Véralvadásgátlás műtét során

Dr. Ujj Zsófia Ágnes
szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

A vérrögképződés és a következményeként bekövetkező halálozás a vezető halálokok közé tartozik. Emiatt minden olyan orvosi beavatkozás kapcsán, mely fokozott vérrögképződés kockázatával jár, véralvadásgátlásban részesül a beteg.

Ilyen fokozott kockázatot jelent többek között a műtétet követő időszak is. Nagy műtétek esetén a vérrög kialakulásának kockázata véralvadásgátlás nélkül elérné akár a 80%-ot is. Mivel azonban annak esélye nem mondható meg pontosan előre, mely betegnél fog kialakulni biztosan vérrög, ezért általánossá váltak azok a szabályok, melyek a bizonyos szakmákban végzett műtéteket követően érvényesek, hogy elkerülhető legyen a vérrögképződés.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Hogyan készüljünk fel egy műtétre?

Mit alkalmaznak alvadásgátlóként műtét esetén?

A műtét alatti és az azt követő véralvadásgátlásra hagyományosan alapvetően bőr alá adandó injekciót alkalmaznak, az úgynevezett könnyű molekulasúlyú heparint (LMWH). Ennek előnye, hogy egyszerűen alkalmazható, biztonságos, műtét után már otthon a beteg is könnyen beadja magának, elrontani gyakorlatilag nem lehet. Nem kell ellenőrizni laboratóriumban a szintjét vagy a hatását. Hatékony, de kisebb a vérzés kockázata, mint gyógyszer esetén, szükség esetén hatása felfüggeszthető.

Bizonyos műtétet követően az utóbbi időben új típusú gyógyszerek is alkalmazásra kerültek, elsősorban nagy ortopédiai műtétet (pl. csípőprotézist) követően. Ezek előnye, hogy ugyanúgy nem igényelnek laboratóriumi ellenőrzést, viszont szájon át szedhetőek. Felírásuk és támogatott áruk azonban szigorú szabályozáshoz kötött.

A műtéti típusok besorolása, rizikó alapján változhat a véralvadásgátlás gyakorlata

Annak a rizikója alapján, hogy milyen gyakorisággal vagy eséllyel alakul ki vérrögképződés műtétet követően, a beavatkozásokat négy fő csoportja oszthatjuk:

  • kis rizikó: kis műtét, jó állapotú, fennjáró beteg esetén. A trombózis kialakulásának kockázata 10% alatti. Véralvadásgátlás nem szükséges.
  • közepes rizikó: nagy műtét, a beteg ágyban fekszik műtétet követően, ill. társbetegségei is veszélyeztetik. A trombózis kialakulásának kockázata 10-40% közötti, emiatt már szükséges véralvadásgátlás.
  • nagy rizikó: nagy műtét, ortopédiai nagy műtét, daganatos betegség, súlyos trauma, sérülés, tartósan várható ágyban fekvés. A trombózis kialakulásának kockázata 40% feletti, kell véralvadásgátlás.
  • nagy rizikó, mely mellett vérzés veszélye is fennáll: Különleges ellátást és odafigyelést igényel.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! A műtétek utáni leggyakoribb panaszok és komplikációk

Meddig alkalmazzuk a véralvadásgátlást?

Meghatározott esetben a műtét előtt is elindul már az injekciós véralvadásgátlás. Ilyenkor a műtét reggelén kimarad az injekció, majd általában a műtét utáni 12 órával elindul újra. Ha nem volt a műtét előtt véralvadásgátlás, akkor is általában a műtétet követő 12 óra elteltével indítják el.

Külön két esettel kell foglalkozni:

1. Amikor a beteg nem szed egyébként véralvadásgátlót

A műtét típusától függően, illetve a beteget egyénileg figyelve, két héttől akár egy hónapig is szükséges az injekciós véralvadásgátló adása.

2. Amikor a beteg szed egyébként is véralvadásgátlót

  • Kumarinterápia esetén: Tartósan kumarinnal (acenokumarol, warfarin hatóanyagú készítmények) kezelt beteg műtét előtt átállítandó a gyógyszerről teljes dózisban (napi két alkalommal) adott bőr alá szúrandó LMWH típusú vérhígítóra. Ennek az a fő oka, hogy a gyógyszer hatása nehezen állítható le szükség esetén, hosszadalmas, és nehezebben ellenőrizhető. A műtét előtt meghatározott nappal (általában 3-5 nap) ki kell hagyni a gyógyszert és ezzel párhuzamosan el kell indítani az LMWH típusú injekcióban adható vérhígító adását. A műtétet követően a megfelelő műtét utáni időszak letelte után a beteget vissza kell állítani a véralvadás laboratóriumi kontrollja mellett a szájon át szedett gyógyszerre.
  • Egyébként is LMWH típusú véralvadásgátlás esetén nem kell váltani, maximum az alkalmazott dózis változik átmenetileg.
  • Új típusú antikoagulánsok szedése esetén a gyógyszer megadott nappal a műtét előtt leállításra kerül, viszont a visszaállítás egyszerűbb, mint a másik típusú gyógyszer szedése esetén, mert nem szükséges laboratóriumi ellenőrzés. Egyedi esetben szükség lehet átmenetileg műtétet követően LMWH adására is.

Olvasson tovább! A véralvadásgátló gyógyszerek típusai

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A műtétek után nagyon ritkán fordul csak elő, hogy valakinek ne legyenek panaszai. A legtöbb betegnél csak egy-két apró, gyorsan múló probléma merül fel operáció után, míg másoknál olyan súlyos komplikációk is jelentkezhetnek, mint a tüdőgyulladás vagy a fertőzés.

Cikkajánló

Érszűkület Érszűkület

Melyek a figyelmeztető jelei? Mi okozhatja a kialakulását?

Édesítésre használt anyagok Édesítésre használt anyagok

Milyen előnyeik és hátrányaik vannak a különféle típusoknak?

Mit tegyen TIA után, hogy elkerülje a stroke-ot?

A TIA (tranziens iszkémiás attak) egy olyan agyi keringészavart jelent, amikor egy vérrög következtében érelzáródás történik az agyban átmeneti neurológiai...

A véralvadásgátló gyógyszerek típusai

A véralvadásgátló kezelésnek kétféle indoka van: egyrészt a megelőzés, másrészt a kialakult vérrög további növekedésének, leszakadásának megakadályozása, a...

Gyakori kérdések a véralvadásgátlókról

A véralvadásgátlók (antikoagulánsok vagy a betegek körében gyakran vérhígítóként ismert készítmények) olyan gyógyszerek, amelyek az ereket elzáró vérrögök...

A cukorbetegek és a sebészeti beavatkozások

Napjainkban az orvostudomány fejlettségének, azaz a korszerű diagnosztikának és gyógyszeres terápiának köszönhetően nem jelent akadályt a cukorbetegek műtétre...

Mennyire veszélyes az altatás?

1846-ban William T. Morton először alkalmazott étert altatáshoz egy tumor eltávolításánál. Ezáltal megnyitotta az altatásban végzett műtétek korszakát. Később...

Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának megelőzése. A...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.