Tisztelt Kérdező! Úgy gondolom, hogy fémszálat nem tartalmazó maszk viselésének nincs akadálya. Az MR berendezés kezelőjével beszélje meg, hogy szeretne ilyet felvenni. Kérdés azonban, hogy valóban szüksége volna-e rá. A vizsgálat során az öltözőfülkétől az MR berendezésig legfeljebb néhány egészségügyi dolgozóval találkozhat, előttük nem lehet szégyellnivalója.

Tisztelt Kérdező! Nem írta meg pontosan, hogy mi volt a CT vizsgálat irányában a kérdés, de úgy gondolom, hogy arra vonatkozott, hogy más testtájakon is találhatóak-e nagyobb nyirokcsomók. A CT-vel a mellkasi, hasi illetve lágyéki régióban nem látszott kóros nyirokcsomó. Az ultrahang leletben leírt reaktív jelző arra utal, hogy a nyirokcsomó a környezetében zajló, vagy lezajlott gyulladást kísérhet. A leletben megnagyobbodott májat és kis köldöksérvet írtak le, mely a hasüregi zsírszövet kis részét tartalmazza. A leírásban még szerepel egy meszes képlet a II. ágyéki csigolyában, erre a véleményben nem tértek ki. A felvételek hiányában nem állíthatok erről konkrétumot, de a csigolyákban gyakran fordulnak elő ártalmatlan meszesedések, ami így is leírható. Bizonyos esetekben kontrollja vagy további vizsgálata jöhet szóba, erről kérdezze majd meg a kezelőorvosát. Az izomrángásai nincsenek ezzel összefüggésben, erre más irányú (ideggyógyászati) kivizsgálás javasolt.

Tisztelt Kérdező! A hasfali sérvet (a sérvkaput, a hasfali izom-ín réteg megszakadását) a CT legtöbb esetben ki tudja mutatni. A sérv tartalma (zsír-, esetleg béltartalom) függhet a testhelyzettől, hasprés alkalmazásától, így nem biztos, hogy a fekvő helyzetben készült CT a mindenkori állapotot pontosan mutatja. Ha sebész javasolja, célzott ultrahang vizsgálat még segíthet ebben. A diverticulosis (a vastagbél falán kialakult kis kitüremkedések megjelenése) lehet tünetmentes, de olykor hajlamosít a bélfal begyulladásra, ezt az állapotot diverticulitisnek hívjuk. A széklet rendben tartásával, bő folyadékfogyasztással, rostdús táplálkozással és bizonyos étrendi korlátozásokkal általában el lehet kerülni. Nem javasolt például kis magvakat tartalmazó gyümölcsök, apró magok fogyasztása. Több információt erről táplálkozási tanácsadó ismertetőkben, illetve háziorvosától kaphat. Az apró emphysemás bullák fájdalmat nem okoznak, tünetmentesek. Spontán légmellet csak a tüdő szélében kialakult bullák okozhatnak, de minél kisebbek, ez annál kevésbé valószínű. Nem derült ki, hogy Önnél ez hol helyezkedik el, ha a tüdőben a felszíntől beljebb, akkor nincs ilyen veszélye.

Tisztelt Kérdező! Minden leletet az előzmények, a klinikai tünetek és a vizsgálatkérés indokának ismeretében lehet jól értékelni. Ezekről nem szól a kérdésében, és a felvételeket sincs alkalmam megnézni. Nem derült ki, hogy a radiológusnak volt-e erről véleménye, javaslata, mert ez csak egy szöveges leírása annak, amit láttak. Ezek szerint a jobb oldalon, a tüdő középső lebenyének egyik részében találták ezt a 4-5 mm-es gócot. Az ilyen kis méretű gócok természete az első észlelésük alkalmával sokszor nehezen állapítható meg, ilyenkor követést szoktak javasolni. Gyakran csak gyulladásos maradványok, amik nem változnak. A követés menetét protokollok szabályozzák. A további teendőket a kezelőorvosának kell megítélnie.

Tisztelt Kérdező! A bemásolt mammográfiás lelet csak technikai adatokat, illetve vizsgálati kódokat tartalmaz, szöveges értékelés benne nem szerepel. Így nem derült ki, hogy pontosan mi volt az ultrahangra adott javaslat oka. Általánosságban elmondható, hogy fiatal korban az emlő állománya annyira mirigyes, sűrű szerkezetű lehet, hogy a mammográfia nem teljes értékű. Az ultrahang ilyen esetekben, de máskor is sokszor hasznos kiegészítője a mammográfiának.

Tisztelt Kérdező ! A szöveg csigolya-elcsúszást, orvosi nyelven spondylolisthesist ír le. Ebben az állapotban a csigolyák íveinek elszakadása (spondylolysis) miatt az érintett csigolya az alatta lévő zárólemeze felett, mint egy lapos lejtőn, néhány mm-t előrecsúszik. Az Ön esetében az 5. ágyéki csigolya csúszott el a keresztcsont felett. A két csigolya közötti porckorong lelapult, közöttük a nyomásviszonyok megváltozása miatt gázgyülem szabadul fel - ezt hívják a vákuumjelnek (vákuumfenomén). Az állapot okozhat panaszokat. Mivel a porckorong-károsodás önmagában nem okoz csigolya-elcsúszást, de fordítva valószínű az ok-okozati összefüggés, elképzelhető, hogy porckorong károsodás a csúszás következménye. Az ágyéki görbület alsó részének fokozódása tartási rendellenességet jelez. Egyéb kóros eltérést nem írtak le, a többi csigolya közötti porckorong lelapulására utaló jel nem szerepel. Esetleges porckorongsérv a röntgenfelvételen nem állapítható meg, ennek megítélésére MR vagy CT vizsgálat alkalmas. A leletben ízületi kopásos eltéréseket nem írtak. A további teendőkről kérdezze meg kezelőorvosát. A tünetek függvényében idegsebészeti konzultáció jön szóba.

Tisztelt Kérdező! Az injekcióval végzett pénisz color Doppler vizsgálat egy hagyományos ultrahangvizsgálattal, vagyis anatómiai felméréssel kezdődik, melyet követően a barlangos testbe fecskendezik az injekciót. Az injekció helyileg értágulatot, vérbőséget okoz, ezáltal az erekben az áramlás mérésével lehetőség van a pénisz vérkeringésének megítélésére, az ér-eredetű erekciós zavarok megállapítására. Az injekció nagyon vékony tűvel történik, bár nyilván nem kellemes, de a páciensek nem is szoktak jelezni erős fájdalmat. Általában az aggodalom előtte nagyobb, mint a tényleges kellemetlenség érzés. A körülmények vonatkozásában csak a saját gyakorlatunkról tudok beszámolni, ahol az injekció beadását urológus-andrológus szakorvos végzi, e rövid idő alatt a radiológussal ketten tartózkodnak bent a pácienssel. Az áramlásmérések alatt csak a radiológus szakorvos van a beteggel, asszisztens nincs jelen, az intimitás így biztosított. Az injekció hatásossága – erekció létrejötte - előre biztonsággal nem jósolható meg; amennyiben kialakul a merevedés, az sokszor már a fél órás vizsgálat végére lecsökken, de 1-2 óra alatt jellemzően elmúlik. A tartós (4 órán túl) fennálló merevedés igen ritka, ami bizonyos testmozgásos gyakorlatokra nagy valószínűséggel szűnik, és csak akkor kell sürgősen urológushoz fordulni, ha ez nem történne meg. Ez eddig csak elvétve fordult elő. Minderről a vizsgálat során tájékoztatást fog kapni. Az egyéb lehetséges, korábban bejelentett mellékhatások, szövődmények még ritkábbak, ezeket a gyógyszer alkalmazási előírása illetve betegtájékoztató részletesen tartalmazza, itt nem tartom szükségesnek felsorolni. Az eredmény vonatkozásában ismét csak saját gyakorlatunkra tudok hivatkozni, ahol a lelet a vizsgálat után azonnal elkészül, így a kezelőorvost a lelettel már ezt követően felkeresheti.

Tisztelt Kérdező! A CT vizsgálatok során adott jódos kontrasztanyag a pajzsmirigy túlműködésében szenvedő, vagy arra gyanús betegek számára jelenthet veszélyt, a betegség súlyosbodását okozhatja. Abban az esetben CT helyett MR végezhető. Pajzsmirigy alulműködés esetén a kontrasztanyag nem jelent kockázatot, azt írja, hogy Önnél ez az állapot áll fenn. Feltételezem, hogy rendszeres laboratóriumi kontroll alatt áll. Biztonság kedvéért kérdezze meg kezelőorvosát is. A kontrasztanyagok adása során allergiás reakciók ritkán fordulnak elő, pl. hányinger, bőrkiütés, tüsszögés, légszomj, vérnyomáscsökkenés, kivételes esetekben ennél súlyosabb állapot is felléphet. Ezek felismerésére és ellátására a vizsgálat helyén minden személyi és tárgyi feltételnek meg kell lennie. A lelet ritkán készül el „rögtön” (aznap), ez több napot is igénybe vehet. A leletkiadás menetéről a vizsgálatkor felvilágosítást fognak adni.

Tisztelt Kérdező! A bordaporcok törései nem mutathatók ki röntgennel, mert nem tartalmaznak meszesedést. A bordára célzott ultrahang vizsgálat bizonyos esetekben ábrázolni tudja a törést. Az Ön esetében a tünetek eléggé jellemzőek, úgyhogy még képi bizonyítás nélkül is valószínű a borda vagy bordaporc törése. A porc kevésbé hajlamos regenerációra, mint a csont, úgyhogy lehetséges, hogy a csak részben gyógyult bordaporc ismét eltörött. A mellékelt felvételről nem tudok ez irányban véleményt mondani, nyilván ezen is csak a bordák csontos részei látszanak. Rosszindulatú daganatra mindebből nem gondolok, de ha ezúttal néhány héten belül az alkalmazott kezelés és kímélő életmód mellett nem múlna el a fájdalom, akkor szóba jön további kivizsgálása.

Tisztelt Kérdező! A leletben háti-ágyéki átmenetben jobbra domború gerincferdülést, a háti szakaszon fokozott, az ágyéki szakaszon viszont csökkent görbületet írtak le. Egyes csigolyák közötti porcrések szűkebbek, az alsó szakaszon a porckorongokban vákuum jel (fokozott nyomás eredetű gázfelszabadulás) látható. Az ágyéki 2-5. szakaszon minden csigolya között 2 mm-es hátramozdulás látható. Egyébként degeneratív, kopásos jellegű eltéréseket írnak le a csigolyákon és a keresztcsont-csípőcsont ízesülésekben. A 3. ágyéki és az 1. keresztcsonti csigolyák közötti szakaszon a hátsó nyúlványok összeérnek, összecsiszolódtak, ami valószínűleg a porcrés szűkület következménye. Csontritkulásra jellemző eltérések a leletben nem szerepelnek. A lelettel majd forduljon a kezelőorvosához.

Tisztelt Kérdező! Az MR vizsgálat nem elsősorban az epekövek és epehólyag polipok keresésére és kimutatására szolgál, de a legkisebbek kivételével kimutathatóak. 5 mm-es képletek valószínűleg már láthatóak az MR-en. Ebben a kontrasztanyagnak nincs szerepe. A CT ezekre kevésbé érzékeny, a nem meszes kövek nem is feltétlenül ábrázolódnak, a polypok is csak mérettől függően mutathatók ki. A legérzékenyebb mindkettő elváltozásra az ultrahang, amivel már kb. 2-3mm-es kövek és polipok is jól ábrázolhatók és egymástól is elkülöníthetők. Ha csak epehólyag polipokat mutattak ki, de követ nem, azok valószínűleg nem is okoznak panaszokat, ahogy a kis májadenoma és a jóindulatú érdaganat sem (utóbbit úgy értem, hogy hemangiomáról lehet szó). Nem derült ki számomra, hogy pontosan mi a panasza, és miben nem hisznek Önnek a kórházi orvosok. Az 5-6 mm-es koleszterin polipokat nem szokták általában operálni, hanem követik ultrahanggal, hogy esetleg nem növekednek-e.

