• A végtagzsibbadás lehetséges okai

        A zsibbadás gyakori panasz, melynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.

        A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez hasonlítják. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan.

        Fontos, hogy a beteg a minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizálja, mivel bár gyakran nem található betegség a háttérben (a panasz sokszor pszichés eredetű), a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti.

        Hirdetések

        Idegrendszeri háttér

        Érzészavarok

        A zsibbadás tünet az érzészavarok csoportjába tartozik. Lényeges, hogy elkülönítsük az érzéskieséstől vagy az érzéscsökkenéstől, amikor valamilyen bőringert, például egy apró szúrást, a beteg nem érzékel, vagy lényegesen gyengébben érzékeli (hypaesthesia). A dysaesthesia olyan jelenség, mikor az inger által várhatóan okozott érzés más, kellemetlen jellegűvé válik, például gyenge nyomás az érintett terület nagyfokú fájdalmát váltja ki. Paraesthesiának nevezzük a spontán kóros érzéseket. A zsibbadás is ide tarozik.

        A zsibbadás érzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat, köztük olyan alapbetegségek is, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák.

        A tünetek egyoldali fennállása az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag distalis (a test középvonalától távol eső, leggyakrabban zokni-, illetve kesztyűszerű elrendeződés) része érintett, az bármely okból kialakult polyneuropathiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat.

        Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható.

        Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti agyi véráramlászavar is állhat a háttérben.

        A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az idegrendszer szegmentális tagolódásának eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik.

        Mi válthatja ki a zsibbadást?

        Az említett kiváltó okokat számos kórfolyamat létrehozhatja. Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérumkalcium- és/vagy magnézium- és/vagy kalciumszintre utalnak, hyperventillációs szindróma (fokozott légzéstevékenység) is állhat a háttérben. Ezen jelenségek hátterében további alapbetegségeket kell keresni.

        Polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, rosszindulatú daganat, pajzsmirigy-rendellenesség, egyéb krónikus betegségek okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: alkoholizmus, B-vitamin- és/vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt).

        Több ipari vegyi anyag és gyógyszer okozhat polyneuropathiát: kemoterápiás szerek, arzén, ólom, higany. Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré-szindróma első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek. Szélütés is járhat zsibbadással, ám ilyenkor az egyéb tünetek markánsabb megjelenése miatt a zsibbadás esetleg nem kerül szóba.

        A gerincvelő kórállapotai közül ritkán daganatok, leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv szintje tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és az egyéb tünetek lokalizációja alapján megállapítható. Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A környéki idegek egy része bizonyos helyeken úgynevezett alagutakban fut, melyeket izmok, inak és csontok alakítanak ki. Amennyiben ezek az alagutak valamilyen ok miatt szűkülnek, a bennük haladó ideg nyomás alá kerül, így érzészavar, köztük zsibbadás is kialakulhat. Ezeket a betegségeket alagút szindrómáknak nevezzük, és mind a felső, mind az alsó végtagon kialakulhatnak. Legismertebb a carpalis alagút szindróma.

        A fenti felsorolás a zsibbadás érzésével kapcsolatos bizonytalanságok és a kiváltó betegségek nagy száma miatt csak szemelvényszerű, ám a szóba jövő körülményeket jól lefedi.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      •  
      • Cikkajánló

        Ízületi gyulladás

        Dr. Szamosi Szilvia

        Milyen tünetekkel jár a fertőzéses eredetű ízületi gyulladás? Hogyan alakul ki?

        D-vitamin

        B.M., szakfordító

        Mitől alakulhat ki D-vitamin-hiány? Hogyan pótolhatjuk a napfényvitamint?

        Erős lábfájdalom, zsibbadás és nehézkes járás - Mi

        Sokan talán nem is gyanakodnak arra, amikor a mindennapokban lábfájdalmuk van, hogy a probléma mögött akár porckorongsérv is állhat.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely...

        A nyaki borda és a mellkaskimeneti szindrómák

        A TOS olyan kórképek összefoglaló neve, melyek a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. Lényege, hogy a...

        Zsibbadás: Mi okozza?

        A zsibbadásnak számos oka lehet, vannak köztük teljesen ártalmatlanok is. Zsibbadás az idegek átmeneti, gyulladás okozta ingerlése miatt is...

        A diabéteszes neuropáthia

        A (poly)neuropáthia a perifériás (környéki) idegeket érintő károsodás, mely általában nem önálló betegségként jelenik meg, hanem...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.