A vizelési inger és zavarai

Hogyan függ össze a vizeletképződés és a vizelési inger? Milyen tényezők befolyásolják? Milyen esetben tekinthető rendellenesnek a vizelési inger, és mi okozhatja? A vizelési inger jelentkezésével kapcsolatos gyakori panaszok.

Hogyan képződik a vizelet és hogyan alakul ki a vizelési inger?

A vizelet a vérből alakul ki, kiválasztását a vesék végzik. Páros szervként a has úgynevezett retroperitoneumában helyezkednek el, bal, illetve jobb oldalon. A vizelet folyamatosan képződik a vesék gyűjtőcsatornáiban, majd a vesekelyheken keresztül a vesemedencébe, innen a húgyvezetékeken át a húgyhólyagba kerül. A hólyag egy izmos falú, tágulásra és összehúzódásra képes szerv, aminek a vizelet tárolásában és szakaszos kiürítésében van szerepe. A hólyagfalban találhatóak azok a receptorok, amelyek feszülés esetén jelet küldenek a központi idegrendszerbe, kiváltva a vizelési ingert. A húgyhólyagból a húgycsövön keresztül jut a vizelet ki az emberi szervezetből, a kettő között záróizmok találhatóak. Ezek normál működés esetén vagy elzárják a vizelet útját, vagy megnyitják azt, elégtelenül funkcionáló zárózimok esetén azonban akaratlan vizeletszivárgás alakulhat ki.

Míg a folyadékháztartás és a vizeletképződés szabályozásában a hormonális rendszernek és az idegrendszernek egyaránt szerepe van, a vizelési inger létrejötte elsősorban az idegrendszer szabályozási feladata. A vizelet mennyiségét az elfogyasztott folyadék mennyiségén kívül befolyásolja a folyadékveszteség mértéke, a nátrium- és káliumszintek visszacsatolási rendszere, a renin-angiotenzin rendszer, a hormonok közül a kortikoszteroidok és mineralokortikoidok, az aldoszteron, az antidiuretikus hormon és a pitvari natriuretikus peptid játsszák a legfontosabb szerepet.

A vizelési inger létrejötte szorosan összefügg a hólyagban lévő vizelet mennyiségével, azonban az inger közvetlen kialakulását már az idegi működés szabályozza. rendszer. A hólyagba folyamatosan kerülő vizelet tárolódik, míg a megemelkedett nyomás vizelési ingert nem vált ki az idegrendszer mechanoreceptorain keresztül, melyek a húgyhólyag falában helyezkednek el, és a fal feszülését érzékelik. A receptorokból a nervus pelvicus nevű érzőideg továbbítja az ingerületet a gerincvelőn keresztül az agyba. A vizelet tárolását és a vizelet ürítését is a központi idegrendszer szabályozza, hierarchikus rendszerben az agykéreg, hipotalamusz, híd, gerincvelő és az autonóm idegrendszer.

Normál vizelési inger és vizeletürítés

A naponta összesen ürülő vizelet mennyisége egészséges emberek esetében átlagosan kb. 800-1500 ml közötti, azaz kevesebb, mint a bevitt folyadékmennyiség, mivel folyadékvesztés más úton (izzadás, lehellet) is történik. A vesék folyamatosan végzik a kiválasztást, percenként kb. 0,5-2 ml vizelet termelődik az emberi szervezetben.

A húgyhólyagban átlagosan közel 500 ml vizeletet tud tárolni, vizelési inger akkor alakul ki, amikor a hólyagban kb. 300-350 ml vizelet van már. Ebből körülbelül megadható, hogy a minimálisan ajánlott napi vízfogyasztás mellett 4-5 alkalommal lép fel vizelési inger, illetve történik ezt követően vizeletürítés. Ez természetesen váltakozhat és egészséges embereknél is normális az ennél nagyobb számú vizeletürítés. A folyadékfogyasztási szokásokon túl a nemet, életkort, egyéni különbségeket, életmódot is figyelembe véve, illetve a szedett gyógyszereket és esetleges betegségeket is beszámítva.

Mivel a vizelési inger jelentkezésekor a hólyag még nem érte el maximális tárolókapacitását, a vizelettartás lehetséges és a vizeletürítés akaratlagos. Bizonyos határon felül, a hólyag túltelítettsége esetén azonban reflexesen is kialakul a vizelet kiürítése.

Normál esetben éjszaka, alvás közben 8-9 órán keresztül sem lép fel vizelési inger. Az antidiuretikus hormon (ADH) hatására ugyanis éjszaka a vizelet a vesében koncentrálódik és lassabban áramlik a hólyagba, továbbá az idegrendszer (a receptorok és az agykéreg szintjén) is blokkolja az inger kialakulását.

Kóros vizelési ingerek, eltérések a vizelési reflexben

A vizelési inger kóros eltéréseiről akkor beszélünk, amikor nem a vizeletképződés és a vizelet objektív mennyisége rendellenes, hanem normál mennyiségű vizelet mellett lépnek fel a vizelési ingerrel kapcsolatos panaszok. Fontos tehát, hogy a nagy mennyiségű, napi 2000 ml-t meghaladó vizelet (polyuria) esetén más okokat kell keresni az eltérés hátterében, mint amikor normál mennyiségű vizelet mellett lépnek fel a vizelési késztetéssel kapcsolatos zavarok. A gyakori vagy sürgető vizelési inger szorosan összefügg a vizelettartással kapcsolatos nehézségekkel is, de mivel külön problémakört jelentenek, ezekkel külön cikkben foglalkozunk.

Kapcsolódó Szokatlan mennyiségű vizelet | Vizelettartási probléma (inkontinencia)

Rendellenes vizelési ingerhez többféle, az inger kialakulásában részt vevő folyamat eltérése vezethet, érintett lehet a vese, a húgyhólyag, a hormonális rendszer, a perifériás és a központi idegrendszer is. Ha a vese alatti területeken vagy a hólyagban vizeletelfolyási akadály vagy szűkület alakul ki (pl. megnagyobbodott prosztata, daganat, gyulladás miatti szűkület, kő, megtöretés a húgyutakban), akkor emelkedik a hólyagra jutó nyomás, falfeszülés, kóros vizelési inger alakulhat ki, illetve nem tud megfelelő ütemben és mennyiségben ürülni a vizelet. Ugyancsak gyakoriak a vizelési ingerrel kapcsolatos panaszok, idegrendszeri betegségek, sérülések, felsőbb területi gerincvelői kórképek esetén, ilyen esetekben kevés tárolt vizelet esetén is felléphet rendellenes inger.

Gyakori vizelési inger

Gyakori vizelési ingerről beszélünk, ha a szokásostól jóval több alkalommal lép fel vizelési inger. A gyakorlatban a rendszeresen legalább napi 8 alkalommal fellépő vizelési inger számít gyakorinak.

Amennyiben a gyakori vizelés oka a megnövekedett vizeletmennyiség (polyuria), azaz a beteg nem csak gyakran, hanem alkalmanként normál mennyiségű vagy sok vizeletet ürít, annak leggyakoribb okai:

• cukorbetegség tüneteként - a magas vércukorszint vízelvonó hatású, így fokozott szomjúságérzethez, nagy mennyiségű vízfogyasztáshoz és vizelet mennyiséghez vezet
• nagy mennyiségben fogyasztott cukor - az ismertetett folyamat átmenetileg diabétesszel nem élők körében is hasonló hatású
• diabetes insipidus - a vizelet visszatartásának és koncentrálásának zavara, az elfogyasztott vízből több távozik vizeletként

Ettől el kell különíteni azokat az eseteket, amikor csak a vizelési inger jelentkezik gyakran, azaz egy alkalommal a páciens kis mennyiségű vizeletet ürít, így a gyakori vizelés ellenére a napi vizeletmennyiség nem rendellenes. Ennek gyakoribb okai:

• alsó- vagy felső húgyúti fertőzések: hólyaghurut, vesegyulladás - a gyulladás irritálja és túlérzékennyé teszi a hólyagfalben lévő receptorokat, a vese érintettsége pedig károsíthatja a vesefunkciót
• húgyúti szűkület, pl. hólyagkövesség vagy vesekő, daganat (húgyhólyagrák), prosztatamegnagyobbodás - a hógyhólyag nem tud teljesen kiürülni, így gyorsabban megtelik, idővel a hólyagfal is érzékenyebbé válik
• terhesség - a növekvő magzat nyomást fejt ki a hólyagra, annak kapacitása csökken, így hamarabb kialakul a vizelési ingerhez vezető feszülés
• pszichés zavarok - mivel a vizelési ingert a központi idegrendszer szabályozza, rendellenesen gyakran léphet fel kis mennyiségű vizelet mellett szorongásos zavarokban, fokozott stresszhatások idején
• húgyhólyag funkcionális és idegrendszeri zavarai: hiperaktív hólyag, hólyagfájdalom szindróma, neurogén hólyag (hólyagbeidegzési zavar)
• alkohol-, kávéfogyasztás - eltérő mechanizmusokon keresztül, de mindkettő növeli a vizeletürítés gyakoriságát
• táplálkozás - bizonyos irritatív hatású ételek (citrusfélék, erős fűszerek stb.) gyakoribb vizelési ingert generálnak
• bizonyos gyógyszerek hatásaként vagy mellékhatásaként
• pangásos szívelégtelenség - az esti órákban szabadul meg a szervezet a napközben felhalmozódó vízmennyiségtől

Részletesen A gyakori vizelési inger kiváltó okai és kezelése

Sürgető vizelési inger

A sürgető (vagy parancsoló) vizelési inger legtöbbször gyakori vizelési ingert is jelent, a két panasz azonban nem teljesen azonos. Az jellemzi, hogy a vizelési inger jelentkezésekor az érintett személy úgy érzi, hogy képtelen visszatartani hosszabb ideig a vizeletét, és minél előbb el kell jutnia a mosdóba. A sürgető vizelési ingert akár heves fájdalom is kísérheti. Esetenként azonban a sürgető inger felléphet normál gyakoriságú vizelési inger esetén is, és a gyakori vizelési inger sem mindig sürgető. Amennyiben panaszai egyszerre gyakoriak és sürgetőek, mindkettőt említse meg orvosának kivizsgálás során.

Ennek megfelelően az okok között is jelentős az átfedés, és a hólyagürülési zavarokkal, hólyagfali irritációval járó rendellenességek legtöbbször egyszerre okoznak gyakori és sürgető vizelési ingert. Ilyen közös okok például a húgyúti fertőzések, a prosztatamegnagyobbodás, a húgyhólyag zavarai. Cukorbetegségben, amikor a fokozott szomjúság és vizeletmennyiség miatt gyakori a vizelés, nem sürgető jellegű a vizelési inger.

Az éjszakai vizelés (nocturia)

Éjszaka 0 alkalommal történő vizelés tekinthető normál élettani vizelési gyakoriságnak, csak alkalmilag, a szokásosnál nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztását követően lehet ez magasabb. Nocturiának, azaz vizelési ingerrel kapcsolatos zavarnak számít, ha valaki rendszeresen vizelési inger miatt ébred fel az éjszakai alvásból. Ugyanakkor, ha valaki alvászavarok miatt az éjszaka egy részét álmatlanul tölti, ezalatt vizelési inger is kialakul, de nem a vizelési kényszer miatt ébred fel, az nem nocturia (természetesen az alvászavar kezelése fontos ilyen esetben).

Hátterében több eltérés állhat, ezért ennek kiderítése mindig fontos feladat. Az okok között olyanok is megtalálhatóak, melyek megegyeznek a napközbeni gyakori vizelési inger okaival, ugyanezek (magasabb vizeletmennyiség, hólyagfal túlérzékenysége, csökkent kapacitása) éjszaka is eredményezhetnek ébredést.

Lehetséges okok:

• diabetes mellitus
• diabetes insipidus
• prosztataeltérés
• húgyúti fertőzések
• neurológiai betegségek (pl. Parkinson-kór)
• bizonyos gyógyszerek
• vesebetegségek
• szívelégtelenség
• alvási apnoe
• ADH-eltérés

Specifikus ok a szívelégtelenség, ami napközben a szív pumpa funkciójának gyengülése miatt vízvisszatartást eredményez (pl. alsó végtagok ödémájának formájában), míg éjszaka vízszintes pozícióban fokozódik a keringés és több vizeletet választ ki a vese.

Meg kell említeni az alvási apnoét is: az éjszakai ébredések és a visszatérő oxigénhiányos állapot közvetve növeli a vizeletkiválasztást, ráadásul az ébredések több alkalmat is kínálnak a hólyag teltségének észlelésére.

A vese éjszakai vizeletkoncentrációjáért felelős antidiuretikus hormon (ADH) csökkent szintje is specifikus oka lehet az éjszakai vizelési ingernek, ez az idősebb korosztályban gyakori.

Ismétlődő éjszakai vizelés esetén forduljon háziorvosához!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus