• Diagnózis: Alzheimer-kór

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával kezdik.

        Az Alzheimer-kórról

        6/1 Az Alzheimer-kór és tünetei
        6/2 Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?
        6/3 Az Alzheimer-kór okai
        6/4 Diagnózis: Alzheimer-kór
        6/5 Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei
        6/6 Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

        Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan egyszerű vizsgálat, ami segítségével az Alzheimer-kór egyértelműen és azonnal diagnosztizálható. Az orvosok a diagnosztikus eljárást általában azzal kezdik, hogy más, szintén memóriaromláshoz vezető betegséget és állapotot kizárnak.

        A stroke (szélütés, gutaütés) demenciát okozhat, ha a gondolkodáshoz szükséges agyi területet érint. A Parkinson-kór (egy másik degeneratív idegrendszeri betegség) ugyancsak okozhat demenciát, bár ott a mozgászavar segíti a helyes diagnózis felállítását. A depresszió szintén okozhat koncentrációs és memóriaproblémákat, de ezek inkább szubjektívek (csak a beteg érzi úgy), mint objektívek (vizsgálattal kimutathatók).

        Mindezek mellet sok idős ember szed sokféle gyógyszert, ami befolyásolhatja gondolkodásukat, memóriájukat is.

        Hirdetések

        Vizsgálati eljárások

        Az Alzheimer-kór és az egyéb, memóriazavarral járó kórállapotok elkülönítésére az alábbi vizsgálatokat végezhetik:

        Anamnézis. Az orvos nagy valószínűséggel ki fogja Önt kérdezni az általános egészségi állapotáról, a korábbi betegségeiről. Tudni akarja majd, hogy van-e valamilyen problémája a mindennapi tevékenységek elvégzésével, és amennyiben ezt megoldható, orvosa valószínűleg beszélni akar majd a család többi tagjával is, illetve barátaival, hogy további információkhoz jusson.

        Alapvető orvosi vizsgálatok. Vérvizsgálat segítségével orvosa meg fogja kísérelni, hogy a demencia más okait kizárja, így például pajzsmirigybetegséget vagy vitaminhiányt.

        A mentális állapot vizsgálata. Ezekkel a vizsgálatokkal a memória, problémamegoldó képesség, a figyelem fenntarthatósága, a számolási képesség és a beszéd vizsgálható. Az orvos a rövid- és hosszú távú memóriát vizsgálja azáltal, hogy megkérdezi, milyen nap van ma, vagy mikor volt a második világháború. A visszaemlékezési vizsgálatok során az orvos ismerős tárgyakat sorol fel, majd megkéri Önt, hogy ezeket ismételje meg azonnal, illetve öt perccel később is.

        Neuropszichológiai vizsgálatok. Néha az orvos még mélyebbre ható vizsgálatoknak is aláveti a beteget. Ez különösen fontos akkor, ha Alzheimer-kórt és más demenciát, korai stádiumban próbál meg azonosítani. Az orvos egy előre meghatározott pszichológiai vizsgálat segítségével állapítja meg, hogy a beteg szellemi képességei megfelelnek-e korának és végzettségének.

        Genetikai vizsgálat
        Jelenleg folynak a kutatások az Alzheimer-kór genetikai vizsgálatát illetően. A rendelkezésre álló vérvizsgálatok azt tudják kimutatni, hogy a betegnek van-e olyan genetikai mutációja, ami jelen ismereteink szerint az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét növeli, azonban azt nem tudják megállapítani, hogy kinél alakul ki ténylegesen a betegség.

        Agyi képalkotó vizsgálatok. Előfordulhat, hogy orvosa fontosnak tartja, hogy az agyról valamilyen képalkotó vizsgálattal szerezzen információt. Számos módon lehet ilyen képeket készíteni, ideértve a computer tomográfiás (CT) vizsgálatot, a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot, illetve a pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatot. A képalkotó vizsgálatok a tünetek alapján felállított diagnózis(ok) helyességét ellenőrzik, de folynak kísérletek abban az irányban is, hogy az agyi képeken már a tünetek jelentkezése előtt fel lehessen ismerni a betegségeket.

        A fenti módszerek segítségével az Alzheimer-kóros esetek 90 százaléka jól diagnosztizálható. Az Alzheimer betegséget minden kétséget kizáróan, csak az elhalálozás után lehet megállapítani, az agy mikroszkópos képe alapján.


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        A demencia típusai és a várható életkilátások

        A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.

        Mi a demencia?

        A demencia a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak.

        Depresszió kvíz

        Kezeletlen esetben a depresszió lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat. Ön ismeri a figyelmeztető jeleket, amiből arra következtethet, hogy Ön vagy ismerőse depresszióban szenved? Töltse ki tudástesztünket!

        A depresszió egyik legmostohább tünete

        A mindennapi szóhasználatban a depresszió kifejezést leginkább akkor használjuk, ha valaki lehangolt vagy rosszkedvű. Fontos tudni azonban, hogy a klinikai depresszió nemcsak tartós kedvetlenséget jelent, hanem ennél jóval többet.

        Az Alzheimer-kór és tünetei

        Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.

        A gyakran használt gyógyszerek növelhetik a depresszió kockázatát

        A gyakorta felírt gyógyszerek, például fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és szívgyógyszerek egy része növelheti a depresszió kockázatát - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA