Húgyhólyagrák: sok a tévhit

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A húgyhólyagrák az ötödik leggyakoribb rákfajta Európában, hazánkban évente 3500 új megbetegedést regisztrálnak és sajnos minden évben közel 1000 beteg hal meg, főként azért, mert túl későn fedezték fel a problémát. Sok esetben nem rendelkeznek megfelelő információval és nem veszik komolyan az első tüneteket az érintettek. Prof. Dr. Nyirády Péterrel vettük sorba a tévhiteket.

Mint a legtöbb daganattípusnál, a húgyhólyagrák esetében is a korai felismerés a sikeres kezelés kulcsa, ugyanakkor a gyógyulás a későbbi stádiumokban is lehetséges, de ez egy hosszabb folyamat.

Prof. Dr. Nyirády Péter, a Magyar Urológusok Társaságának elnöke, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója elmondta: fontos hangsúlyt fektetni a lakosság edukációjára és az egészségügyi dolgozók megfelelő informálására, továbbá a kockázati tényezők ismertetésére.

A hólyagrák esetében az egyik legnagyobb kockázati tényező a rendszeres dohányzás, a napi dohányzók aránya közel 25 százalék, miközben az OECD-átlag alig 15 százalék. Minél hosszabb ideig, minél nagyobb mennyiségben dohányzik valaki, annál nagyobb az esélye a különféle rosszindulatú daganatok, köztük a hólyagdaganat kialakulásának.

Tévhit: csak az időseket érinti

A húgyhólyagrák különösen az 50-60 éves, dohányzó korosztályt érinti, leginkább a 60 év felettieket, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek veszélyben az ennél fiatalabbak, a 45 év felettiek, azok, akik szintén erős dohányosok.

Tévhit: a férfiak betegsége

Noha a betegek háromnegyede férfi, azonban a nőket is érinti. Ráadásul európai viszonylatban a magyar nőket diagnosztizálják a leggyakrabban hólyagrákkal. Ennek hátterében a nők körében is problémát jelentő rendszeres dohányzás szerepel.

Tévhit: nem hólyagrák

Sok esetben félrediagnosztizálják a betegséget, más gyanú merül fel a véres vizelet kapcsán, például a nők körében igen gyakori probléma a felfázás, vagyis a hólyaggyulladás (hólyaghurut). A tünetek hasonlóak, így a gyakori vizelési inger, a véres vizelet. A visszatérő gyulladások bizonyítottan megnövelik a hólyagdaganat kialakulásának kockázatát – tette hozzá dr. Nyirády Péter.

Tévhit: egyszeri alkalom - nem kell aggódni!

Amennyiben megszűnik a vérzés, arra gondol a beteg, hogy akkor megoldódott a probléma is, holott ez nem így van. Egyetlen alkalommal előforduló véres vizeletnél felvetődik a gyanú, hogy hólyagrákkal állhatunk szemben.

A fájdalmatlan véres vizelet az elsődleges figyelemfelkeltő tünete a hólyagráknak, ezért azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy kizárják a daganatot.

  • Első körben a háziorvost kell felkeresni, aki vizeletvizsgálatot fog kérni, hogy kiderüljön: van-e a vizeletüledékben vörösvértest (VVT) és kóros-e annak a jelenléte.
  • Ezt követheti a telt hólyaggal elvégzett hasi ultrahang, amely láthatóvá teszi a kezdetleges daganatot, annak méretét és elhelyezkedését.
  • Ha nem látható ezzel a módszerrel, akkor a hólyagtükrözés, a hólyagrák kivizsgálásának egyik legfontosabb eszköze jelentheti a következő lépést.
  • Kérhető speciális vizeletvizsgálat, amely kideríti, hogy a vér mellett találhatóak-e a vizeletüledékben a daganat sejtjeiből és a környező szövetekből leváló alakos elemek, ez az úgynevezett vizelet cytológia.

Bővebben Milyen vizsgálatok segítik a hólyagrák felismerését?

Tévhit: nem kell komolyan venni!

A daganat jól kezelhető, amennyiben időben diagnosztizálják, ugyanakkor a késői diagnózis jelentősen rontja a betegek életkilátásait, ezért is kell komolyan venni az első tünetet: a véres vizeletet. Az „Egy csepp se! Egyszer se!” szlogennel zajló kampányunk célja is az, hogy közérthető és hiteles információkkal segítse a lakosságot a hólyagrák tüneteinek felismerésében, különös tekintettel a leggyakoribb korai jelre, a fájdalommentes véres vizeletre – hangsúlyozza dr. Nyirády Péter.

BClear hólyagrák prevenciós kampány

„Egy csepp se! Egyszer se!” – ezzel a szlogennel indult edukációs kampány, amelynek célja rávilágítani a figyelmet erre az igen gyakori, mégis sokszor későn felismert daganatos betegségre. A kampányhoz kapcsolódva elindult a BClear (Bladder Cancer Literacy for All, magyarul: hólyagrák-ismeret mindenkinek, illetve a szóösszetétel a vizelet tiszta színére hívja fel a figyelmet) elnevezésű hároméves európai együttműködés, amelyben az Európai Urológiai Társaság vezetésével, a Magyar Urológusok Társasága mellett a lengyel és görög szakmai szervezet, valamint két nemzetközi betegszervezet vesz részt. A program célja, a hólyagrákkal kapcsolatos egészségügyi ismeretek növelése és a tünetek korábbi felismerésének elősegítése, valamint a megfelelő információkhoz és ellátáshoz való hozzáférés javítása.

Videó Íme, a pervenciós kampány egyik videója (YouTube)

Tévhit: eltávolítják a hólyagomat!

Minden attól függ, hogy a daganat felfedezésekor milyen a daganat, mekkora a mérete, milyen az elhelyezkedése, és az is nagyon fontos, hogy izominvazív rákról van-e szó, azaz a szerv belső izomrétegét áttörve behatol-e a mélyebb rétegekbe, ebben az esetben komplexebb műtétet kell alkalmazni.

Amennyiben időben felismerik a hólyagrákot, akkor nincs szükség a hólyag eltávolítására, endoszkópos módszerrel jól gyógyítható a probléma. Arra törekszünk, hogy eltávolítsuk a rákos sejteket, egyúttal a kórszövettani vizsgálattal megállapítsuk, hogy mit lehet tudni a daganatról (méret, elhelyezkedés, milyen sejttípusból épül fel, stb.). T

Tippek 10 tipp a dohányzásról való leszokáshoz

Portré A WEBBeteg korábbi interjúja Dr. Nyirády Péter professzorral

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Lohinai Zoltán Ph.D

Dr. Lohinai Zoltán Ph.D

Onkológus, Pulmonológus

Budapest

Cikkajánló