Tüdő- vagy inkább szívbeteg az, aki terhelésre fullad?

Szerző: WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet újságíró

A fenti kérdést előbb önmagának teszi fel a panaszos, ha már nem bírja a korábban megszokott fizikai terhelést. Ha sokszor fogy el a levegője, s olykor úgy érzi, mindjárt megáll a szíve, orvoshoz fordul.

A kérdés nem elméleti, nagyon is létező problémára utal, aminek hátterét az esetek többségében, egyáltalán nem könnyű tisztázni a klinikán sem”, mondja dr. Csósza Györgyi kardiológus (Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika).

A jelenség hátterében többféle kórállapot állhat, azonban nem mindig kell betegséget keresni e jelenség hátterében. Például szinte természetes az előfordulása az átlagosnál nagyobb fizikai terhelés esetén, a tengerszint feletti nagy magasságon, vagy, ha az egyénnek alacsony az edzettségi szintje, és nagy a túlsúlya. Időnként nem könnyű eldönteni azt se, mikor tekinthető kórosnak ez az állapot. Persze gyanúra ad okot, ha fiatalról, vagy rendszeresen sportoló egyénről van szó; ha egy edzett ember fullad, a fulladás érzése nem múlik, vagy csak lassan enyhül, illetve, ha más tünet (pl. eszméletvesztés, köhögés, láz) is társul hozzá.

Könnyebb megtalálni a felelős okot, ha anatómiai eltérés mutatkozik – például a légzőrendszerben. Ilyen esetben a légúti szűkület miatt nem jut be az oxigén a tüdőkhöz. Meglepő módon hangszalagbetegség is előidézheti a fulladásérzést, mert a légoszlop elől az utat a hangszalag torlaszolja el.

Az okok külön csoportját adja, ha a tüdő vagy az alhasfal rugalmassága csökkent – esetleg tüdőfibrózis, mellkas deformitás, vagy fokozott légúti ellenállás miatt. Csökken a légzőfelület a COPD esetén, vagy tüdőgyulladásban, ha nagy mennyiségű mellkasi folyadék szaporodott fel.

Szív eredetű okok, vérképzés

Az ok lehet ún. kardiális eltérés is. Ha nem megfelelő a keringő vér áramlása, akkor se jut elég oxigénutánpótlás a létfontosságú szervek sejtjeihez. Ennek oka lehet a vérszegénység. Olykor a vérképzésben van a probléma, ekkor a vér eltérései miatt nem kielégítő a szállítófunkció. Esetleg azért lehet csekély a vérrel szállított oxigén mennyisége, mert mérgező anyag foglalja el a hemoglobin helyét.

Fulladásos tünetet produkálhat a szív pumpafunkció csökkenése, ha a bal kamra nem tud elég vért küldeni. Ok lehet a szívelégtelenség, a szívinfarktus utáni állapot, a szívizom betegsége. Ritkán, előfordul szívbillentyű „meghibásodása” miatti zavar: a túl lassú, túl gyors, vagy egyenetlen szívverés.

Ki kell zárni a koszorúérbetegséget, a magasvérnyomást, a diabétesz okozta szívkárosodást, a mellkasfal rugalmatlanságát, a pulmonális hipertóniát. A PAH főleg a fiatalokat érinti – ekkor a tüdőerek artériájának fala megvastagszik, a jobbkamra zavara következtében pedig megnő az ellenállás (nyomás) a tüdőkeringésben. Az érfal eltérése miatt csökken az oxigén diffúzió, a szívelégtelenség miatt nem kielégítő a vérellátás.

Az említett okok kizárása után érdemes pajzsmirigybetegségre gondolni, és mindig maradjon meg a kérdés, nincs-e a panaszosnak valamilyen izombetegsége. Ez utóbbi esetében a harántcsíkolt izom nem tudja felvenni az oxigént.

A többféle lehetőség sokszor alaposan megnehezíti a diagnosztizálást… Egyértelmű azonban több rizikófaktor szerepe. Elsősorban is azok, amelyeken akár maga is változtathat az orvoshoz forduló panaszos. Ilyen (ha nem is könnyen, de) befolyásolható állapot: az elhízás, a dekondicionáltság (eltunyultság), a dohányzás, mert sok minden más mellett ez is COPD-t idézhet elő.

Részletesebben a betegségekről

Így történik a kivizsgálás

A fulladással orvoshoz fordulónak pontosan meg kell jelölnie, hogy mit érez. Van-e sípolás ki- vagy belégzésnél, esetleg előfordul-e egyéb kísérő tünet: mellkasi fájdalom, köhögés. Fizikai terhelés mellett, vagy nyugalmi állapotban is? Milyen jellegű terhelés mellett? Séta, vagy emeletmászás közben, után? Csak egyszer volt ilyen, ha nem, mennyire gyakran? Körül kell írnia azt is, milyen testhelyzetben jelentkezik. A nap melyik óráiban, vagy éppenséggel milyen évszakban észleli. Azért is fontos ezt meghatározni, mert esetleg allergiáról van szó.

A fizikális kivizsgálásban sokféle eszköz segíti a kardiológus szakorvost: EKG, mellkas röntgen, szív-ultrahang, terheléses vizsgálat, koszorúérfestés. A tüdőgyógyászt segíti a légzésfunkciós vizsgálat, a mellkas CT, a hörgőtükrözés – és persze minden szakorvos számíthat a laborvizsgálatok eredményére.

A terhelés ellenőrzésének legegyszerűbb módja az úgynevezett 6 perces járásteszt. Ezalatt a vér oxigénszintjének, a pulzusszámnak a változása megmutatja, milyen az egyén terhelhetősége – ez jó paraméter, egyénre szabottan kell/lehet értékelni.

Edzettebbeknek való a kerékpár, a futószalag, az ergospirometria. Ekkor egyre növekvő terhelési szint mellett komplex EKG, vérnyomásmérés történik, légzésfunkció ellenőrzés zajlik, de figyelik az oxigén-felhasználást, a széndioxid termelést, és a pulzusszám változását – az eredmény pontosan jelzi az edzettségi állapotot.

A terápia minden esetben az alapbetegség kezelésével indul. A kondíció javítása a pontosan felépített, egyénre szabott tréningre épül.

Bővebben Az EKG és a terheléses EKG

Összefoglalva

A terhelésre jelentkező fulladást nem minden esetben okozza betegség. Gyakran „csak” a passzív, inaktív élet, a jelentős túlsúly a felelős. De ha a panasz súlyos, ha hosszabb ideje áll fenn, orvosi kivizsgálásra van szükség. A címben föltett kérdésre az a válasz, hogy akár a tüdő, akár a szív betegségére fény derülhet egy ilyen panaszra indult kivizsgálás során. Az esetek jelentős részében e két kórkép együttesen is fennállhat.

Lásd még Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

WEBBeteg.hu logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Semmelweis Egészség Napok, 2020. november 26.

Módosítva: 2020.12.30 15:35, Megjelenés: 2020.12.30 15:35
Címkék: Fulladás, Légszomj
Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

Bizonyos óvintézkedések betartása nélkülözhetetlen.

Május 5-e a Pulmonális Hypertonia...

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hypertonia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre...

Heimlich-műfogás - Idegentest a...

A fontosabb beavatkozások feltalálójuk, első használójuk nevét viselik az orvosi gyakorlatban, így van ez a Heimlich-műfogás esetén is. Egy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.