Tisztelt Kérdező! A jódtartalmúaktól eltérően, az MR-nél alkalmazott gadolínium tartalmú kontrasztanyag nincs hatással a pajzsmirigyre, így pajzsmirigy betegségekben is adható. A gadolínium tartalmú kontrasztanyagok nagyon ritkán okoznak allergiás szövődményeket, ezek még a CT kontrasztanyagoknál is ritkábban fordulnak elő. A reakciók egyébként ugyanolyanok lehetnek, mint bármely más gyógyszer allergia esetén: felléphet bőrkiütés, tüsszögés, köhögés, nehézlégzés, hányinger, nagyon-nagyon ritkán súlyosabb rosszullét is. A vizsgálat végzése helyén minden tárgyi és személyi feltételnek rendelkezésre kell állnia, ami esetleges kontrasztanyag szövődmények ellátásához szükséges.

A röntgenlelet nem tartalmaz kóros eltérést, nincs benne olyan, amitől aggódnia kellene.

Tisztelt Kérdező! A hasi és kismedencei CT vizsgálat valóban a magasabb sugárdózissal járó képalkotó eljárások közé tartozik. Az egyes vizsgálatok konkrét dózisát az adott berendezés, a vizsgálati protokoll befolyásolja. A mellkasröntgen viszont az egyik legalacsonyabb sugárdózisú vizsgálat, de nem hasonlítanám a kettőt össze, mert egész más a vizsgálat célja és az általuk kapható információ. Reálisabb az összehasonlítás a természetes háttérsugárzással, amit a laikus számára könnyebb is elképzelni, mint a számadatokat. Egy hasi–kismedencei CT több évi háttérsugárzásnak felel meg, de nincsen arról szó, hogy biztosan káros volna. A diagnosztikai sugárterhelés káros hatása csak statisztikai adatot jelent, azt lehet megbecsülni, hogy pl. 1000 vizsgált beteg esetén mennyi daganatos betegség keletkezhet, de hangsúlyozni kell, hogy az egyébként is létező kockázaton felül! Ezek az arányok egy-egy vizsgálatra nézve alacsonyak, így ki lehet jelenteni, hogy Önnek jelenleg nincs oka aggodalomra. A mai orvoslás nagymértékben épít a képalkotó vizsgálatokra, többek között a CT vizsgálatokra is. Minden CT vizsgálat, aminek gyakorlati következménye van, akár bizonyítani kell egy eltérést, akár kizárni (ha aktuálisan nem sugárterhelő vizsgálattal nem lehet, vagy nem olyan nagy biztonsággal, és a negatív eredmény például kivált egy invazív, műtéti beavatkozást, veszélyes kezelést), akkor a hasznot nagyobbnak tekintjük a sugárterhelés kockázatánál.

Tisztelt Kérdező! Minden képalkotó vizsgálat eredményének teljes körű értékeléséhez fontos az előzmények részletes ismerete is, ez csak a kezelőorvos, vagy kezelőorvosok számára adott, ezért ez az ő feladata, feladatuk, ahogy a további teendők meghatározása is tőlük várható. Nem ismerem a műtét előtti állapotot, a műtéti leírást, a korábbi vizsgálatok eredményét, mennyi idő telt el a műtét óta, kapott-e esetleg sugárkezelést. A leírás szerint Ön nagy műtéten, a méhe és mindkét petefészke valamint a hashártyához tartozó képlet egy részletének eltávolításán van túl daganatos megbetegedése miatt. A leletben kóros eltéréseket írtak le a vastagbél szigma nevű szakaszán, a szigmabél és a legutolsó vékonybél szakasz környezetében a hashártya részein valamint egyes kismedencei nyirokcsomókban. Felmerült, hogy ezek a betegségével függenek össze. A hasfalban, fenéktájon, a lágyékban és a comb felső részén ödéma (vizenyő) jeleit látták. Leírtak még a bal oldali lágyéktájékon egy kis folyadékgyülemet, amit a műtét utáni állapotokban gyakran előforduló, szövet közötti reaktív folyadék felszaporodásként azonosítottak (nem írnak vérzést), valamint kismedencei, szabad hasi folyadékot is említenek. Javasolom, hogy a lelettel mielőbb jelentkezzen a kezelőorvosánál, hogy a további ellátást, kezelést megbeszélhessék.