést szenvedett-e. Nem egyértelmű számomra, hogy hogyan törhetett el a keresztcsontja (hogyan érte a trauma), de gondolom, hogy a megfelelő tanácsokat és ellátást megkapta, hogy mielőbb elmúljanak a panaszai is.
        Tisztelt Kérdező! Az MR felvételeket nincs módom megtekinteni, csak a leírásból önmagában nem lehet biztos véleményt adni. A lelet végéről hiányolom a radiológus véleményét, hogy szerinte mi lehet az elváltozás. A máj szegmentumainak azonosítása nem mindig egyszerű, előfordulhat, hogy különböző eljárásokkal készülő vizsgálatok során nem minden leletező ugyanott írja le az elváltozást, és természetesen nem a képlet "vándorol". A leírás alapján számomra elsősorban a focalis nodularis hyperplasiának (FNH) nevezett, májszövetből és atípusos epeutakból álló jóindulatú csomó lehetősége merül fel, de mint említettem, ez így nem biztos vélemény. A továbbiakban abból lehetne kiindulni, hogy mi volt a radiológus összefoglaló véleménye és annak alapján van-e még szükség további vizsgálatokra.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés
      • Infografika és videó