Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. A koleszterin kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga.

 A koleszterin vegyületnek a laborvizsgálatok során három típusát különböztetjük meg:  összkoleszterin, HDL , és LDL koleszterint. A HDL koleszterin (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. „védő”-koleszterin, ahogy a neve is mutatja, az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az LDL koleszterin (low density lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein), az ún. „rossz”-koleszterin, funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik, és a felesleges koleszterin az erek falában lerakódik. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, a szív – és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

A laboratóriumi vizsgálatok során meghatározzák tehát az összkoleszterin szintet, és ezen belül feltüntetik a HDL és LDL koleszterin arányát is.

Koleszterin normálérték

Összkoleszterin szint: 5.2 mmol/L >

HDL koleszterin
- férfiak: 0.9 mmol/L <
- nők: 1.1 mmol/L <

LDL koleszterin: 3.4 mmol/L >

Milyen okai lehetnek a referencia tartománytól való eltérésnek?

A koleszterin szint normál szinttől való eltérésének két sarkalatos pontja van: az egyik a táplálékkal való túlzott bevitel, a másik szabályozó mechanizmus a májban történő előállítása és szétosztása a szervezet sejtjeiben.

A HDL koleszterin, az ún. „védő”- koleszterin. A HDL alacsony értéke, hajlomosít az érelmeszesedésre és ezzel szoros kapcsolatban álló szív – és érrendszeri megbetegedések kialakulására.

Szintjét változatos táplálkozással: csirkehús, lazac, pisztráng fogyasztásával, rendszeres testmozgással lehet az optimális szinten tartani, sőt, ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor rendszeresen, jó minőségű vörösborból fogyasztott 1 dl is védő hatással bír.

Az LDL koleszterin és az összkoleszterin emelkedett értéke egyaránt a koleszterin érfalban történő lerakódásának kedvez, csökkentve ezzel az érfal rugalmasságát, elősegítve az érelmeszesedést és növelve a következményes szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Mitől lehet emelkedett a koleszterin szint?

• Leggyakrabban feltételezhetően a nagy arányban fogyasztott magas koleszterin tartalmú ételek a felelősek
• A legritkább esetben a magas koleszterin szint hátterében egy öröklött anyagcserebetegség áll, az öröklött hiperkoleszterinémia
• Terhességben is számolni kell magasabb koleszterin értékkel, mely a szülést követő 6 héten belül általában visszaáll a normális szintre
• Néhány gyógyszer rendszeres szedése is okozhat koleszterinszint emelkedést: D – vitamin, bizonyos vérnyomáscsökkentők, orális fogamzásgátlók, stb.

Az alacsony koleszterin szint is vezethet egyes betegségek kialakulásához?

Egyes betegségekben pl. alultápláltság, rosszindulatú daganatos betegségek, különböző eredetű májbetegségek, fertőző betegségekben, pajzsmirigy túlműködése (hipertireózis) járhatnak alacsony koleszterin szinttel, de az nem bizonyított, hogy ezen betegségek kialakulásáért az alacsony koleszterin szint lenne a felelős.

Tehetünk valamit a koleszterin optimális szinten tartásáért?

Mivel a vér koleszterin szintjét nagy mértékben befolyásolja a bevitt táplálék koleszterin tartalma, ezért a magas koleszterin szint csökkentésének első lépése a koleszterin-szegény diéta bevezetése.

A diéta kedvező hatásának eredménye több hét után mutatkozik meg, és ha a koleszterin értéke még így sincs a megfelelő tartományban, akkor következő lépésként a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedése jöhet szóba, melyek a koleszterin képződés gátlásával vagy a felszívódás megakadályozásával segítenek az optimális koleszterinszint beállításában. Segítségünkre lesz, ha optimalizáljuk a testsúlyunkat és rendszeres testmozgást végzünk.

Laborvizsgálatoknál előforuló gyakori kifejezések
AP, ALP (alkalikus foszfatáz)	Bi (bilirubin)
Bazofil granulocita	CK, CK-MB (kreatin-kináz, kreatin-kináz-MB)
cTnI (kardiális Troponin I)	CRP (C-reaktív fehérje)
Eozinofil granulocita	FVS (fehérvérsejt)
GOT, GPT	Glükóz (vércukor)
Hgb (hemoglobin)	Htc (hematokrit)
Húgysav	Kalcium
Kreatinin	Káliumion
Kloridion	Limfocita
Monocita	Neutrofil granulocita
THR (trombocita)	Urea (karbamid)
VVT (vörösvértest)	We (vörösvértest-süllyedés)
γ-GT, GGT (gamma-glutamil transzferáz)	GGT- gamma-glutamil-transzferáz
Koleszterin	Nátrium
FSH – A folliculus-stimuláló hormon	GOT- glutamát-oxálacetát transzamináz
GPT - glutamát-piruvát-transzamináz	MPV
RDW	Retikulocitaszám
Triglicerid	TSH – Thyreoidea stimuláló hormon

(WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin)