• Egy tanulmány szerint a vérhígítók segíthetnek a súlyos COVID-19-fertőzött betegeken

        Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A vérhígító gyógyszerek segíthetnek megmenteni a legsúlyosabb állapotú koronavírus-fertőzött betegeket, jelentették orvosok szerdán.

        A New York-i Mount Sinai kórház orvosi csapatának felfedezése segíthet abban a kérdésben, ami sokkolta a koronavírusos betegeket kezelő orvosokat világszerte, miszerint a test minden részében kialakuló vérrögök okoznak komplikációt az így is nagyon nehezen kezelhető betegségnél.

        A csapat jelenleg kísérleteket folytat annak érdekében, hogy kiderítsék, mely véralvadásgátlók és milyen dózisban hatnak a legjobban.

        "Azok közül a betegek közül, akik egyéb kezelések mellett véralvadásgátló gyógyszereket is kaptak, lényegesen többen lettek jobban, mint azok közül, akik csak másfajta kezelést kaptak, de véralvadásgátlót nem" - nyilatkozta Dr. Valentin Fuster, a Mount Sinai kórház kardiológiai főorvosa a CNN-nek.

        "Ennek az eredménynek már most jelentősége van. Véleményem szerint ezeknek a betegeknek véralvadásgátló kezelést is kellene kapniuk" - tette hozzá.

        Az eredmények azonban nem elég egyértelműek ahhoz, hogy megalapozott ajánlást lehessen adni. Az orvosi csapat megjegyezte, hogy a súlyosabb állapotú betegek nagyobb valószínűséggel kaptak vérhígítót.

        Hirdetés

        Továbbfejlesztett eredmények

        Fuster és kollégái több mint 2 700 beteg esetét nézték meg a koronavírus-járvánnyal erősen sújtott New Yorkban található Mount Sinai kórházban. Márciustól kezdve néhány beteg véralvadásgátló kezelést kezdett kapni az orvosok egyedi, betegágy mellett hozott döntései alapján.

        A csapat szisztematikusan megvizsgálta, hogy jelentett-e különbséget a véralvadásgátló adása. Az eredmény az, hogy igen, különösképpen a lélegeztetőgépen lévő betegek esetében.

        Azt találták, hogy a vérhígítót kapó, lélegeztetőgépen lévő betegek 29%-a halt meg, azzal szemben, hogy azon betegek 63%-a halt meg, akik lélegeztetőgépen voltak, de nem kaptak vérhígítót.

        "Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szisztémás véralvadásgátlók alkalmazása összefüggésbe hozható a kórházban kezelt COVID-19 betegség jobb kimenetelével" - írták a jelentésükben, melyet az Amerikai Kardiológus Társaság Lapjában (JACC-ban) publikáltak.

        A kutatók nem találtak arra utaló jelet, hogy a vérhígítót kapó betegek esetében szignifikánsan nagyobb valószínűséggel alakult volna ki vérzés, ami ezen gyógyszerek alkalmazásának egyik kockázata.

        Különböző betegek különböző dózisokban kaptak eltérő vérhígító gyógyszereket, emiatt fontos rendszerezetten tanulmányozni, mely gyógyszer és dózis kombináció működik a legjobban, mondta Fuster.

        A vérrögképződés megkérdőjelezhetetlenül probléma

        Az orvosi csapat, aki elkezdte ezt a vizsgálatot, folytatja a különböző dózisok tesztelését a klasszikus vérhígítók, a heparinok, és az új orális antikoagulánsok, mint például a dabigatran (direkt thrombininhibitor hatóanyag) esetében is egyaránt.

        Nincs vita azzal kapcsolatban, hogy a vérrögképződés egy jelentős halálozási ok a COVID-19 betegek esetén, mondta Fuster.

        Fuster azt is szeretné vizsgálni, hogy a vérhígítók segíthetnek-e azokon is, akik nem annyira súlyos betegek, hogy bekerüljenek kórházba. Néhány kórház aggasztó stroke eseteket jelentett 50 év alatti betegek esetében, akik normál esetben nem magas kockázatúak ilyen tekintetben. Számos esetben később beigazolódott, hogy koronavírus-fertőzöttek voltak.

        Egyelőre még nem világos, hogy a koronavírus miért okoz vérrögképződést, de azt gondoljuk, hogy súlyos vírusfertőzés esetén számolni lehet a véralvadás fokozódásával.

        Azt szintén meg kell jegyezni, hogy súlyos, akár többszervi elégtelenséggel járó, vagy intenzív ellátást igénylő állapotokban szinte mindig szükséges vérhígító adása a vérrögképződés megelőzésére.

        Olvasson tovább!

        WEBBeteg
        Forrás: F. Zs., fordító; Blood thinners may help patients with severe Covid-19 infections, study finds (edition.cnn.com)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.05.10 04:33, Megjelenés: 2020.05.10 04:33
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Semmelweis Egyetem

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg.

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        1820 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 38 krónikus beteg

        1820 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 56 098 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 38, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 1390 főre emelkedett, 16 007-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 38 701 fő.

        COVID-19 - A második hullám meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg

        A koronavírus-járvány második hullámának meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg, ami miatt számítani kell a fertőzöttek számának további növekedésére - nyilatkozta az országos tisztifőorvos a közmédiának.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.