A vizelet színének és megjelenésének leggyakoribb eltérései

A vizeletben szabad szemmel észlehető eltérések számos betegség tüneteként jelenhetnek meg, biztos diagnózis azonban csak a különböző vizsgálati eljárásokkal detektálható.

Évszázadokkal ezelőtt, amikor még a különböző diagnosztikai módszerek kevésbé fejlett szinten álltak, a vizsgáló orvos feladatai közé tartozott a vizelet megtekintése, megszaglása és megízlelése. Az édes ízű vizelet például az előrehaladott és nem kezelt cukorbetegség tünete volt. Ezt a módszert napjainkban már szerencsére nem kell alkalmaznunk, ugyanakkor a vizelet szemmel látható jellemzői (szín, áttetszőség) ma is fontos információt jelent.

A vizelet szemmel látható eltérései

Sárga vizelet – sötét sárga vagy vízszerű

A napi bevitt folyadékmennyiségünktől függően vizeletünk színe változik. Ha keveset iszunk (<1,5 liter), akkor vizeletünk koncentrálttá válik, és a mennyisége is kevesebb, akkor a színe sötétsárga. Ha sok folyadékot fogyasztunk, a vizelet felhígul, halványsárgává vagy vízszerűvé válik.

Ezek nem kóros eltérések, orvosi teendőt nem igényelnek, a napi folyadékbevitelt ugyanakkor érdemes napi 2 liter felett tartani és egyenletesen elosztani. Nagyfokú izzadással járó időszakokban (kánikula, sportolás, fizikai munka, láz) igyunk a szokásosnál többet, annyit, hogy vizeletünk ne legyen túl koncentrált és sötét.

Fontos, hogy a dehidratáció miatt sötétté váló vizelet sárga, de áttetsző, a esetlegesen képződő hab pedig inkább fehér, továbbá vízfogyasztást követően néhány órán belül rendeződik. Amennyiben a sötét vizelet már inkább barnás, narancsos, a vizelet sárgásan habzik, zavaros, vagy más eltérések is tapasztalhatóak, akkor annak más ok áll a hátterében.

Zavaros, üledékes vizelet

A vizelet egyik leggyakoribb eltérése, ha zavarossá, esetleg gennyessé válik. Ez gyakran társul a szag hirtelen megváltozásával, a vizelet bűzőssé, zavarossá válik, illetve gyakran kevés vér is látható benne, a vizelés pedig csípő érzéssel jár. Ha ezek együtt jelentkeznek, nagy valószínűséggel húgyúti fertőzés, húgyhólyaggyulladás áll a háttérben, de más betegségek (vesegyulladás, nemi úton terjedő fertőzések, férfiakban prosztatagyulladás) is okozhatják. A húgyúti fertőzések kezelésében is fontos a folyadékfogyasztás, sokszor már önmagban a bőséges folyadékfogyasztás (2,5-3 liter, ha nincs ellenjavallata) javíthat a panaszokon. Érdemes azonban orvost felkeresni a problémával, gyakran a vizsgálatot követően gyógyszeres kezelésre lehet szükség.

Véres vizelet

A véres vizelet színe a híg „meggyszörptől” a sűrű „paradicsomléig” változhat, ami különböző mennyiségű a vér jelenlétére utal. Sok esetben a vörösvérsejteket szabad szemmel nem, csak laborvizsgálattal lehet észlelni. A szabad szemmel látható véres vizelet (makroszkópos hematuria) és a csak laboratóriumilag detektálható vér a vizeletben (mikroszkópos hematuria) egyaránt alapos kivizsgálást igényel, de a vizsgáló orvos gyakran más-más okokra következtethet belőle.

Véres vizeletet számos kórkép okozhat a húgyutak különböző szakaszain, néhány gyakori ok:

• Ha görccsel társul, akkor gyakran vesekő okozza a tünetet
• A női külső húgycsőnyílásban jelenhet meg általában menopauza után a húgycsőnyálkahártya kiboltosulása (húgycsőpolyp) mely okozhat véres vizeletet.
• A vese, a húgyutak, vagy a külső húgycsőnyílás sérülése is okozhatja vér megjelenését, de az ezt megelőző események magyarázzák ilyenkor a tüneteket.
• A más észlelhető eltéréssel nem társuló véres vizelet mindig urológiai kivizsgálást igényel, mivel ekkor fennáll a lehetősége a húgyhólyag rosszindulatú daganatának is. Bár sok más kórkép okozhat véres vizeletet, ez esetleges húgyhólyagrák időben történő felismerése fontos, mert korai stádiumban jól kezelhető.

Nőknél menstruáció esetén a vizelet biztosan csak katéteresen vizsgálható, mert a vérzés miatt a vizeletminta gyakran értékelhetetlen. Célszerű a vizsgálatot a menstruációt követően elvégezni, hogy érvényes legyen a laboreredmény.

Részletesen Véres vizelet - Mi okozhatja?

Lerakódás, szemcsék a vizeletben

A más jelentős tünettel nem társuló fehér lerakódás, elszíneződés gyakran a vizeletben megjelenő nagyobb mennyiségű fehérjére utalhat (fehérjevizelés, proteinuria). A gyanú mindig laboratóriumi megerősítést igényel, illetve tudni kell, hogy a fehérjevizelés legtöbbször szabad szemmel nem látható. Ez a vese működésében fellépő eltérésre lehet figyelmeztető jel, ekkor nephrológiai kivizsgálás javasolt.

Észlelhetünk még a vizeletben szabad szemmel vesehomokot, a vesekő-képződésben is szerepet játszó kristályokat, ám ez önmagában nem jelenti azt, hogy vesekő távozott volna.

Egyéb elszíneződés a vizeletben

Bizonyos ételekben vagy étrend-kiegészítőkben található színezőanyagok nagy mennyiségű fogyasztása is okozhatja a vizelet színének enyhe változását (ilyen például az élénkpiros kaliforniai paprika), azonban az a táplálék elhagyására megszűnik.

Gyermek- és felnőttkorban egyaránt speciális anyagcsere-betegségek okozhatják élénk vagy sötét színek megjelenését a vizeletben. A nem sötétsárga, hanem barnás, narancsos vagy egyéb színek (kékes, zöldes) megjelenése és fennmaradása kivizsgálást igényel.

Epeelfolyási zavarok, epevezeték elzáródás (pl. kövesség, szűkület, gyulladás miatt), valamint májbetegségek (pl. májgyulladás, májzsugor, daganat) okozhatják a bilirubin megjelenését a vizeletben, ami narancssárga vagy barna (teára emlékeztető) elszíneződésként jelentkezik a vizeletben. A vizelet eltérése mellett általában sárgaság (szemfehérje, bőrszín), székletváltozások is jelentkeznek.

Habos vizelet

Némi hab természetes a vizelet felszínén, képződését a vizeletsugár erőssége is befolyásolja. Figyelmet a kifejezetten habos vizelet érdemel. Ennek gyakori oka a húgyúti fertőzés, ez azonban más ismert panaszokkal is társul (zavaros, esetleg véres vizelet, csípő érzés, olykor láz). Gyakori oka még a fehérje a vizeletben, ami általában a vesefunkció romlására utalhat (krónikus vesebetegség).

A vizelet változásai urológiai beavatkozások után

A különböző urológiai beavatkozások után természetes lehet a vizeletben bekövetkező változás. A húgyhólyagot a vesemedencével összekötő, otthon 6-8 hétig viselhető kettős J katéter, húgyhólyagtükrözés okozhatja a vizelet rózsaszínűvé válását, enyhe fertőződését.

Speciális eset a tartós katéter, epicystostoma (hasfalon húgyhólyagba vezetett cső), nephrostoma (bőrön keresztül közvetlenül a vesemedencébe vezetett katéter) viselése. Minden ilyen katéter sajnos gyakran eredményezheti a vizelet fertőződését, irritálhatja a húgyutak belső hámrétegét. Az alapbetegség és a katéter miatt a vizeletben hámfoszlányok, fehéres-sárgás lepedék, rózsaszínű elszíneződés jelenhet meg. A húgyhólyagkatéter meghúzódása esetén a vizelet szintén véressé is válhat.

A vesekőzúzás és a prosztatabiopszia után az első 3-4 vizelet lehet véres. A megnagyobbodott prosztata kezelésére alkalmazott TURP beavatkozás (prosztata TUR, „prosztatagyalulás”) után 1-2 hétig előfordulhat a vizelet elszíneződése, alvadékok ürülése.

A vizeletben található eltérések, újonnan jelentkező és fennmaradó változások, bizonytalan tünetek esetén forduljunk bizalommal háziorvosunkhoz, vagy keressünk fel egy urológiai szakrendelést gyógyulásunk érdekében!

A vizelet vizsgálatának módszerei

A szemmel látható eltérések esetén sokszor van szükség a vizelet laboratóriumi vizsgálatára is. Ennek során a szabad szemmel nem látható, árnyaltabb eltérésekre is fény derül. Ezek a vizsgálatok már orvosi javaslatra történnek, a lelet kiértékelése egyénre szabottan, a tünetekkel együtt történik.

A vizelet vizsgálatának számos hatékony módszere van, melyek más és más célt szolgálnak.

• Az ügyeleti ellátásban nagy segítséget nyújt az indikátorcsíkkal végzett gyorsteszt, mely alapvető eltérésekről ad információt (például vér vagy genny jelenléte, kémhatás).
• A vizelet mikroszkópos vizsgálata már laphámsejtek, kristályok jelenlétét mutathatja, illetve a fehér- és vörösvérsejtek számát adja meg. Ugyanezt automatával is elvégeztethetjük, mely pontosabb számadatot nyújt, de néhány speciális eltérést nem észlel.
• Húgyúti fertőzés esetén végezzük a vizelettenyésztést és bakteriológiai vizsgálatot, mely pontosan megnevezi a problémát okozó baktériumot vagy gombát.
• Bizonyos belgyógyászati, nephrológiai megbetegedésekben szükség lehet a vizelet 24 órás gyűjtésére és részletes vizsgálatára, mely a szervezet felborult anyagcseréjének kóros termékeit hivatott kimutatni.

Nők esetén a hüvely közelsége miatt nőgyógyászati megbetegedés zavarhatja a kiértékelést, biztos eredményt a húgyhólyagból közvetlenül vékony katéterrel nyert vizelet vizsgálata ad. Férfiaknál a vizeletben látható eltérések a húgyutakon kívül a prosztatából és az ondóhólyagból/vezetékből is származhatnak.

Kapcsolódó A vizeletminta laboreredményének kiértékelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Benyó Mátyás, urológus, andrológus