Véralvadásgátló téma

A ritmustalan szívverés, össze-vissza pulzus hátterében, különösen idősebb korban, az esetek egy részében pitvarfibrilláció áll. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékában fordul elő ez a ritmuszavar, 80 év felett a gyakoriság eléri a 8 százalékot is.

A vérrögképződés és a következményeként bekövetkező halálozás a vezető halálokok közé tartozik. Emiatt minden olyan orvosi beavatkozás kapcsán, mely fokozott vérrögképződés kockázatával jár, véralvadásgátlásban részesül a beteg.

Megfelelő orvosi felügyelet és gyógyszeres kezelés mellett az agyi keringészavar ismétlődésének esélye 80-90 százalékkal is csökkenthető.

A heparin alkalmazása elég nehézkes, mert csak vénába adva alkalmazható hatékonyan. Milyen előnyös hatásai vannak? Milyen mellékhatásai lehetnek?

A véralvadásgátló kezelésnek kétféle indoka van: egyrészt a megelőzés, másrészt a kialakult vérrög további növekedésének, leszakadásának megakadályozása, a feloldásának elősegítése, ezzel pedig a szövődmények megelőzése. Az alábbiakban felsoroljuk, és röviden jellemezzük a hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyógyszereket.

Körültekintő alkalmazásra, a gyógyszeradagok betartására, fokozott és rendszeres ellenőrzésre és az étkezési szokások, az életmód tudatos újragondolására lehet szükség, amennyiben véralvadásgátló terápiában részesül. Betegként ez jó néhány módosítást jelent a megszokott életvitelhez képest. Összeszedtük a legfontosabb tényezőket, amit jó, ha minden beteg ismer.

Olyan állapotról van szó, amely során a véralvadás meghatározott genetikai hibája vezethet trombózis vagy embólia fokozott családi előfordulásához. Ez a veleszületett hajlam a magyar lakosság 25 százalékát érinti, tehát minden negyedik embert.

Agyi érelzáródást követően nagyon fontos a kezelés folytatása a stroke újbóli bekövetkezésének megelőzése érdekében. Ez rendszerint véralvadásgátló készítmények szedését és egyéb alapbetegségek kezelését jelenti.

Az INR (international normalized ratio) egy laboratóriumi paraméter, amely a véralvadás bonyolult rendszerének részvizsgálatára szolgál. A vizsgálat információt ad a véralvadás egy részének működéséről. Azt tudjuk meg belőle, hogy mennyi idő szükséges a vér alvadásáig (ezt nevezzük protrombin időnek, rövidítve PI). A vizsgálathoz vérvételre van szükség.

A véralvadásgátlók (antikoagulánsok vagy a betegek körében gyakran vérhígítóként ismert készítmények) olyan gyógyszerek, amelyek az ereket elzáró vérrögök kialakulását akadályozzák meg. Szerepük tehát akár életmentő is lehet. Mit kell tudni a szedésükről? Hogyan hatnak pontosan?