• Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus

        A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának megelőzése. A terápiára gyógyszerek, műtéti megoldások és gyógyászati segédeszközök is rendelkezésre állnak.

        A téma cikkei

        5/1 A mélyvénás trombózis tünetei és okai
        5/2 Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés
        5/3 Hogyan előzze meg a mélyvénás trombózist?
        5/4 Élet trombózis után
        5/5 Visszérgyulladás trombózissal

        A mélyvénás trombózis diagnózisának felállításához orvosa több kérdést fog feltenni a tüneteket illetően. Mindemellett meg fogja vizsgálni, hogy van-e bárhol duzzanat, illetve nyomásérzékenység, illetve elszíneződött-e a bőr. Attól függően, hogy mekkora Önnél a trombózis kialakulásának kockázata, orvosa az alábbi vizsgálatokat javasolhatja:

        • Ultrahangvizsgálat: Az ultrahangvizsgálat során egy rúd alakú eszközt, a transzducert a lábakra helyezik, ami hanghullámokat bocsát a láb irányába. Ahogy a hanghullámok áthaladnak, majd visszaverődnek a láb szövetein keresztül, egy számítógép segítségével az ultrahang készülék képernyőjén látható mozgóképet hoznak létre. Az ultrahang vizsgálattal a vérrög láthatóvá válhat ezen a képen. Néha egymás után, több napon keresztül, több alkalommal végeznek ultrahang vizsgálatot, így meg tudják határozni, hogy a vérrög nő vagy csökken, illetve meggyőződnek arról, hogy nem alakult ki újabb.
        • CT- vagy MR-vizsgálat: Mind a komputer tomográfiás, mind a mágneses rezonancia vizsgálat segítségével kép alkotható a vénákról és kimutatható az estlegesen vérrög. Néha a trombózist akkor mellékesen találják meg, miközben a vizsgálatot valami más okból kifolyólag végzik el.
        • Vérvizsgálat: Általában súlyos mélyvénatrombózis esetén megemelkedik a vérben egy anyag - a D-dimer - szintje. A D-dimer a vérrögről leszakadó kis molekula, ezért magasabb szintje utalhat a vérrög jelenlétére. A D-dimer azonban más betegségekben is megemelkedhet, tehát emelkedett szintje nem feltétlenül jelenti azt, hogy Önnek mélyvénás trombózisa van. Ennek ellenére a D-dimer-szint mégis az egyik leghasznosabb diagnosztikai eszköz a mélyvénatrombózis kizárására, illetve a magas kockázatú betegek azonosítására.
        • Venográfia: A vizsgálat során egy érfestéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a boka vagy a lábfej egyik nagy vénájába. Ezt követően röntgen vizsgálattal képeket készítenek a láb, illetve a boka területéről. A kontrasztanyag szépen kirajzolja a felvételeken az ereket. Ezt egyre kevésbé használják, ugyanis most már kevésbé komoly beavatkozással járó vizsgálatok is már rendelkezésre állnak.
        Hirdetés

        A mélyvénás trombózis kezelés

        Trombózis utáni regenerálódás

        Mélyvénás trombózist állapítottak meg a jobb vádlim több vénájában. A kérdésem az, hogy milyen sporttal vagy egyéb tornával tudok segíteni magamon, hogy megerősítsem a lábamat? Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász szakorvos válasza az orvos válaszol rovatban

        A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja, hogy megakadályozzák azt, hogy a vérrög egyre nagyobb és nagyobb legyen, ezáltal megelőzve, hogy a vérrögről a tüdőembóliát létrehozható darabkák szakadjanak le. Az elsődleges kezelést követően a későbbiekben a fő cél, hogy megelőzzék a mélyvénatrombózis ismételt kialakulását.

        A kezelésében az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre.

        Véralvadásgátlók. A mélyvénatrombózis kezelésére használt gyógyszerek közé tartoznak a különböző antikoagulánsok, amiket néha vérhígítónak, vagy véralvadásgátlónak is neveznek. Ezek csökkentik a vér alvadásképességét. Igaz, hogy a már meglévő vérrögöket nem bontják le, de megakadályozhatják, hogy a vérrög növekedjen, illetve csökkentik az újabb vérrögök kialakulásának valószínűségét. Általában először heparin kezelésben fog részesülni néhány napon keresztül.

        A heparinnak két főbb formája kapható, az egyik a kis molekulasúlyú heparin, a másik a nem frakcionált heparin. A jelenlegi irányelvek a kis molekulasúlyú heparinok használatát javasolják. A heparint egy vénába, vagy a bőr alá adott injekcióban kell alkalmazni. Az injekciók alkalmazását követően valószínűleg a kezelést szájon át szedhető tablettás véralvadásgátlóval folytatják. Lehet, hogy több mint három hónapig kell majd a vérhígítót szednie.

        Kompressziós térdzokni

        Idén szeptemberben mélyvénás trombózisom volt. A kérdésem az lenne, hogy a mai nap voltam az orvosomnál,és azt mondta, hogy már nem kell hordjam a combig érő harisnyát ,elég a kompressziós térdzoknit hordjam, ami azért bizonytalanított el, mert eddig azzal indokolták a combig érőt, hogy a hajlatban van a trombózis, és ha az véletlenül megindul, akkor a tüdőben áll meg. Dr. Tomonkó Magdolna, háziorvos, transzfúziológus válasza az orvos válaszol rovatban

        A heparin és a warfarin, illetve az acenokumarol használatát nagyon szorosan ellenőrizni kell, mivel alkalmazásukkal súlyos mellékhatások, többek között vérzés alakulhat ki. Másfelől ha a dózis túl alacsony, akkor további vérrögök kialakulásának nő meg a kockázata. Ezen hatásoknak a monitorozására időről-időre vérvizsgálatra van szükség. Terhes nőknél a Varfarin, illetve Acenokomarol használata ellenjavallt.

        Vérrögoldók. Ha Önnél a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia súlyosabb formája alakult ki, illetve ha az egyéb gyógyszerek nem hatnak, orvosa további kezelést kezdeményezhet. Az egyik ilyen lehetőség a trombolitikumok (vérrögoldók) bevetése. Ezek a gyógyszerek szöveti plazminogén aktivátort tartalmaznak. Ez az anyag vénásan beadva feloldhatja a vérrögöt. A gyógyszer alkalmazását körültekintően mérlegelni kell, mert nagyos súlyos vérzést okozhatnak. Éppen ezért általában csak életet veszélyeztető esetekben alkalmazandók.

        Filterek, szűrő. Ha Ön valamilyen okból kifolyólag nem tud vérhígító gyógyszereket szedni, megfontolandó egy filter behelyezése valamelyik nagy vénába - például a hasüregen keresztülhaladó nagy gyűjtővénába, a vena cavába.

        Gumiharisnya. A gumiharisnya segítségével megakadályozható, hogy a mélyvénatrombózis miatt duzzanat alakuljon ki. A harisnyákat a bokától a térdig szorosan kell feltekerni, és az így keletkező nyomás csökkenti annak a valószínűségét, hogy a vér meggyűlik a lábban és megalvad. Amennyiben megoldható érdemes legalább egy éven keresztül használni a gumiharisnyát.

        Szövődmények trombózis esetén

        A mélyvénás trombózis legsúlyosabb, legveszélyesebb szövődménye a tüdőembólia. A tüdőembólia akkor alakul ki, ha a tüdő egyik artériáját egy a szervezet más területéről, elsősorban az alsó végtagokból odaszállítódó vérrög (trombus) elzárja. A tüdőembólia halálos kimenetelű lehet. Nagyon fontos, hogy ismerje és felismerje a tüneteket, így azonnal mentőt tud hívni a tünetek megjelenése esetén.

        Másik, gyakori szövődmény a mélyvénatrombózis kialakulását követően kialakuló poszttrombotikus szindróma. Ez a szindróma több tünet együttese: a lábak duzzadtak, fájdalmasak és a bőr elszíneződik. A szindrómát a vénák károsodása hozza létre. A poszttrombotikus szindróma akár néhány évvel a mélyvénatrombózis kialakulása után alakul ki. A kezelési lehetőségek közé tartoznak különböző gyógyszerek, például acetilszalicilsav, vízhajtók, illetve gumiharisnya használata.

        Tovább Hogyan előzze meg a mélyvénás trombózist?

        WEBBeteg logó

        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológus

        Módosítva: 2018.06.28 11:25, Megjelenés: 2016.11.14 03:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        A hosszú utak veszélyeit érdemes komolyan venni

        Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt gyakran, ám a kockázat a jármű fajtájától függetlenül bármely hosszabb utazás során fokozott.

        A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

        Miért növekedhet a trombózisveszély terhesség idején?

        Mai ismereteink alapján számos veleszületett és szerzett tényező vezethet vérrög (trombus) kialakulásához az artériás és a vénás rendszerben. Az öröklődő faktorokon túl azonban önálló trombózis rizikót jelent maga a terhesség is. Vajon miért jár nagyobb rizikóval ez az időszak a nők életében?

        Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?

        Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis kialakulását eredményezik.

        Hogyan történik a trombózishajlam szűrése?

        A trombofília, vagyis a trombózishajlam lehet örökletes (familiáris) vagy szerzett állapot is, sőt, a kettő társulhat is egymással.

        Visszérgyulladás trombózissal (thrombophlebitis)

        A thrombophlebitis akkor alakul ki, amikor egy véna valamilyen okból kifolyólag begyullad és ezt követően a gyulladt érben egy vérrög alakul ki. A visszérgyulladás általában az alsó végtagok betegsége, azonban thrombophlebitis ritkán kialakulhat a kar, illetve a nyak vénáin is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.