• Dr. Laki András

        radiológus

        689

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten.


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórházban majd 1989-'92 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs Utcai Kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként, majd főorvosként.



        Jelenleg részállásban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinikájának Radiológiai Osztályán dolgozom, és több más munkahelyen is végzek ultrahangvizsgálatokat.



        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területén szereztem gyakorlatot.



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt.



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.



        Információ az online tanácsadásról



        A Webbeteg oldalon a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal és beavatkozásokkal kapcsolatosan elsősorban olyan kérdésekre válaszolok, melyek a vizsgálatok javallataira, előkészítésükre, esetleges kockázataikra vonatkoznak, vagy a szaknyelven megfogalmazott leletek közérthetőbb magyarázatát igénylik. A lelet teljes körű értelmezése mindig a beteg személyes vizsgálatával, összes leletének és előzményeinek ismeretével lehetséges, ami a kezelőorvos feladata, ezért választ gyakran csak általánosságban lehet adni.    



        Elkészült röntgen-, CT-, MR - stb. vizsgálatok felvételeinek újbóli leletezését, azokról  másodvélemény adását nem vállalom; az ilyen típusú válasznak ezen a portálon sem a technikai, sem a jogi feltételei nem adottak.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! Bár a mellékelt felvételeket meg tudtam nézni, az ily módon lementett röntgenfelvételek elemzése nem teljes értékű. A digitális felvételeket eredeti formájukban speciális szoftver segítségével leletezzük, ami a kép megjelenésében szükség szerint módosításokat tesz lehetővé, ez a jelen esetben nem lehetséges. Így nem vállalkozhatok, hogy ezekről a felvételekről biztos választ adjak arra, hogy látszik-e a törés. A keresztcsont-törés megállapítása egyébként sem mindig egyszerű, a szemből készült felvételen a belek árnyékai gyakran zavaróak. Elmozdulással járó törést nem látok. Az MR vizsgálat a csontsérülések megállapítására érzékenyebb (maga a törésvonal is ábrázolódhat, és a friss törés okozta csontvelő duzzadás, ödéma láthatóvá tehető), így az MR után bizonyára már nem kérdéses, hogy a keresztcsontján törést szenvedett-e. Nem egyértelmű számomra, hogy hogyan törhetett el a keresztcsontja (hogyan érte a trauma), de gondolom, hogy a megfelelő tanácsokat és ellátást megkapta, hogy mielőbb elmúljanak a panaszai is.
        Tisztelt Kérdező! Az MR felvételeket nincs módom megtekinteni, csak a leírásból önmagában nem lehet biztos véleményt adni. A lelet végéről hiányolom a radiológus véleményét, hogy szerinte mi lehet az elváltozás. A máj szegmentumainak azonosítása nem mindig egyszerű, előfordulhat, hogy különböző eljárásokkal készülő vizsgálatok során nem minden leletező ugyanott írja le az elváltozást, és természetesen nem a képlet "vándorol". A leírás alapján számomra elsősorban a focalis nodularis hyperplasiának (FNH) nevezett, májszövetből és atípusos epeutakból álló jóindulatú csomó lehetősége merül fel, de mint említettem, ez így nem biztos vélemény. A továbbiakban abból lehetne kiindulni, hogy mi volt a radiológus összefoglaló véleménye és annak alapján van-e még szükség további vizsgálatokra.
        Az MR vizsgálat előtt beveheti a gyógyszereit.
        Tisztelt Kérdező! Az MR vizsgálat a bal oldali 1. keresztcsonti ideg érintettsége miatt készült. A kérdés szempontjából legfontosabb megállapítás az 5. ágyéki porckorong bal oldali sérve, kb. 3 mm-es előboltosulása, amely a gerinccsatornában az 1. keresztcsonti ideg lefutási helyét szűkíti, az ideggyököt érinti. Emellett a többi porckorongon is kisebb mértékű előboltosulásokat és egyéb, porckopásos eredetű, degeneratív jeleket (csigolyaperem meszesedések, kisízületi kopások) írtak le, továbbá az ágyéki gerinc normál görbületének elsimultságát említik. A 2-3. ágyéki csigolya zárólemezek „excaváltak” kifejezés annyit jelent, hogy a csigolya egymás felé néző lemezei homorúak, de ha ödéma nincs körülöttük, akkor valószínűleg nem friss az eltérés. A 2. keresztcsonti szelvény mellett kis gyöktasak ciszták (folyadékkal telt tömlőcskék) szerepelnek – ezek gyakran fordulnak elő és kis méretekben általában tünetmentesek. A vizsgálatba még belekerült az alsó háti szakasz is, itt a XI. csigolyában hemangiomát (tágabb kis erekből álló jóindulatú, igazából fejlődési zavarnak megfelelő csomót) írtak le. A keresztcsont-csípőcsont ízületben gyulladásos jeleket nem láttak. A véleményben megerősítették a bal oldali 1. keresztcsonti ideggyök érintettségét. Hozzátenném, hogy minden képalkotó vizsgálati leletet csak beteg vizsgálatával valamint a panaszokkal és klinikai tünetekkel együtt lehet helyesen értékelni és abból a teendőket meghatározni, ezért a lelettel forduljon a kezelőorvosához.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nincs módom áttekinteni, ezért csak annak alapján tudok választ adni, amit a leletekből a kérdésben leír, emellett bármilyen lelet csak a beteg vizsgálatával együtt értékelhető jól. A kismedencei MR szerint vért láttak a Douglas-űrben (vagyis a kismedence legmélyebb pontján). Ebből még nem derült ki számomra, hogy jelentősebb mennyiség volt-e, esetleg összefügghetett-e a havi ciklusával (tüszőrepedés vagy menstruáció idején egy kevés vér normális lehet). Az ágyéki gerincen mérsékelt fokú túlterheléses, porckopásos (degeneratív) eltéréseket írtak le, azaz a porckorongok víztartalmának csökkenését, a csigolyaperemek megnyúlását. Leírtak még enyhe gerincferdülést, valamint a csigolyákban néhány kis hemangiomát (tágult kis erekből álló jóindulatú csomókat). Az endometriosis a méh és keresztcsont közötti lévő szalagot és egyéb kismedencei szalagokat valamint a végbél falát is érintheti, befolyásolhatja a kismedencei izmok működését is. Nem tudom, mennyi idő telt el a legutóbbi kismedencei MR vizsgálat óta, de valószínűleg érdemes lenne egy ismételt, célzott MR vizsgálat elkészítése a kismedencéről, amelyben az izmokat-szalagokat, végbél falat is részletesen áttekintik. Forduljon a további vizsgálati és kezelési terv megbeszélésére a kezelőorvosához.
        Tisztelt Kérdező! A felvételek ismerete nélkül a válaszadás csak a szöveg érthetőbbé tételére szorítkozhat. Az MR leletben leírják, hogy az V. ágyékcsigolya és a keresztcsont I. szelvények között 5-6 mm-es előrecsúszás látszik. A csúszás oka minden bizonnyal az a szakadás, ami mindkét oldalon megfigyelhető a csigolyaíveken. Az érintett magasságban a porckorong lelapult, víztartalma csökkent.. A porckorong-elváltozások (degenerációk) a csigolyákon is szerkezeti elváltozásokat okoznak, amit az MR felvételen a Modic-féle beosztás szerint értékelnek. Ebben a II. stádium a középső állapot, ami a csigolyák zárólemez-közeli területén a zsírtartalom felszaporodását jelenti. A csigolyák közötti foramenek (lyukak, illetve rövid csatornák) azok a helyek, ahol a gerincvelői idegek kilépnek. A csigolya elcsúszás következtében ezek a nyílások deformálódtak, beszűkültek. Az arachnoidealis cysták a gerincvelői idegek kilépéseinél lévő, veleszületett vagy később kialakuló tömlőcskék, melyekben gerincvelői folyadék (liquor) található. Ezek mellett porckopásos eredetű eltéréseket írtak le a fent említett magasságban. Porckorongsérvet nem láttak. A leletet mindezek mellett csak a panaszok, klinikai tünetek mellett lehet helyesen értékelni, így forduljon a lelettel, felvételekkel a kezelőorvosához, illetve ideggyógyász szakorvoshoz.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nincs módom látni, így csak leletrészletek alapján lehet válaszolni. Mindkét említett vizsgálat során leírt eltérés kicsiny elváltozásokat jelent. Nem derült ki számomra, hogy az első vizsgálat során, a vékonybelek között látott kis cysta a második vizsgálat felvételein látható-e, vagy esetleg már el is tűnt, illetve nem tudom, mennyire voltak az MR vizsgálatok a belekre célzott jellegűek. Ami a mesenteriumban (bélfodorban) látott, megnagyobbodott nyirokcsomót (lgl.) illeti, a 8 mm-es méret nem jelent jelentős megnagyobbodást. Jelezhet gyulladásos folyamatot valahol a vékonybél-vastagbél átmenet környezetében, bár erre a leletben más konkrét elváltozást nem említettek. Lehet, hogy már lezajlott egy gyulladás. Úgy látom, ha már kolonoszkópos vizsgálaton is átesett, akkor gasztroenterológus szakorvossal már találkozott. A darabos széklet okát a távolból megmondani nem lehet, az okok között a kevés folyadékbevitel, rostszegény táplálkozás, mozgásszegény életmód is lehetséges, de javaslom, hogy gasztroenterológussal újra beszélje meg a panaszait, most már a leletek birtokában.
        Tisztelt Kérdező! Az MR vizsgálóba azok a tárgyak nem vihetők be, melyek mágnesezhető fémet, azaz leggyakoribb esetben vasat vagy nikkelt tartalmaznak. Az ékszerek közül a tiszta aranyból vagy ezüstből készült tárgyak nem mágnesezhetők, ezek elmozdulására nem kell számítani. A fémek másik tulajdonsága, hogy ha vizsgálat síkjába esnek, akkor torzítják a képet. Ha az Ön ékszerei, ill az említett ruhadarabok távol estek a fejétől, akkor nem okoztak ilyen gondot a képalkotásnál. A szandál és a melltartó valószínűleg nagyon kis mennyiségű fémet tartalmazott, és rögzítettségük miatt nem tarthattak attól, hogy a vizsgálat során elmozdulnának. Utólagos egészségkárosodástól egyébként sem kell tartani. Ha egy fémtárgy a vizsgálóban elmozdulhat, vagy ha pl. egy testbe beépített fém mágnesezhető, akkor az felmelegszik és mindkét jelenség rögtön a vizsgálat során jelentkezik.
        Tisztelt Kérdező! A mellékelt mellkasröntgen lelet egy teljesen normális képet írt le. A lelet alapján digitális felvétel készült. A modern digitális röntgenfelvételek, de már a hagyományos, nagy formátumú filmre készült felvételek is sokkal több részletet mutatnak meg, mint a tüdőszűrő vizsgálat során készült ernyőképek, melyek kisebb méretűek és a céljuk is korlátozott. Tüdőszűrésre tehát ezek után már nincs szükség. A kérdés másik részéhez: a légcső és nyelőcső körüli területek (anatómiailag a mediastinum, ritkán használt magyar nevén gátor) vizsgálata röntgennel korlátozott, annak pontosabb megítélése indokolt esetben CT–vel vagy MR-rel lehetséges. Az Ön életkora alapján, a dohányzása ellenére nem tartozik tüdődaganat szempontjából a legveszélyeztetettebb csoportba, így a kezelőorvosa véleményét kérje ki, hogy végezzenek-e további vizsgálatot ez irányban. Megemlítem, hogy létezik már alacsony sugárterhelésű (low-dose) mellkas CT vizsgálat is tüdődaganat irányában. A légcső és nyelőcső körüli fájdalom azonban egészen mástól is eredhet, akár fertőzés, akár refluxbetegség is felmerülhet, ezt a távolból megítélni szintén nem lehet.
        Tisztelt Kérdező ! Bár betegvizsgálat és az elkészült képalkotó vizsgálatok felvételeinek ismerete nélkül nem lehet korrekt véleményt mondani, de a tünetek alapján leginkább a borda-szegycsont ízület és annak porcának gyulladásos folyamata, a Tietze-szindróma merül fel. Ennek eredetében sorozatos kis trauma, megerőltetés vagy fertőzéses folyamatok, gyulladásos gócok is szerepet játszhatnak; az Ön kórtörténete ráillik a betegség jellemzőire. A röntgenvizsgálat ebben a kórképben korlátozott értékű, negatív eredménye nem zárja ki a kóros folyamatot. Az ultrahang vizsgálatot nem tudom látatlanban megítélni. Az bizonyos, hogy a kontrasztanyagos CT pontosabb, részletesebb megítélést tesz lehetővé mind a csontszerkezet, mind a környező lágyrészek állapotáról, hozzátenném, hogy az MR vizsgálat több szempontból még ideálisabb lehet (pl. maga a porc is egyértelműbben ábrázolható). A Tietze-szindróma részben spontán, részben gyulladásgátló gyógyszeres kezelés hatására javulást szokott mutatni, képalkotó vizsgálatokra elsősorban más betegségektől való elkülönítésben van szükség.
        Tisztelt Kérdező! A máj „diffuse fokozott reflexiót mutat, echoszerkezete homogén” azt fejezi ki, hogy a szövete egyenletesen, a szokottnál jobban visszaveri az ultrahangot, vagyis a képen a normálisnál világosabb. Ennek az oka a leggyakrabban a májsejtekben lévő zsírlerakódás, más néven „zsírmáj”. A d. (vagyis ductus) choledochus a közös epevezetéket jelenti, aminek az 5-7 mm-es tágassága normális. Gyakran fordul elő, alkat és a belek – főleg a patkóbél - levegőtartalma függvényében, hogy a közös epevezetéket csak egy rövid szakaszon sikerül követni, ez nem jelent kórosat. A leletben még a hasi fő verőér falának meszesedéseit említik meg eltérésként. A lelet idemásolt többi részében nem volt kóros elváltozás. Véleményem szerint a leletből nem derült ki az Ön panaszainak az oka, így kezelőorvosával beszélje meg, milyen további vizsgálatokat javasol.
