A koraszülöttség növeli az asztma kockázatát

A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb az asztma későbbi életkorban történő kialakulásának kockázata. A jelentős koraszülöttséghez emellett tartósabb tüdőfunkciós eltérések is társulhatnak, ezért ezeknél a gyermekeknél különösen fontos a visszatérő légúti panaszok felismerése és kezelése.

Minél korábban születik a baba, annál nagyobb a kockázat

A terhesség 37. hete előtt született gyermekeket koraszülöttnek nevezzük. A tüdő fejlődése a terhesség utolsó heteiben is intenzíven zajlik, ezért a korábban megszülető gyermekek tüdeje és légzőrendszere fejletlenebb lehet. A 28. hét előtt születettek, azaz az extrém koraszülöttek veszélyeztetettebbek, mint érettebb társaik.

Egy több mint 1,5 millió gyermeket vizsgáló, 30 tanulmány adatait összesítő meta-analízisben a koraszülöttség szignifikánsan növelte a gyermekkori sípoló légzés és asztma kockázatát. A koraszülött gyermekeknél a sípoló légzés kockázata 46 százalékkal magasabb volt, mint a 40. hétre született társaiknál. A 32. hét előtt született gyermekeknél már csaknem háromszoros kockázatot találtak a kutatók.

Egy másik, 147 ezer európai gyermeket vizsgáló elemzés a 37. hét előtt született gyermekeknél kisgyermekkorban és iskoláskorban is magasabb asztma-előfordulást talált.

A koraszülöttek egy részénél egy krónikus újszülöttkori tüdőbetegség, a bronchopulmonalis dysplasia is kialakulhat. A bronchopulmonalis dysplasia (BPD) ugyanakkor nem egyszerűen „koraszülöttkori tüdőkárosodás”, hanem egy összetett, krónikus újszülöttkori tüdőbetegség, amelynek kialakulásában a tüdő éretlensége, a légzéstámogatás, a gyulladásos folyamatok és egyéb tényezők is szerepet játszanak.

Egy szisztematikus áttekintés kilenc vizsgálat alapján azt találta, hogy az ezzel a betegséggel diagnosztizált koraszülötteknél a gyermekkori asztma kockázata 73 százalékkal magasabb, mint más, ugyancsak koraszülött gyermekeknél. Ez arra utal, hogy önmagában nemcsak a születési időpont számít, hanem a koraszülöttséghez társuló tüdőfejlődési és tüdőkárosodási problémák is hozzájárulhatnak a későbbi légúti betegségek kialakulásához.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A koraszülöttség nem jelenti azt, hogy a gyermeknél biztosan kialakul az asztma, ahogy azt sem, hogy az időre születő babáknál ne alakulhatna ki a betegség. Az asztma kialakulásában számos más tényező – például az öröklött hajlam és a környezeti hatások – is szerepet játszanak, a tüdő születéskori fejlettsége csak egy a rizikófaktorok között. Elsősorban a nagyon korán (32. hét előtt) született, illetve bronchopulmonalis dysplasiában érintett gyermekeknél igényelnek nagyobb figyelmet a visszatérő légúti panaszok. Fontos azonban, hogy a koraszülött gyermekeknél jelentkező sípoló légzés vagy köhögés nem feltétlenül jelent asztmát. A koraszülöttséghez társuló tüdőfejlődési eltérések és egyéb légúti betegségek hasonló tüneteket okozhatnak, ezért a diagnózis felállítása gyermekorvosi, illetve szükség esetén gyermektüdőgyógyászati vizsgálatot igényelhet.

A császármetszés ugyancsak összefüggésben van az asztma későbbi előfordulásával, de ennek hatása jóval kisebb mértékű, illetve nem igazolt az ok-okozati kapcsolat.

A koraszülött gyermekek körében előforduló gyermekkori asztma sok esetben "kinőhető", a tünetek egy része az életkor előrehaladtával enyhülhet, ahogy a tüdő és a légutak tovább fejlődnek. Ugyanakkor a magasabb előfordulás még serdülőkorban is kimutatható. Egyes gyermekeknél a tünetek valóban tartósan enyhülnek vagy megszűnnek, másoknál azonban később is fennmaradhat a légúti hiperreaktivitás és az asztma.

Mire érdemes figyelniük a szülőknek?

Az alábbi tünetek önmagukban nem bizonyítják az asztmát, de indokolhatják a gyermekorvosi, illetve szükség esetén gyermektüdőgyógyászati kivizsgálást. Ez koraszülött és nem koraszülött gyermekekre is érvényes.

• légúti fertőzések során rendszeresen sípoló, ziháló légzés jelentkezik
• visszatérő vagy elhúzódó köhögés, makacs légúti panaszok
• éjszaka vagy kora reggel jelentkező, visszatérő köhögés vagy sípoló légzés
• fizikai terhelés (pl. futkározás, játék, akár sírás vagy nevetés) közben könnyen kifullad
• a tünetek ismétlődése bizonyos kiváltó tényezők, például testmozgás, hideg levegő vagy allergének hatására

Az asztma módosítható környezeti kockázati tényezőinek csökkentése minden csecsemő esetén fontos, de különösen lényeges figyelni erre az asztma magasabb kockázatával születő koraszülött babáknál. Lényeges a passzív dohányzás, a légszennyezettség a vegyi anyagokból képződő gázok kerülése, a lakás penészesedésének megszüntetése, valamint a gyermek légúti panaszainak megfelelő kivizsgálása és kezelése.

WEBBeteg - Forrás: Preterm Birth and Childhood Wheezing Disorders (PLOS Medicine), Risk of asthma in preterm infants with bronchopulmonary dysplasia (PubMed); Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna