Dr. Laki András

Dr. Laki András

radiológus
Bemutatkozás:

Információ az online tanácsadásról

A WEBBeteg.hu oldalon a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal és beavatkozásokkal kapcsolatosan elsősorban olyan kérdésekre válaszolok, melyek a vizsgálatok javallataira, előkészítésükre, esetleges kockázataira vonatkoznak, vagy a szaknyelven megfogalmazott leletek közérthetőbb magyarázatát igénylik. A lelet teljes körű értelmezése mindig a beteg személyes vizsgálatával, összes leletének és előzményeinek ismeretével lehetséges, ami a kezelőorvos feladata, ezért választ ezen a felületen gyakran csak általánosságban lehet adni.

Elkészült röntgen-, CT-, MR- stb. vizsgálatok felvételeinek újbóli leletezését, azokról másodvélemény adását nem vállalom; az ilyen típusú válasznak ezen a portálon sem a technikai, sem a jogi feltételei nem adottak.

Bemutatkozás

  • 1962-ben születtem Budapesten.
  • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.
  • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórházban majd 1989-'92 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház röntgenosztályán dolgoztam.
  • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.
  • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs Utcai Kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként, majd főorvosként.

Jelenleg részállásban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának ultrahang vizsgálójában dolgozom, és több más munkahelyen is végzek ultrahangvizsgálatokat.

Magánrendelések

Szakmai gyakorlat

A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területén szereztem gyakorlatot.

Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.

Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt.

Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.

Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.

Legutóbbi válaszai

Vertebrobasilaris szindroma

Tisztelt Kérdező! A vertebrobasilaris szindróma nem egy meghatározott betegség, hanem egy tünetegyüttes, aminek lehet a tünete a szédülés és a nystagmus (a szemgolyók akaratlan, gyors rezgő mozgása) is. A kifejezés jelentése a kétoldalt futó gerinc-artéria és a folytatásukba eső agyalapi artéria ellátási területében fellépő, általában átmeneti keringészavar. A keringészavar egyéb tünetekkel is járhat, illetve a fenti tünetek esetén más betegségektől, kóros állapotoktól is el kell különíteni. Erre valók többek között a képalkotó vizsgálatok is. A beteg személyes ismerete nélkül korrekt választ adni nem könnyű, és azt sem írta meg, hogy milyen szakorvosi (ideggyógyászat, fül-orr-gégészet?) vizsgálatok és esetleg már más diagnosztikai vizsgálatok történtek-e. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy az Ön panaszainak és tüneteinek a kivizsgálásában elsőként egy nyaki artériás Doppler vizsgálat (különös figyelemmel a gerincartériákra, azaz arteria vertebralisokra), valamint egy agyi MR és MR angiographia javasolható A továbbiakban még kontrasztanyagos CT angiográfia is szóba jöhet

Multiplex vascularis laesiok

Tisztelt Kérdező! Minden képalkotó vizsgálat eredménye csak a beteg személyes vizsgálatával, a kórelőzmény, panaszok és tünetek ismeretében értékelhető megfelelően, továbbá a teljesség érdekében a felvételeket is látni kellene. A szakorvosok írásos véleményeit, ambuláns lapjait sem láthatom, így ez a két rövid megjegyzés, hogy egyrészt „komoly probléma” másrészt a „gyakran előfordul ebben a korban, nincs nagy jelentősége”, nem elég konkrét információ. A vélemény szerint kis, körülírt – és feltehetően régebbi - agyi vérellátási zavarok nyomait látták, ezekből a legnagyobb a jobb oldali 12x6 mm-es elváltozás. Az igaz, hogy minél idősebb az ember, és különösen, ha többek között érelmeszesedésben, magas vérnyomásban szenved, egyre több ilyen kis eltérés alakul ki, vagyis erre gondolhatott a kardiológus. Kardiológiai jelentősége ezeknek akkor lehet, ha szívritmuszavara, pitvartágulata vagy súlyos billentyűkárosodása lenne, de ezekről nem esett szó. Mivel egy ideggyógyász ítélheti meg legjobban az idegrendszer állapotát, javaslom, hogy a neurológus tanácsait fogadja el a kezelés vagy további kivizsgálás irányában.

Leucoaraiosis.

Tisztelt Kérdező! Sajnos, a kérdéséhez mellékelt csatolmány jelszóval védett, így nem tudtam megnyitni. A kérdés szövegében a CT vizsgálat véleményét idézi, de valójában kérdést nem tett hozzá. A néhány sor az agykéreg enyhe mértékű sorvadására, érelmeszesedésre és annak következményeire utal. Az agykéreg elvékonyodása egy bizonyos mértékig az életkorral járó általános jelenség lehet. Minden képalkotó vizsgálat eredménye csak a beteg személyes vizsgálatával, a kórelőzmény, panaszok és tünetek ismeretében értékelhető megfelelően, továbbá a teljesség érdekében a felvételeket is látni kellene. A leletet mindenképpen a kezelőorvosával, illetve ideggyógyász szakorvossal beszélje meg.

Baba hasa

Tisztelt Kérdező! A pontos leletek hiányában nehéz a távolból állást foglalni, hogy miként változhatott meg a vese (vagy vesék?) helyzete, vagy a helyzet leírása, de abban biztos vagyok, hogy a has megnyomásától a baba veséje nem mozdulhatott el. Lehetséges, hogy a növekedés során vált egyértelműbbé a helyzete. A vesék az embrionális fejlődésük során az alhasból felfelé haladnak, vagyis az ilyen vesék nem lejjebb kerülnek, hanem lejjebb maradnak. A fejlődési okokból lejjebb lévő vesék erei ezért lejjebb is erednek a szokásosnál, de kérdéses, hogy csecsemőkorban ezt jól lehet-e ábrázolni ultrahanggal. A vese helyzeti anomáliái legtöbbször tünet- és szövődménymentesek, de érdemes követni, ellenőrizni az állapotukat. Kérje gyermekorvosuk tanácsát, illetve beszéljen gyermekurológussal.

Hasfal rétegei

Tisztelt Kérdező! Nem említette a kérdésében, hogy mi alapján merült fel a hasfali rétegek ilyen irányú vizsgálata. A konkrét kérdésére az a válaszom, hogy CT vizsgálattal a hasfali rétegek többnyire elkülöníthetőek egymástól, bár a fasciák (izmokat borító kötőszövetes hártyák), az izomszövettől nem feltétlenül differenciálhatók el, illetve ez a testalkat függvénye is - sovány alkatú személynél, a rétegek közötti kevés zsírszövet esetén nehezebb. Egy másik lehetőség a célzott ultrahangvizsgálat, mellyel esetleges hasfali folytonossági hiányokat (sérveket) szintén ki lehet mutatni.