Vesebetegség - Figyeljünk az élelmiszerek foszfáttartalmára!

Szerző: Hypertonia - Dr. Mátyus János

Az idült vesebetegség fogalmának az elmúlt évtizedben történő bevezetését a vesebetegek jelentősen fokozott szív- és érrendszeri megbetegedése és halálozása tette szükségessé. Hazánkban ma közel egymillió az idült vesebetegek száma, közülük azonban csak alig 15 ezren érik el a vesepótló kezelést igénylő végstádiumú veseelégtelenség állapotát.

A fokozott szív-érrendszeri halálozás csak részben magyarázható a betegekben nagy számban megtalálható, legtöbbször magáért a vesebetegség kialakulásáért is felelős klasszikus rizikótényezőkkel (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, túlsúly). A felgyorsult érelmeszesedéshez nagymértékben hozzájárulnak a betegséget gyakran kísérő ún. nem tradicionális rizikótényezők (gyulladás, a szív belhártyájának diszfunkciója, oxidatív stressz), majd a kórkép későbbi szakaszában fellépő szövődmények, így pl. vérszegénység, só-folyadéktöbblet, a kalcium-foszfor anyagcsere zavara.

Azt már régóta tudjuk, hogy a dializáltak halálozása annál nagyobb, minél inkább meghaladja a szérum foszfátszintje a normális felső határát. Az általános populációban a foszfátbevitel szív- és érrendszeri kockázatot növelő szerepét azonban csak az elmúlt években erősítették meg. Közel 4500 egészséges amerikai felnőttben a szív MR-vizsgálatával és a diéta pontos felmérésével megállapítható volt, hogy a fokozott foszfátbevitel növeli a szívizom tömegét. Az amerikaiak tápláltsági és egészségi állapotát felmérő programban (NHANES-III.) szereplő felnőttek 15 éven át való követése során az is igazolódott, hogy a kívánatosnak tartott napi 700 mg-nál több foszfát fogyasztása a halálozás kockázatát minden egyéb tényezőtől függetlenül emeli. A fokozott foszfátbevitel és a megbetegedések közötti kapcsolat sokáig rejtve maradását jelentős részben a hatásos foszfátürítő mechanizmusok okozzák. Terhelésre a foszfát vizelettel való kiválasztása megnő, így a szérumszint a másnap reggeli éhomi vérvétel idejére már normalizálódik. A tartósan nagy foszfáttartalmú ételek fogyasztása a mellékpajzsmirigy túlműködéséhez, megnagyobbodásához vezet, ami bonyolult mechanizmusokon keresztül a D-vitamin lebontását fokozza, az aktív D3-vitamin szintjét csökkenti. Hasonló a helyzet ahhoz, amikor a normális foszfáttartalmú ételek fogyasztása ellenére a veseműködés romlása miatt emelkedik meg a foszfátszint az idült vesebetegség késői stádiumaiban. A csontok mésztartalma csökken, az artériák simaizomrétegébe mész rakódik le, a nagyerek elvesztik rugalmasságukat, a szív megnagyobbodik. Az érelmeszesedés ezen formája alapvetően különbözik a klasszikus formától, amely elsősorban az erek belső felszínét érinti. A nem vesebetegek körében végzett vizsgálatok alapján az alacsony D-vitamin-szint korrekciójával mintegy 45 százalékkal csökkenthető mind a szív- és érrendszeri, mind az összes halálozás. Ez ugyanolyan kiemelkedő hatású, mintha statinokkal 2 mmol/l-rel csökkentenénk az LDL-koleszterin szintjét!

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Dializált betegek étrendje

Ételek foszfáttartalma

A különböző ételek foszfáttartalmának felszívódása eltérő, emiatt nem tudjuk a napi foszfátterhelést pontosan felmérni. Ez is hozzájárulhat a foszfát szerepének alulértékeléséhez. Az ételek természetes foszfáttartalma a fehérjetartalommal arányos, a napjainkban tapasztalható túlzó fehérjebevitel egyúttal túlzó foszfátbevitelt is jelez. A hazai átlagos 100–120 g fehérjefogyasztás 1200–1400 mg foszfátbevitelt jelent, amelynek kb. 40–60 százaléka szívódik fel. Az állati fehérjék (tejtermékek, húsok, halak) könnyen emészthetőek, a növényiek (hüvelyesek, magvak) nehezebben, ezért belőlük kevesebb foszfát szívódik fel. A növényi foszfát sokszor olyan formában van jelen, amelynek emésztéséhez szükséges enzimmel nem is rendelkezünk. Ezzel ellentétben az élelmiszer-adalékként hozzáadott szervetlen foszfátsók nem igényelnek enzimes emésztést, belőlük a foszfát igen gyorsan és csaknem száz százalékban felszívódik.

Élelmiszeripari foszfátok

Az élelmiszeripar fejlődésével párhuzamosan jelentősen megnőtt az adalékok formájában „elfogyasztott” foszfát mennyisége. Becslések szerint az USA-ban ma az átlagos napi étkezéssel felvett foszfát meghaladja az 1000 mg-ot, ez duplája a 20 évvel ezelőttinek. Elsősorban a fogyasztásra előkészített kész, félkész, „gyors” ételek, sokszor az egészségesnek vélt ún. „light”, illetve olcsóbb termékek tartalmazhatnak sok foszfátot. A foszforsavat leginkább savanyításra (pl. kóla, üdítők), a különböző foszfátsókat tartósításra, antioxidánsként (pl. húskészítmények, előkészített baromfi, sertéshúsok, halak), emulgeálószerként (pl. ömlesztett és lapkasajtok, sajtimitációk), stabilizálószerként (pl. UHT tejek, tejszín, tejszínhab), sűrítő-zselésítő szerként (pl. leves‐, pudingporok, öntetek, bébiételek), térfogatnövelőként (pl. finompékáruk, sütemények, gabonapelyhek), a fagyasztás és sütés okozta károsítást megelőző szerként (pl. fagyasztott burgonya, édes pékáruk, desszertek, jégkrémek) használják. Az élelmiszerek foszfáttartalmának megadása nem kötelező, így az csak igen ritkán található meg a címkéken, leginkább az engedélyezett mennyiségből lehet következtetni a tényleges tartalomra. Pl. 2-3 dl üdítő 50–150 mg, 1 db kockasajt kb. 500 mg, egy gyorséttermi menü elfogyasztása biztosan több mint 2000 mg foszfát bevitelét jelenti.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy nemcsak a fokozott kalória- és só (nátrium) fogyasztás, valamint az ezzel járó elhízás, diabétesz, hipertónia, hanem a fokozott foszfátbevitel (elsősorban az élelmiszeradalékok miatt) is hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. Kívánatos a foszfáttartalmú élelmiszer-adalékok korlátozása, valamint az élelmiszerek foszfáttartalmának kötelező megadása, hasonlóan a nátriumtartalom feltüntetéséhez.

(Hypertonia - Dr. Mátyus János, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének docense)

Hypertonia Magazin

2008-ban új betegtájékoztató folyóiratot indítottunk útjára a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával.

A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

2018-ban 2 alkalommal jelenik meg.

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Korai menopauza Korai menopauza

Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

Mit kell tudni a vesetágulatról?

Mit jelent az, hogy vesetágulat? Mi okozhatja? Mik lehetnek a tünetei? Milyen stádiumai vannak a betegségnek? Hogyan diagnosztizálható? Milyen...

A vese betegségére utaló jelek

A vese betegségei kialakulhatnak önmagukban vagy rendszerbetegség részeként, szövődményeként. Magának a vesének az eltéréseit okozhatják a vesét...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.