• A koszorúér-betegség az érelmeszesedés szövődménye

        Szerző: Springmed - Prof. Dr. Czuriga István

        Tudnunk kell, hogy az érelmeszesedés folyamata alattomosan zajlik, nem okoz fájdalmat vagy egyéb panaszt. A koszorúér-betegség hátterében az érelmeszesedés áll.

        A szív izomzatát a saját erei, az ún. koszorúerek (koronária artériák) látják el vérrel. A két koszorúér a főverőér billentyűjének jobb és bal tasakjából ered. A bal koszorúér, amely elsősorban bal kamrát látja el oxigénnel és tápanyaggal, egy közös ággal ered (főtörzs), amely további két nagyobb ágra oszlik. A jobb koszorúér a jobb szívfelet és a szív alsó falát látja el. A koszorúerek főágai a szív felületén futnak, majd vékonyabb ágakra oszlanak, amelyek csaknem merőlegesen vezetnek be a szívizomba. A szívizomban hajszálerekre oszlanak és behálózzák a szívizmot. Az apró koszorúerek között számos összeköttetés (anasztomózis) van.

        Hirdetés

        Szív- és érrendszeri teszt

        Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy mivel és mennyire terheli szívét és érrendszerét! A válaszokból kiderülhet, hogy Ön mennyire veszélyeztetett!
        A szív- és érrendszeri teszt kitöltése

        A koszorúerek közötti összeköttetések mintegy „egérutat” jelentenek – ha valamelyik kis ér elzáródik, az összeköttetéseken keresztül a többi kis ér ellátja vérrel a megfelelő szívizomterületet, s nem történik nagyobb baj. A nagyobb koszorúerek között ugyanakkor nincsenek összeköttetések, ezért ha azok elzáródnak, akkor az ér által táplált szívizom területén elhalás (infarktus) jön létre.

        Az egészséges koszorúerek fala rugalmas, tágulékony, sima felszínű, bennük a vér akadálytalanul áramlik. Nyugalmi állapotban tökéletesen kielégítik a szívizom oxigén- és tápanyagigényét. Ha valamilyen okból, pl. erőkifejtés hatására, a szív gyorsabban dobog, akkor több oxigénre és tápanyagra van szüksége. Ilyenkor az egészséges koszorúerek kitágulnak, és biztosítják a szív növekvő oxigén- és tápanyagigényét.

        Az érelmeszesedés folyamata

        Mi a koszorúérgörcs (angina)?

        A koszorúérgörcs a szívizom átmeneti vérellátási zavara. Tünete az infarktushoz hasonló, de 10-15 percen belül spontán vagy gyógyszer hatására szűnő, hirtelen fellépő abroncsszerűen szorító, súlyként nyomó mellkasi fájdalom. A fájdalom kezdetekor (főleg ha élete első ilyen fájdalma) sosem tudhatja, mi lesz a folytatás! Első fájdalomnál semmiképpen ne késlekedjen és ne kísérletezzen! Hívja a mentőket! Mi a koszorúérgörcs (angina)?

        Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) pontos oka mindmáig ismeretlen, de biztosan tudjuk, mik a veszélyeztető tényezők, amelyek többszörösére növelik a betegség kialakulásának kockázatát.
        Az érelmeszesedés lényege a verőerek (artériák) falának megbetegedése. Az erek elmeszesedése lassú folyamat eredménye, amelynek feltehetően az életkor előrehaladásával együtt járó „elhasználódás” is fontos szerepet játszik.

        Tudnunk kell azonban, hogy az érelmeszesedés mértéke nem csak az életkortól függ!
        Az érelmeszesedés kialakulása során zsírtartalmú anyagok rakódnak le a verőerek falába. Ez bizonyos életkor felett mindenkinél előfordul, de van úgy, hogy már kisgyermekkortól kezdve kimutathatók a zsírlerakódások. A folyamatot serkenti, ha az erek fala valamilyen okból kifolyólag megsérül (l. kockázati tényezők).

        A zsírlerakódások idővel növekednek, és ún. plakkokká alakulnak. A plakkok az erek rugalmasságát csökkentik, és üregüket jelentősen beszűkíthetik. Később megrepedhetnek, s a megrepedt plakkon a keringő vérlemezkék összetapadnak – vérrög (trombus) alakul ki, ami azután az ér üregét akár teljesen elzárhatja.

        Az érelmeszesedés a szervezet különböző ereit eltérő mértékben érinti, leggyakrabban a főverőér (aorta), a koszorúerek (koronáriák), az agyi erek és az alsóvégtag erei betegednek meg.

        Hogyan vezet az érelmeszesedés koszorúér-betegséghez?

        A kisebb erek, mint a szív koszorúerei, az érelmeszesedés folytán hamar beszűkülhetnek, vagy elzáródhatnak. A szűkület miatt romlik a szívizom vérellátása, így a szívizomsejtek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot. A szívizom vér-, illetve oxigénhiányát iszkémiának, a koszorúér-betegséget összefoglaló néven iszkémiás szívbetegségnek (ISZB) nevezzük.

        A beszűkült koszorúerek veszítenek rugalmasságukból, és nehezebben tartják a lépést a szív fokozott oxigén- és tápanyagigényével az esetleges fizikai erőkifejtéskor.

        A nagyfokú szűkületkínzó szívtájéki fájdalmat (angina) okozhat. Súlyos esetben a koszorúér elzáródik, ekkor a vérellátás az adott ér által táplált területen megszűnik, és szívizomelhalás következik be: ezt nevezzük szívizominfarktusnak. Az elhalt szívizom helyét később hegszövet foglalja el, amely már nem képes részt venni a szív pumpaműködésében. Ha a heg nagysága jelentős, a pumpaműködés olyan mértékben romolhat, hogy ún. pangásos szívelégtelenség alakul ki.

        Koszorúér-betegségek - Angina, szívinfarktus - megelőzés, kezelés
        Dr. Czuriga István

        A kiadvány fülszövege: "A szív a legdrágább kincsünk - szól az ősi mondás. Ma is mélyen átérezzük a jelentését, amikor szorító fájdalom markol a mellkasunkba. Ha a szív szólni tudna, csak annyit kérne, vigyázzunk az ő legdrágább kincsére, a koszorúerekre, amelyek ellátják éltető oxigénnel és tápanyaggal - védjük meg őket az alattomos érelmeszesedés ellen. A szív üzenetét tolmácsolja a szerző, akinek kulcsszavai: magas vérnyomás kezelése, koleszterinszint kontrollja, dohányzás abbahagyása, helyes étrend és testmozgás. Ne várjuk meg, amíg a szív az infarktussal hallatja a segélykiáltást! Teljesítsük a kéréseit - még ma!"

        Rendelje meg itt

        SpringMed Kiadó, 2010
        112 oldal
        Kötés: karton
        ISBN: 9789639695597
        www.springmed.hu

        (Springmed - Prof. Dr. Czuriga István)

        Módosítva: 2016.10.10 04:11, Megjelenés: 2016.10.10 04:11
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett az életmódváltás és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.

        Szívinfarktus és rehabilitáció

        A szívinfarktus korunk gyakori, életet veszélyeztető betegsége, mely sajnos sok aktív korú embert érint, akiknek minél hamarabb vissza kell térniük a munka világába. Az idősebb emberek minél teljesebb gyógyulása is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy önállóan tudja-e folytatni addigi életét, vagy mások segítségére szorul.

        A szívinfarktus tünetei

        A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek!

        Fiatalkori szívinfarktus

        A szívinfarktus - általában valamelyik koszorúér elzáródása következtében létrejövő szívizomelhalás - bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.

        A szívroham felismerése, jelei és tünetei - Különbségek a férfiak és nők között

        Amikor valakiben felmerül a kérdés a szívroham tüneteit illetően, a legtöbben a mellkasi fájdalomra gondolnak. A tünetek megjelenési formáit számos tényező befolyásolhatja: például nem, életkor és a szívbetegség sajátosságai.

        Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        Az érbetegségek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek) rizikófaktorai a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát is növelik. Vannak olyan tényezők, amelyek nem befolyásolhatók, ilyen az életkor és a betegség(ek)re való hajlam. A kockázati tényezők közül azonban néhány kordában tartható vagy akár ki is iktatható egészséges életmóddal, életmódváltással.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.