        Tisztelt Kérdező! A lelet részletéből kiderült, hogy a bal oldali csípőcsontban láttak egy cisztát, ami a korábbi vizsgálatok során is ott volt. A felvételeket nem láthatom, így csak feltételezem, hogy érdemi változást nem mutatott a korábbiakhoz képest, mivel erről nem írtak. A csontciszták többsége tünetmentes. Jelentőségük főleg akkor van, ha az adott csontot gyengítik, ami törésre hajlamosíthat. Ez az elhelyezkedésétől, méretétől függ. Idővel össze is zsugodhatnak, de ez az Ön esetében úgy látszik, nem következett be. Valószínűleg nincs jelentősége, de szakterület szerint ortopéd szakorvossal való konzultációját javaslom.
        Tisztelt Kérdező! Egy képalkotó vizsgálat eredménye leginkább a teljes kórelőzménnyel, az előző vizsgálati leletekkel együtt ítélhető jól meg, a radiológus számára a felvételek is sokatmondóak, a kezelőorvos számára pedig a lelet végén megfogalmazott vélemény is fontos. A felvételeket nincs módom megnézni, az előző vizsgálatok eredménye és jelen vizsgálat véleménye nem szerepel a kérdésben. Nem derült ki, miért is készült az MRI vizsgálat - gondolom korábban készültek ultrahang- esetleg CT vizsgálatok is, esetleg azok leletében volt kóros eltérés, ami nem volt egyértelmű? A vérzések az MR vizsgálatok során, az idő haladtával eléggé változékony képet mutatnak, amiből visszafelé a vérzés körülbelüli idejére lehet következtetni. A leírásban a T2 súlyozásnál magas jeladás és a képlet környezetében a csökkent jeladású sáv megfelelhet egy krónikus vérömlenynek, a T1 súlyozásnál is magas jeladás erre nem típusos, de bizonyos esetekben elképzelhető. Mindenképpen javaslom a kezelőorvosával való mielőbbi konzultációt a további teendők megbeszélésére.
        Tisztelt Kérdező! Látatlanban, a felvételek hiányában nehéz a pontos vélemény adása. Az ultrahang leírás és vélemény szerint mérsékelt májmegnagyobbodást láttak, melyben úgynevezett diffúz eltérés (orvosi szaknyelven laesio) jeleit látták. Ennek többféle oka lehet, de leggyakrabban a májsejtekben a zsírfelszaporodás, zsírmáj okozza. A másik eltérést a hasnyálmirigyben (pancreas) látták, a fej mérsékelt kiszélesedésével, fokozott hangvisszaverődéssel. Erről véleményezték a krónikus hasnyálmirigy gyulladást. Egy ultrahangleletet mindig a tünetek, jelek, laboratóriumi eltérések függvényében és a beteg ismeretében kell megítélni. Amennyiben nem volt hasnyálmirigy gyulladása, felmerülhet ebben a szervben is a zsírszöveti felszaporodás lehetősége. A fej leírt kiszélesedésének okát és jelentőségét nem tudom a távolból megítélni, így szóba jön gastroenterológiai vizsgálat, illetve mérlegelendő a has CT vagy MR vizsgálata is.
        Tisztelt Kérdező! A tomoszintézis a mammográfia egy modern, továbbfejlesztett formája, ami érzékenyebb, mint a hagyományos mammográfiás vizsgálat. Az emlőben a meszesedések sokfélék lehetnek, és csak bizonyos formáik utalhatnak rosszindulatú elváltozásokra. A meszesedések osztályozása meglehetősen bonyolult, ezért az internetes tájékozódás félrevezető lehet. Az Ön esetében a mindkét oldalon megfigyelt meszesedés jóindulatú képet mutatott. Egyáltalán nem kell minden meszesedés helyéről biopsziát venni, a leletező szakorvos nem is tett erre javaslatot. A leletben kiemelték, hogy rosszindulatú daganatra gyanús eltérést egyik oldalon sem láttak. A BI-RADS az emlőelváltozások osztályozásának rendszere, ebben az I. kategória a kóros eltérést nem mutató emlőket, a B kategória a kevés maradék mirigyállományt valamint kötőszövetet tartalmazó típusú emlőket jelenti. A mammográfiás radiológus szakorvos véleménye szerint évenkénti ellenőrzésen kívül csak panaszok esetén javasolt további vizsgálat, ezért úgy gondolom, nincs oka aggodalomra.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés
      • Infografika és videó