A mellkas-CT szerepe a tüdőrák korai felismerésében

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A tüdőrákos betegek száma növekszik, a tüdőrák a vezető halálokok közé tartozik. Emiatt is kiemelkedően fontos a megelőzés és a korai felismerés. A szűrővizsgálatok segítségével a még tünetmentes és a korai stádiumú tüdődaganat is felismerhető, mely javítja a kezelés sikerességét és a túlélési eredményeket.

Ma Magyarországon tüdőszűrésre az évenkénti mellkasröntgen - hagyományos kötelező tüdőszűrés (tüdőszűrő) - használatos, bár a tüdőrák szűrésére ez a módszer nem teljes mértékben alkalmas, ennek oka, hogy a hagyományos röntgenfelvételeken a szív a tüdő állományának 30-40 százalékát takarja, továbbá hogy ezzel a módszerrel csak a minimum 1-2 cm-es átmérőjű, már többnyire előrehaladott állapotban lévő daganatos elváltozás észlelhető. Azt is tudni kell, hogy a röntgennel történő szűrés során még nem látható rák hónapokon belül előrehaladottá válhat, tüdőrák esetében tehát az egy év nagyon sok idő. A röntgenes tüdőszűrés jelentőségét az adja, hogy az ily módon felfedezett betegek 20-30 százaléka még műthető, nagy eséllyel a gyógyulásra. Ez a vizsgálat, azaz a hagyományos kötelező tüdőszűrés azonban elsődlegesen nem a tüdődaganatok, hanem a tüdőtuberkulózis (tbc) felismerését szolgálja.

Miért mégis a hagyományos tüdőszűrés az elterjedt vizsgálati módszer?

Az évente végzett mellkasröntgen-vizsgálat lényegesen alacsonyabb sugárterhelést jelent, mintha évente CT történne. Az pedig köztudott, hogy a sugárterhelés is bír daganatkeltő hatással. Másrészt – ez pedig a kisebb jelentőségű az egészség megőrzése szempontjából – a vizsgálati költségek sem tennék lehetővé, hogy rutin jelleggel mindenki CT-vizsgálatra menjen minden évben. Ezekből kifolyólag pedig ha növekedne a szűrések ismétlése közötti időtartam, az megint utat adna a későbbi felismerésnek.

A röntgen a legrégebbi képalkotó eljárások közé tartozik, még mindig vezető szerepe van a tüdőfolyamatok szűrésében. Megjeleníti a tüdőket, a szívhatárt, a melllűr vagy gátor kontúrjáról, esetleges szövetszaporulatról, vagy nyirokcsomóról, gyulladásról is képet ad.

A mellkas-CT-nek főleg a fokozott rizikójú egyének szűrésében van szerepe

Milyen esetekben lehet szükség szűrő jelleggel mellkas-CT-re?

Természetesen a fokozott rizikójú egyének szűrésének máshogy kell történnie, mint az egyébként egészséges és tünetmentes emberekének. A dohányosok – beleértve az egykor dohányzókat is – a tüdőrák szempontjából fokozott kockázatnak vannak kitéve. A dohányosok, a krónikus betegségben, autoimmun betegségben szenvedő vagy csökkent immunrendszerű betegek szűrése történhet úgynevezett kis dózisú CT-vizsgálattal. Ez a vizsgálat akár 90%-kal kevesebb sugárterhelést jelenthet, mint a hagyományos CT. A kis dózisú CT (low-dose CT, azaz LDCT) egykor átveheti majd a röntgen helyét is (akár a lakossági szűrésben is). Klinikai tanulmányok alapján ugyanis az LDCT mint szűrő képalkotó használatával tovább csökken a tüdőrák okozta halálozás. A nemzetközi protokollok jelenleg a következő esetben javasolják az LDCT alkalmazását:

  • 55-77 éves dohányzók, vagy korábban dohányzók esetén
  • 30 éven át napi 1 dobozt elszívó betegek esetén

A röntgen érzékenysége és pontossága elmarad a CT-hez képest, mely kis átmérőjű szeletekként ad átmetszeti képet a mellkasi szervekről.

A LDCT – és CT – veszélyei viszont, hogy pozitív eltérést mutathatnak, mégsincs daganat, kitéve egy sor akár sugárzást okozó, akár invazív vagy sebészi vizsgálatnak a beteget. Egyes vélekedés szerint túldiagnosztizált így a tüdőben előforduló daganatok száma és természetesen okoz radiációs veszélyt is. Emiatt alkalmazható csak szigorú indikációban, bizonyos esetekben (életkor, erős dohányzás a kórtörténetben).

Bizonyos betegségek esetén a kezelőorvos – elsősorban tüdőgyógyász – kérhet szűrő jelleggel, tünet, panasz vagy daganatra utaló eltérés hiányában is mellkas-CT-t.

Bár daganat CT-vizsgálattal nagyobb eséllyel kimutatható – akár negatív mellkasröntgen után –, CT-t mégsem javasolt orvosi konzultáció nélkül, önhatalmúan végeztetni.

Miért nem ajánlott szűrő jelleggel önkényesen mellkas-CT-n részt venni?

Több bajt is csinálhatunk. Ma már elérhetőek Magyarországon a magánellátás keretein belül a beutaló nélküli – de önköltséges – CT-vizsgálatok. Az évente elvégzett, vagy egészséges egyén „teljes test CT-vizsgálata a daganat szűrésére” azonban félrevezető és káros is lehet. Természetesen egy CT hamarabb felfedezhet daganatot, viszont veszéllyel, sugárkárosodással – főleg ismételgetve – jár, akár daganatképződéshez is hozzájárulva. Ezt ne tegyük tehát önkényesen! Az igaz, hogy a mellkasröntgen kisebb gyakorisággal „lát meg” kezdődő daganatot, de a vizsgálat veszélye elhanyagolható. Amennyiben szűrő jelleggel CT-vizsgálaton szeretne részt venni, minden esetben beszéljen előbb kezelő szakorvosával vagy háziorvosával.

Mikor lehet feltétlenül szükség mellkas-CT-re?

Orvosa elrendelhet CT-vizsgálatot:

  • gyanús röntgenkép
  • kórtörténet, családi kórtörténet
  • megelőző daganatos betegség, vagy kezelése
  • bizonyos laborleletek
  • tünetek (köhögés, véres köpet, fogyás, étvágytalanság, vashiányos vérszegénység, mellkas vizsgálati lelet) alapján

Amennyiben az Önt kezelő szakorvos betegsége vagy tünetei miatt CT-vizsgálatot rendel el, a várakozási idő csökkentése érdekében célszerű lehet azt magán ellátás keretén belül önköltségen igénybe venni, így hamarabb juthat a megfelelő diagnózishoz és kezeléshez.

Hogyan zajlik a vizsgálat, mire kell figyelni előtte és mire utána?

A CT lehet kontrasztanyagos vagy anélküli. A kontrasztanyagot vénás injekció formájában adják be. Emiatt is vesefunkciós labor ellenőrzés szükséges a beavatkozás előtt. Bizonyos gyógyszerek szedését (pl. cukorbetegség kezelésére szedett gyógyszerek) le kell állítani a CT előtt.

A vizsgálat fájdalmatlan, nem túlságosan hosszú. Éhgyomorra (4-6 óra) történik, utána bőséges folyadékfogyasztás javasolt.

Amennyiben kóros eltérés igazolódik, további vizsgálatokra is sor kerül, mint például:

  • hörgőtükrözés (bronchoscopia)
  • vékonytűs mintavétel
  • sebészi mintavétel szövettanra
  • MR
  • PET-CT
  • csontizotópos vizsgálat
  • laboratóriumi vérvizsgálat
  • egyéb képalkotók.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Ultrahangos érvizsgálat: Gyors és...

A fejfájás, szédülés, átmeneti látás- vagy beszédzavar, séta közbeni lábfájdalom, esetleg fájdalmas lábdagadás hátterében érbetegség...

Kardio-CT - Már a tünetek...

A radiológiai diagnosztika a betegség megállapítását általánosan és széleskörűen segítő módszer, a folyamatos technikai fejlődésnek...

Hogyan előzzük meg a tüdőrák...

A tüdőrák - mai ismereteink szerint - leginkább a dohányzás mellőzésével előzhető meg, mivel a tüdődaganatok 90 százaléka erősen dohányzó...

A tüdőrák típusai

A világszerte legtöbb áldozatot követelő daganattípus a tüdődaganat. A tüdőt érintő rákos megbetegedés tüneteket már csak előrehaladott...

A tüdőrák tünetei - Milyen...

A tüdőrák tüneteinek jelentkezése előtt is nagy százalékban felismerhető a megbetegedés, amennyiben rendszeresen részt veszünk a megfelelő...

A nemdohányzók között a...

Egy tanulmány, mely a nemdohányzók körében történő tüdőrákos haláleseteket vizsgálta, azt mutatta ki, hogy a férfiaknál gyakoribb a betegségben...

A tüdőrák diagnózisa

A tüdőrák gyanújának felvetődése után igazolni kell a daganat jelenlétét, meg kell határozni annak kiterjedését és szövettani típusát...

A tüdőrák kimutatása

A tüdőrák okozta halálozás világszerte első helyen áll a daganatos halálokok között. Magyarországon évente tízezer új megbetegedést...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.