• Makro- és mikroelemek: Miért van rájuk szükségünk?

        Makroelemek, mikroelemek, nyomelemek. Ezek a fogalmak tulajdonképpen a szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat jelentik, amelyek létfontosságú feladatok bonyolításában, szabályozásában játszanak szerepet.

        Mik azok a makro- és mikroelemek?

        Gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket, de nem biztos, hogy mindannyian tisztában vagyunk jelentésükkel és jelentőségükkel. Tény, hogy nagyon kis mennyiségben vannak jelen testünkben, mégis nélkülözhetetlen építőkövek az emberi szervezetben.

        A fenti fogalmak tulajdonképpen csoportnevek - a makroelemek a test tömegének kevesebb, mint 0,005%-át adják, a mikroelemek vagy más néven nyomelemek pedig még ennél is kisebb mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Ellentétben egyes vitaminokkal ezen elemek szintézisére nem vagyunk képesek, így kizárólag táplálékkal juthatnak a szervezetünkbe. Hogy miből mennyi az elég, azt sok esetben meghatározza az életkor, a nem, és egyéb olyan körülmények, mint pl. a rendszeres nehéz fizikai munka, vagy aktív sport, illetve az általános egészségi állapot. Vegyük sorra és vizsgáljuk meg egyenként, hogy milyen formában juthatunk hozzájuk, illetve, hogy milyen feladatot látnak el az emberi szervezetben.

        Hirdetések

        A Makroelemek

        • Klór - A klór a gyomorsav részeként részt vesz az emésztésben, nátriumhoz illetve káliumhoz kötve szintén jelen van a szervezetben és a nátriummal illetve káliummal együtt fontos szerepet játszik a sav-bázis egyensúly illetve a só-víz háztartás egyensúlyának fenntartásában.  Bevitelét elsősorban a konyhasó (NaCl) segítségével biztosíthatjuk. A klór esetében, túl sózótt táplálékainknak köszönhetően, nem elsősorban hiányállapotokról, sokkal inkább túlzott bevitelről lehet beszélni.  De nem csak a konyhasóval, hanem a klórozott csapvízzel is bekerülhet a szervezetünkbe. Túladagolása hosszútávon elősegítheti az allergiás betegségek, az asztma illetve a daganatos kórképek kialakulását. Hiányában hajhullással, a fogak kilazulásával lehet számolni.

         A kalcium hiányának tünetei és veszélyei


        Az alacsony kalcium szint gyakran tünetmentes, de az alapbetegség néhány tünete felhívhatja rá a figyelmet. Ilyen lehet például a szürkehályog, idült candidiasis, agyban a törzsdúcok meszesedése.A kalciummal kapcsolatban leginkább a csontok egészségére gondolunk, holott ez az ásványi anyag csontrendszerünk mellett számos egyéb szervünk működése szempontjából is létfontosságú. Alacsony kalcium szint memória zavart, depressziót, viselkedésbeli változásokat is okozhat.
        A kalcium hiányának tünetei és veszélyei>>
        • Kalcium - Ez az az ásványi anyag, ami legnagyobb mennyiségben van jelen szervezetünkben. Javarésze csontjainkban illetve fogainkban  található, ez adja a csontok szilárdságát.. Ezen túl fehérjéhez kötve vagy ionos formában is jelen van a szervezetben és fontos szerepet játszik véralvadásban, az idegrendszer működésében, izömösszehúzódásban, enzimek működésében. A táplálékkal szervezetbe kerülő kalciumnak csak egy kisebb hányadát, kb. 20-40%-át képes hasznosítani a szervezetünk. Hogy pontosan mennyi az, ami a táplálékból felszívódik, az függ attól, hogy milyen formában kerül a szervezetünkbe. Nagyon sok kalciumot tartalmaznak pl. a tejtermékek és az olajos magvak. Fontos tudni, hogy a D-vitamin segíti a felszívódását, ezért pl. csontritkulásos betegek kezelésének része a kalcium és a D-vitamin együttes pótlása. Túladagolása esetén lerakódhat az érfalakon szűkítve az ér lumenét illetve lehetőséget adva a sejtek, vérlemezkék kitapadására, ezzel pedig elősegítve a mélyvénás trombózis kialakulását. E mellett a nagy mennyiségű kalcium a vesét is terheli, vesekő képződéshez vezethet. Hiányában izomrángás, izomgörcs, alacsony csontsűrűség alakulhat ki. Gyermekeknél csontnövekedési zavar valamint a mentális fejlődés rendellenessége fordulhat elő ha nincs jelen megfelelő mennyiségben.
          Bővebben a kalciumról>>
        • Kálium– A szervezeten belül elsősorban a sejten belül (intracellulárisan) helyezkedik el. Az ingerület átviteli folyamatokban,valamint  ideg és izomműködésben játszik szerepet. E mellett a normális sav-bázis háztartás kialakításában is fontos feladatot lát el a nátriumhoz hasonlóan. A legtöbb táplálékunkban megtalálható, így általában kellő mennyiségben jut be a szervezetünkbe. Azt azért érdemes tudni, hogy a növényi eredetű táplálékokból nagyobb mennyiségben szívódik fel, mint egyéb élelmiszereinkből. Egészséges emberben a fölösleges kálium verejték, széklet illetve vizelet útján távozik. Mindez hormonálisan szabályozott folyamat. Vérnyomáscsökkentés céljából szedett vízhajó gyógyszer szedése, mértéktelen alkoholfogyasztás, szteroidok használata hatására kórosan csökkenhet a káliumszint. Ugyanakkor veseelégtelenségben nem történik meg a megfelelő mértékű kiválasztás, ami szívritmuszavarokat okozhat. Amennyiben kóros állapotok, pl. hosszan tartó hányással és hasmenéssel járó betegségek vagy nagy dózisú indokolatlan vízhajtó használat következtében szintje a szervezetben a kelleténél alacsonyabb, az zavartságot, depressziót, izomgyengeséget okozhat. Bővebben a káliumról>>

         Minden, amit a magnéziumról tudni kell


        A magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag a szervezet számára, ugyanis több mint 300 enzim működéséhez szükséges, melyek többek között sejt energiatermelő folyamatait katalizálják.A magnézium a fentieken túl a csontok és fogak felépítésében is részt vesz a kalcium mellett. A sejtek hártyájának áteresztőképességét is szabályozza, hatására az érfalak rugalmassága nő, a szívizom összehúzódó képessége javul, és csökken a ritmuszavarhoz vezető állapot kialakulásának valószínűsége, vagyis javítja a szív munkájának hatásfokát.
        Minden, amit a magnéziumról tudni kell>>
        • Magnézium - Magnéziumot elsősorban a csontok tartalmaznak illetve a sejtekben található. Ideg- és izomműködésben illetve számos enzim működésében játszik szerepet, melyeknek köszönhetően részt vesz a zsírok, szénhidrátok, fehérjék lebontásában. A halak, hüvelyesek, zöldségfélék, tejtermékek, gabonafélék igen gazdagok magnéziumban. Hiányában ingerlékenyebbek leszünk. Alvászavar, enyhe szorongás, fáradékonyság is jellemző lehet. Ezek mellett gyakrabban jelentkezhet lábizomgörcs illetve zsibbadás is. Mivel az alapvető táplálékok többsége tartalmaz magnéziumot, így normál táplálkozás esetén ritkán alakul ki ilyen jellegű hiánybetegség. Azonban diéta vagy fogyókúra során előfordulhat, hogy nem jut belőle elég a szervezetbe. Szintén a kelleténél alacsonyabb lehet a szintje hányással, hasmenéssel járó megbetegedésekben, alkoholistákban illetve vízhajtó szedése esetén. Ha kialakul a hiányállapot, akkor nem csak a megfelelő táplálkozással, hanem tabletta formájában is pótolni érdemes. Ilyenkor célszerű  B6 vitaminnal együtt alkalmazni, mert az segíti a felszívódását.
          Ha kezelés hatására a tünetek egy hónapon belül nem enyhülnek, akkor nem érdemes a gyógyszeres terápiát tovább folytatni, sokkal inkább a tünetek pontos okának tisztázására kell törekedni, mert ez esetben valószínűleg nem a magnézium hiánya okozta azokat. Érdemes észben tartani, hogy bizonyos állapotok vagy időszakok –  mint pl. a terhesség, súlyos betegség utáni rehabilitáció, rendszeres, aktív, intenzív sport – az átlagnál nagyobb mennyiségű magnézium bevitelét igényli. Bővebben a magnéziumról>>
        • Nátrium - A nátrium nagyobb hányada a test víztereiben (vérplazmában, szövet közötti folyadékban) található, kisebb része kötve a csontokban illetve a kötőszövetben. A napi szükségletet – ahogy a klórnál is – leginkább konyhasó formájában, illetve az egyes élelmiszerekhez adott adalékanyagként  fogyasztjuk el. Elsődleges feladata a test só-víz háztartásának fenntartása, vagyis a felvett és leadott só és víz mennyiségének szabályozása. A kelleténél nagyobb arányú sóbevitel hosszútávon elősegíti a magasvérnyomás kialakulását. Bizonyos körülmények között, pl. nagy nyári melegben, szaunában vagy  intenzív izzadással járó erős fizikai igénybevétel esetén a verejték révén nagy mennyiségű nátriumot veszítünk, aminek pótlásáról gondoskodni kell.
          A nátriumról bővebben>>

        A mikroelemek

        A mikroelemek közé valamivel több ásványi anyag tartozik. Bár mennyiségük a szervezeten belül csekély, de az általuk ellátott feladat ugyanúgy nem nélkülözhető.

         A cink: miért van rá szüksége szervezetünknek?


        Csekély mennyiségben ajánlott fogyasztani, de mégis elengedhetetlen szervezetünk működéséhez. Melyek a cink kedvező élettani hatásai?
        A cink: miért van rá szüksége szervezetünknek?>>
        • Cink – Ezt az ásványi anyagot a szervezeten belül a szemben, hajban, férfiak esetén a nemiszervekben, májban, vesében, izmokban találhatjuk meg elsődlegesen. Nagy számú enzim alkotórésze, így pl. a hasnyálmirigyben termelődő, a normális vércukorszint fenntartásában fontos szerepet játszó inzulinnak is nélkülözhetetlen eleme. A táplálkozás során húsfélékkel, májjal, tojással, hüvelyesekkel kerül elsősorban a szervezetünkbe, de ha ezzel párhuzamosan túlzott mennyiségű rostot fogyasztunk, az csökkenti a felszívódását. Ha nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben, az gyermekkorban törpenövést okozhat, férfiaknál pedig a herék sorvadásához vezethet. Ezen kívül cinkhiányos állapotokban lassul a sebgyógyulás, gyakoribb a bőrgyulladás, valamint hasmenés és étvágycsökkenés jelentkezhet. Jellemző tünet a körmökön kialakuló fehér foltosodás is.  Egyes irodalmak szerint csökkenti a rákos sejtek szaporodását – amennyiben ez tudományosan is bizonyítást nyer, a tumorterápiában is nagy szerepe lehet majd. Bővebben a cinkről>>
        • Fluor - Elsősorban a fogakban és csontokban van jelen. Ha nem megfelelő mennyiségben kerül a szervezetbe, az fogszuvasodást okozhat. Táplálékaink közül a tengeri halak, kukorica, petrezselyem tartalmazzák nagyobb mennyiségben. E mellett az ivóvíz is fluor tartalmú. A terhesség és szoptatás alatt fokozott a szervezet fluor igénye – szintén fontos, hogy kisgyermekkorban a maradandó fogak növekedésekor megfelelő mennyiségben kerüljön fluor a gyermek szervezetébe. Azonban a túlzott beviteltől is óvakodni kell, mert a vesék működésének károsodását, kóros izom és idegműködést okozhat, ha a kelleténél magasabb koncentrációban van jelen. Bővebben a fluor-ról>>

         Jód - Mikor kell szedni és mikor nem?


        A pajzsmirigy hormonjainak képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. Maguk a hormonok 65 százaléknyi jódot tartalmaznak. Ebből egyenesen következik az, hogy azokon a földrajzi területeken, ahol nem megfelelő a jódellátottság, gyakoriak a pajzsmirigy megbetegedések.
        Jód - Mikor kell szedni és mikor nem?>>
        • Jód - Szervezetünk legfőbb “jódraktára” a pajzsmirigy, ugyanis a pajzsmirigy által termelt hormonok jód tartalmúak. Így ez a nyomelem a hormon révén részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését és még számos egyéb folyamatot. Sok jód kerül a szervezetünkbe a halakkal, a kagylóval, a mesterségesen jódozott sóval, azonban arra figyelni kell, hogy bizonyos élelmiszerek, pl. a retek és a kelbimbó gátolják a jód felszívódását. Ha nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben, akkor lelassul az anyagcsere és nem működik megfelelően a pajzsmirigy. Ha kisgyermekkorban lép fel jódhiány, az a kreténizmus nevű, szellemi visszamaradottsággal járó állapot kialakulásához vezethet. A terhesség alatti jódhiány koraszülést, magzati elhalást okozhat. Hiányában kialakul a golyvaként emlegetett, a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó betegség is. Túladagolása ugyanakkor a pajzsmirigy túlműködését eredményezi.  Bővebben a jódról>>
        • Króm - Mennyisége a szervezetben az életkor előrehaladtával csökken. Segíti az inzulin hatását, így részt vesz a szénhidrát anyagcserében. Feltételezések szerint hiányában nagyobb valószínűséggel alakul ki koszorúér betegség valamint cukorbetegség is. Teljes kiőrlésű gabonamagvakból, hüvelyesekből jutunk hozzá a táplálkozás során, de húsban, májban és sajtban is található. Bővebben a krómról>>
        • Mangán - Mangánt elsősorban a teljes kiőrlésű gabonafélékkel, dióval, mogyoróval fogyasztunk. Szervezetünkben részt vesz a szénhidrátok, zsírok anyagcseréjében, valamint a fehérjék illetve az RNS és a DNS szintézisében. Szükség van rá a normál növekedéshez, sebgyógyuláshoz is és egyes adatok szerint serkentő hatása van az agy működésére. Hiányában terméketlenség alakulhat ki és a csontrendszer fejlődése sem tökéletes mangán nélkül. Bővebben a mangánról>>
        • Molibdén - Molibdént húsokból és hüvelyesekből nyerhet a szervezetünk. Hiánya normál táplálkozás mellett gyakorlatilag nem fordul elő. Mesterségesen táplált betegeknél figyelték meg, hogy ha a kelleténél alacsonyabb koncentrációban van jelen a szervezetben, akkor ingerlékenységet, súlyosabb esetekben idegrendszeri tüneteket, látászavart okoz. Bővebben a molidénről>>

         A vas szerepe szervezetünkben és a szükséges élelmiszerek


        A vas emberi (és más állati) szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Mely táplálékaink tartalmazzák legnagyobb mennyiségben ezt a mikroelemet?
        A vas szerepe szervezetünkben és a szükséges élelmiszerek>>
        • Vas - A vas a hemoglobin  alkotórészeként  nélkülözhetetlen a szervezeten belüli oxigéntranszportban. A szervezetben lévő vas 70%-a a hemoglobinban található, a maradékot a máj, a lép és a csontvelő raktározza. Terhesség alatt illetve szülést követően nagyobb a vasszükséglet. Bár számos táplálékunkból, így pl. a húsfélékből, halból, májból könnyen juthatunk vas utánpótláshoz, de felszívódását és hasznosulását bizonyos körülmények akadályozzák, így pl. a kávé és tea fogyasztása rontja a táplálékkal bekerült vas hasznosulását. Ugyanakkor a C-vitamin segíti a felszívódását és némi kis rézre is szükség van ahhoz, hogy a vas kifejthesse a szervezeten belüli áldásos hatását. Súlyos hiánya esetén – ami elsősorban túlzott diéta, húsmentes táplálkozás vagy nagyobb vérveszteség következtében állhat elő - kialakul a vashiányos vérszegénység. A beteg sápadt, gyenge, fáradékony, kedvetlen.  Ilyenkor már pusztán a tudatos táplálkozással nem tudjuk pótolni a hiányt, hanem tablettás vaspótlásra van szükség. Bővebben a vasról>>
        • Szelén - A szelén a szervezetben antioxidánsként működik, segít megakadályozni a daganatos betegségek kialakulását, növeli a szervezet ellenállóképességét. A kutatások során azt tapasztalták, hogy különösen jó hatása van a prosztata, tüdő, vastagbél és végbélrákok megelőzésében. Ha szintje a szervezetben túlságosan alacsony, az a szívbetegség kockázatát fokozza, valamint izomdegenerációt okozhat. Táplálékaink közül jó szelénforrásnak mondható a tengeri hal, a máj, vese, hús és a teljes kiőrlésű gabonamagvak. Ha tabletta formájában táplálékkiegészítőként alkalmazzuk, akkor érdemes A-, C- és E-vitaminnal kiegészíteni,mert ezek fokozzák a szelén kedvező hatását. Bővebben a szelénről>>

        Bármilyen táplálékot is vegyünk magunkhoz, az bizonyosan tartalmazza az ásványi anyagok valamelyikét.

        (WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó)

        Legutóbb frissült: 2013.09.18 05:21

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (0)